A tömeges migráció korunk legnagyobb kihívása, ez nem kérdés, hanem nyilvánvaló tény – jelentette ki Václav Klaus korábbi cseh államfő szombaton a Mathias Corvinus Collegium (MCC) budapesti migrációs konferenciáján, a fórum címére utalva.
Az MCC pénteken kezdődött háromnapos konferenciája címében kérdésként fogalmazza meg, hogy korunk legnagyobb kihívása-e a migráció.
Meg kell különböztetni az egyéni és a tömeges migráció
Václav Klaus kiemelte: szigorúan meg kell különböztetni az egyéni és a tömeges migrációt. Amikor az európai politikai elit tömeges migrációról beszél, olyan érveket hoz fel a támogatására, amelyeket csak az egyéni migráció esetében lehetne – vélekedett.
Közölte: az országok befogadási képessége az egyéni migráció esetében viszonylag magas, de a tömeges migráció veszélybe sodorja a társadalmi kohéziót, kulturális, társadalmi és politikai konfliktusokat hoz magával. Az európai politikai vezetők azonban úgy tesznek, mintha ezt nem látnák – tette hozzá.
A volt államfő szerint nem kérdés, hogy óriási problémákkal küzdenek a fejlődő országok, és emiatt tömegek hagyják el az otthonukat, de az európai országok csak akkor állíthatják meg a tömeges migrációt, ha úgy döntenek, hogy nem ösztönzik tovább.
A tömeges migráció felbontja a régi társadalmakat
Úgy látja, az európai elit tudja, hogy az egységes európai nemzet létrehozásához el kell tüntetni a régi nemzeteket, s mivel a tömeges migráció felbontja a régi társadalmakat, nem megállítani, inkább szervezni és menedzselni akarják. „Az a feladatunk, hogy ellenálljunk ezeknek a törekvéseknek” – mondta.
Václav Klaus korábbi cseh államfő (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Václav Klaus szerint jókor rendezik meg a konferenciát, mert érdemes az európai parlamenti választások előtt beszélni erről a témáról. Nem sok európai vezető kész kijelenteni, hogy a tömeges migráció a legnagyobb kihívás, de a magyar miniszterelnök egyike a keveseknek, akik ki merik ezt mondani. E kevesek heves kritikákat kapnak, populistáknak nevezik őket, miközben a kritikusok nem tudnak valós ellenérveket felhozni – hangoztatta.
A korábbi cseh államfő arról is beszélt, hogy sokak szerint a tömeges migrációnak már vége, túl van a csúcson, de ez nem igaz, ez a jelenség itt van, tartósan velünk marad és egyre erősebb lesz.
Sarkozy: Európa az összefogás szinonimája, de most megosztott
Európa az összefogás és a kompromisszum szinonimája, és Európa most azért gyenge, mert megosztott – mondta Nicolas Sarkozy, Franciaország volt elnöke szombaton a Mathias Corvinus Collegium budapesti migrációs konferenciáján.
Kifejtette: még soha nem volt ennyire szükségünk Európára, de Európa még sosem volt ennyire megosztott, mint most; sokan azért fordulnak el Európától, mert úgy gondolják, Európa gyenge, és ennek oka a megosztottság.
Közölte: az uniós tagállamoknak össze kell fogniuk, akkor is, ha nagyon különböznek egymástól, ugyanis kompromisszum nélkül nem működhet Európa. Tiszteletben kell tartani az eltérő identitást, de ha nincs bennünk készség a kompromisszumkötésre, Európa nem győzhet – jelentette ki. Megjegyezte: a Brexit „tévedés” a briteknek és az EU számára is, mert félő, hogy a megosztottság nem fog itt megállni.
A volt francia elnök úgy fogalmazott: lehet, hogy nem értünk egyet mindenben, de ez természetes, meg kell érteni egymást, kompromisszumokat kell kötni. Most arról kell beszélni, mi lesz Európával a következő ötven évben, és Emmanuel Macron francia államfőnek igaza volt, hogy megnyitotta a vitát erről – fűzte hozzá.
Nicolas Sarkozy korábbi francia államfő beszél a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos migrációs konferenciáján Budapesten, a Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Illyés Tibor)
Hangsúlyozta: Európának joga van ahhoz, hogy határai legyenek, és joga van ezeket a határokat megvédeni. Ha egy Európán kívüli ország európai segélyekben akar részesülni, küzdenie kell az illegális bevándorlással szemben – mondta. Hozzátette: nagy fejlesztési tervet kellene kidolgozni Afrikára vonatkozóan, hogy minden fiatal találjon munkát a saját országában.
Nicolas Sarkozy arra is kitért, hogy nem lehet folytatni a „szociális turizmust” Európában, a külföldiekre vonatkozó szabályokat harmonizálni kell, hogy ne az alapján válasszanak új hazát az emberek, hogy hol a legkedvezőbbek a segélyek.
Azt is mondta: túl sok mindennel foglalkozik az EU, egyes témaköröket vissza kell adni a nemzetállamoknak, így sokszínű, de működőképes lesz Európa. Megjegyezte: nem akar Brüsszeltől leckét kapni, de ő maga sem ad leckét másoknak.
A volt francia elnök úgy fogalmazott, Magyarország „édesapám országa”, nagy történelme van, bátor nemzet, mélységesen európai ország az értékeinél, a kultúrájánál és a történelménél fogva, továbbá demokratikus ország. Ha valaki háromszor egymást követően megnyeri a választást egy instabil világban, az tiszteletet érdemel – tette hozzá, a Fidesz 2010-es, 2014-es és 2018-as parlamenti választási győzelmére utalva.