Ha 1848-at írnánk, a forradalmárok élőben közvetítenék az eseményeket

 

Az elmúlt évtizedekben semmi sem alakította át jobban az emberek életét, mint az internet, amely harminc éve még egyáltalán nem volt része a hétköznapoknak, ma viszont már elképzelhetetlenek nélküle a mindennapok. Nemcsak azért, mert az infrastruktúrális hálózatok, az ipar és a szolgáltatási szektorok működéséhez elengedhetetlen, hanem azért is, mert életünk jelentős részét ezen a felületen éljük.

Ott beszélgetünk az ismerőseinkkel, ott tájékozódunk és manapság ott is vásárolunk. Az internethasználati szokások átalakulóban vannak, és ezek a folyamatok egyre gyorsabbak. Az emberek sokszor nem is értik teljesen az őket körülvevő világot, éppen ezért nem mindig tudják felmérni a veszélyeit sem.

Arról, hogy milyen irányba változott az internet világa, és jelenleg milyen veszélyei vannak, Szűts Zoltán médiakutató, a budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem Műszaki Pedagógia Tanszékének docense beszélt a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorban.

Az online térben a negatív érzelmi megnyilvánulások dominálnak

Azok a hangok, amelyek korábban nem voltak hallhatók, megerősödtek. Például az állat- és környezetvédelem. Magyarországon szerencsére megerősödött az állatkínzások leleplezése, és számtalan hír szól tettesek azonosításáról – fogalmazott  Szűts Zoltán.

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a web2 korában olyan cégek járulnak hozzá a világgazdasághoz, amelyeknek nincs konkrét termékük, hanem lényegében a felhasználók által kreált tartalmakat forgalmazzák. Nem szabad naivnak lenni és azt gondolni, hogy ezek a cégek nem akarják befolyásolni a tartalmat – nem politikai célból, inkább olyan tartalmakat szeretnének közölni, amelyek erős érzelmi hatást váltanak ki az emberekből. Ezek sok kattintást és nagy aktivitást hoznak magukkal.

Ilyen például a félelem és a gyűlölet is – jegyezte meg. Elmondta: a pozitív érzelmek kevésbé erősek online, ezért a több interakció reményében sokkal inkább népszerűsítik a negatív tartalmakat.

A kutató a hitelesség és a hagyományos média felértékelődésére számít

Arról a felvetésről, hogy van-e még különbség a hagyományos hírszolgáltatás és a közösségi médiában megjelenő felhasználói tartalmak között, például az új-zélandi terrorakció közvetítése kapcsán, a médiakutató úgy vélekedett: a hagyományos médiaszolgáltatás a következő időszakban fel fog értékelődni.

Az emberiség olyan mértékű információ-túltelítettségben él, hogy lényegében nincs, aki bármilyen kulcsot vagy irányt adna, ezért Szűts szerint a könyvek szerepe is megerősödhet.

A kutató kitért a „fake news”-okra is, amelyek elmondása szerint néhány éve beterítették a világhálót, és egy-egy álhírt akár többen is elolvastak, mint a releváns médiaügynökségeknél megjelenő anyagokat.

Az embereknek szükségük van fogódzókra, hogy tudják: mi hiteles, ezért a hagyományos, szerkesztőcentrikus környezet a jövőben felértékelődik – fogalmazott.

Egy könyv értékét nemcsak a szerző, hanem a kiadó is meghatározza. Léteznek olyan online kiadók, amelyeken lényegében bárki publikálhat. Ezek a művek ugyan sok embert elérhetnek, de rontják a kiadó hitelességét. A kiadók szerepe egyelőre inkább a tudományos világban fontos, de később a mindennapi életben is az lesz – mutatott rá.

Sebesség vagy hitelesség?

A sebesség bűvöletében élünk, és a gyorsaság mindent visz – hangsúlyozta, majd kiemelte: egy idő után azért a hitelesség is releváns lesz; nem lehet a végtelenségig növelni a gyorsaságot.

Példaként említette, hogy hallgatói a Google találatainak böngészése közben többször nem tudják segítség nélkül megállapítani, hogy melyik oldalak hitelesek. Ehhez kell némi tapasztalat – tette hozzá.

Barcelona, 2017. február 27. Látogatók kipróbálják az új Huawei P10 okostelefont a Mobil Világkongresszus (MWC) című mobil távközlési kiállítás és vásáron Barcelonában 2017. február 27-én. A harmadik alkalommal rendezett nemzetközi konferencia idén február 27. és március 2. között várja a látogatókat. (MTI/EPA/Alberto Estevez)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez)

A sebesség mellett Szűts az élményszerűséget, a „flow”-t  és a könnyű kezelhetőséget emelte ki, mint a tartalmak népszerűségét meghatározó szempontot. Például ha valaki egy terrortámadást szeretne közvetíteni, nincs is szüksége írás-olvasás készségekre, elég, ha két gomb kezelését ismeri – fogalmazott.

1848. március 15-én a forradalmárok egy nyomdát foglaltak el – hívta fel a figyelmet. Manapság azok a fiatalok online, élőben közvetítenék az eseményeket, és ez nagyon sok emberhez jutna el. 1848-ban viszont a nyomda volt a hitelesség jelképe – mondta.

A nyomda önmaga cenzúrázott, napjainkban pedig rendkívül fontos a közösségi média cégek felelőssége, hogy leállítanak-e egy élő streamet, amin épp terrortámadást hajtanak végre – folytatta.

A címlapfotó illusztráció.