Trócsányi: Semmi sem veszélyezteti a bírák függetlenségét

 

Az igazságügyi miniszter szerint az önálló közigazgatási testület a jogvédelmet erősíti, Trócsányi László szerint a Velencei Bizottság kiegyensúlyozott, a magyar kormány céljait és erőfeszítéseit is értékelő jelentést fogadott el a közigazgatási bíróságok önállósulásáról – írta a Magyar Nemzet.

A lap hétfői számában megjelent interjúban az igazságügyi miniszter elmondta, a bizottság által teljes konszenzussal elfogadott jelentés a szakmai kritikák mellett a pozitívumokat is értékeli, és elismeri azt az erőfeszítést, amelyet annak érdekében tesznek, hogy a magyar közigazgatási bíráskodási rendszer a közjogi hagyományainknak és az európai standardoknak is megfeleljen.

Elmondta, Magyarországon 1869 és 1949 között volt önálló közigazgatási bíráskodás, a kommunista rezsim szüntette meg, ezért is sajnálatos, hogy ennek visszaállítására csak harminc évvel a rendszerváltozás után kerülhet sor. A közigazgatási bíráskodás a jogvédelmet erősíti, nem véletlen, hogy számos európai országban szervezetileg elkülönült közigazgatási bírósági rendszer működik – húzta alá.

Elmondta, a bizottság elismerte, hogy az önálló közigazgatási bíróság felállítása nem megy szembe a nemzetközi trendekkel, hiszen az számos országban ugyanígy elkülönül a rendes bíróságoktól, mint Magyarországon.

Trócsányi László igazságügyi miniszter az új igazságügyi vonatkozású törvényekről tartott sajtótájékoztatón a minisztériumban 2017. június 14-én.MTI Fotó: Máthé Zoltán

Trócsányi László igazságügyi miniszter (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

A miniszter közölte: a közigazgatási bíróságok olyan független bíróságok, amelyek az eléjük kerülő közigazgatási jogvitákban hoznak döntéseket. A Velencei Bizottság Magyarország esetében is elismerte a miniszteri igazgatás létjogosultságát. Hozzátette, Európa több országában a bíróságok igazgatása az igazságügyi miniszterhez tartozik, természetesen kellő garanciarendszer kiépítésével. A miniszteri igazgatás pedig azt jelenti – mondta –, hogy a miniszter felelős az igazságszolgáltatás tárgyi feltételeinek biztosításáért, különösen a közigazgatási bíróságok költségvetéséért, amelynek tervezetét a tárca állítja össze és az igazságügyi miniszter nyújtja be az Országgyűléshez. Fontos feladata a miniszternek a bírói státusok számának meghatározása, valamint ő tesz javaslatot a köztársasági elnöknek az új bírák kinevezésére.

A bérrendezésről elmondta, a 2020-as költségvetés tervezésénél kiemelten kell foglalkozni ezzel. Közölte: „Úgy gondolom, semmi akadálya annak, hogy 2020. január 1-jével megtörténjen a bírói illetményrendezés”.

Az európai parlamenti választásokról közölte, megtiszteltetésnek veszi az uniós szerepkörre vonatkozó felkérést, „és ha a májusi választás után az a feladat vár rám, hogy az európai színtéren képviseljem hazámat, akkor nem fogok kitérni előle. Igyekszem helytállni és mindent megtenni egy erős Európa erős nemzeteinek együttműködéséért”.