Húsz éve, hogy Martonyi János külügyminiszter Independence település Harry S. Truman néhai elnök nevét viselő könyvtárában átadta Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek hazánk NATO-csatlakozási okiratait. Ezzel hazánk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, azaz a NATO-nak teljes jogú tagjává vált – kinyílt felettünk az úgynevezett biztonsági ernyő. De mi is történt azokban a napokban?
Három új teljes jogú tagja lett 1999. március 12-én a NATO-nak: Csehország, Lengyelország és Magyarország. Ezzel a NATO akkori tagállamainak száma tizenkilencre emelkedett. A közép-európai országok csatlakozása egyben azt is jelentette, hogy a védelmi szövetség kiterjeszkedett az egykori hidegháborús ellenövezetére.
A NATO ugyanis 1949-es születésétől negyven évig potenciális ellenfélként tekintett a volt Szovjetunióval testvéri kapcsolatokat ápoló kelet- és közép-európai országokra. Az sem volt kizárható, hogy a szövetség katonai konfliktusba keveredik ezekkel az államokkal – amelyek a Varsói Szerződés tagjai voltak –, az pedig egyenesen elképzelhetetlen volt, hogy a NATO még abban az évezredben a szövetségesei közé fogad közülük hármat.
Más lett a NATO Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozásával, azzal, hogy kelet felé bővült, de minőségi ugrással ért fel a teljes jogú tagság a közép-európai tagországok számára is, noha a tagság eleinte terhekkel is járt (kétmilliárd forintot fizettünk be a kasszába). Ugyanakkor amíg a NATO létezik, külső fenyegetéstől nem kell tartanunk.
Történelmi csatlakozás
Orbán Viktor kormányfő egyik akkori nyilatkozatában úgy kommentálta a NATO-tagságot: Magyarország a török idők óta először csatlakozik önként egy katonai szövetséghez; Martonyi János pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a Kárpát-medence többi országát is bizakodással tölti el Magyarország belépése a NATO-ba.
A külügyi tárca vezetője úgy vélte, hazánknak még a Moszkvához fűződő viszonyában sem kell kedvezőtlen hatásokkal számolnia a NATO-csatlakozása miatt, hiszen az tudomásul vette a magyar döntést, és a félreértések is tisztázódtak. Brüsszelben pedig elfogadták azt a tényt, hogy a magyar hadsereg nagyrészt szovjet-orosz technikai felszerelésekkel rendelkezett a csatlakozásakor.
A magyar zászló a görög és az izlandi nemzeti lobogó közé került a brüsszeli NATO-központ előtt (Fotó: MTI/llyés Tibor)
Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök ugyanakkor a Los Angeles Timesban – egy nappal a hivatalos bővítési ünnepség előtt – csalódásának adott hangot, úgy érezte, hogy a Nyugat elárulta Oroszországot a NATO kibővítésével. Gorbacsov szerint a lépés éppoly megalázó volt Oroszországnak, mint amilyen a versailles-i békeszerződés volt Németországnak az első világháború után. Ismeretesek a versailles-i békeszerződés történelmi következményei” – tette hozzá intelemként.
Fejtegetése szerint a Nyugat geopolitikai előnyöket akart szerezni Oroszország rovására új, közös európai rend kialakítása helyett.
Moszkva a bővítés napjaiban ugyancsak többször hangot adott annak, hogy negatívan viszonyul a NATO-bővítéshez.
Megadták a módját
Martonyi János magyar, Jan Kavan cseh és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli Independence város Harry S. Truman néhai elnök nevét viselő könyvtárában ünnepélyes külsőségek között adta át 1999. március 12-én Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek hazája NATO-csatlakozási okiratait. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az okiratokat megvizsgálták és rendben találták. A jegyzőkönyvet, amely egyúttal tanúsította az iratok átadásának a megtörténtét, mind a négy külügyminiszter aláírta.
Martonyi János külügyminiszter aláírja a NATO csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről szóló dokumentumokat a Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság NATO-tagállammá válását jelentő ceremónián, 1999. március 12-én. A háttérben balról: Madeleine Abright amerikai, Jan Kavan cseh és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/John Rutroff)
Ezt követően Madeleine Albright aláírta azt a levelet is, amelyben tájékoztatja Javier Solana NATO-főtitkárt a letétbe helyezés megtörténtéről.
A magyar küldöttségben helyet kapott Martonyi János mellett Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, Joó Rudolf külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Horváth Gábor külügyi szóvivő, Szőke László, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Csaba Gábor, a washingtoni magyar nagykövetség diplomatája – olvasható az MTI akkori tudósításában.
Az eseményen a három csatlakozó ország diplomáciájának irányítója az országnevek angol ábécé szerinti sorrendjében mondott rövid beszédet, vagyis előbb Kavan, majd Martonyi, végül Geremek következett. Végül Albright tartott hosszabb szónoklatot.
Az ünnepségen a könyvtár előadótermébe vitték és a többi tagállam zászlaja mellett elhelyezték a három új NATO-ország nemzeti lobogóját. A magyar zászlót Kerezsi Ferenc 39 éves őrnagy vitte, aki akkor az Egyesült Államokban, a szárazföldi erők Kansas City közelében található leavenworthi törzstiszti akadémiáján folytatta tanulmányait. A ceremónián a magyar légierő egyenruháját viselte.
A mintegy hetvenperces ünnepséget tízperces sajtótájékoztató követte, majd a delegációkat ebéd várta a könyvtár épületében.
Biztonságos jövő volt a cél
Magyarország NATO-csatlakozásával végérvényesen megszűnt a jaltai világrend, s a szövetség tagjaként megteremtettük magunk és gyermekeink számára a biztonságos jövőt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök ugyanazon a napon a budapesti holland nagykövetség épülete előtt. A kormányfő ünnepélyes keretek között átvette Eric Franciscus Charles Niehe nagykövettől a NATO zászlaját, miután szükségtelenné vált, hogy a szövetség – Hollandián keresztül – összekötő nagykövetséget tartson fenn Budapesten. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: a magyar csatlakozást három dolog tette lehetővé, 1956, a NATO változásokat felismerő képessége, valamint az 1990 utáni magyarországi események.
A nagykövetség előtti ünnepélyes zászlólevonás már transzatlanti körülmények között zajlott, amerikai tengerészgyalogosok, brit gránátosok és a Holland Királyi Légierő zenészei is jelen voltak.
Magyarország, Lengyelország és Csehország után Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia, Horvátország, majd Montenegró is csatlakozott a NATO-hoz. Felkészül: Észak-Macedónia, Ukrajna, Bosznia-Hercegovina és Grúzia.