Húsz éve nyílt ki felettünk az úgynevezett biztonsági ernyő

 

Húsz éve, hogy Martonyi János külügyminiszter Independence település Harry S. Truman néhai elnök nevét viselő könyvtárában átadta Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek hazánk NATO-csatlakozási okiratait. Ezzel hazánk az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, azaz a NATO-nak teljes jogú tagjává vált – kinyílt felettünk az úgynevezett biztonsági ernyő. De mi is történt azokban a napokban?

Három új teljes jogú tagja lett 1999. március 12-én a NATO-nak: Csehország, Lengyelország és Magyarország. Ezzel a NATO akkori tagállamainak száma tizenkilencre emelkedett. A közép-európai országok csatlakozása egyben azt is jelentette, hogy a védelmi szövetség kiterjeszkedett az egykori hidegháborús ellenövezetére.

A NATO ugyanis 1949-es születésétől negyven évig potenciális ellenfélként tekintett a volt Szovjetunióval testvéri kapcsolatokat ápoló kelet- és közép-európai országokra. Az sem volt kizárható, hogy a szövetség katonai konfliktusba keveredik ezekkel az államokkal – amelyek a Varsói Szerződés tagjai voltak –, az pedig egyenesen elképzelhetetlen volt, hogy a NATO még abban az évezredben a szövetségesei közé fogad közülük hármat.

Más lett a NATO Csehország, Lengyelország és Magyarország csatlakozásával, azzal, hogy kelet felé bővült, de minőségi ugrással ért fel a teljes jogú tagság a közép-európai tagországok számára is, noha a tagság eleinte terhekkel is járt (kétmilliárd forintot fizettünk be a kasszába). Ugyanakkor amíg a NATO létezik, külső fenyegetéstől nem kell tartanunk.

Történelmi csatlakozás

Orbán Viktor kormányfő egyik akkori nyilatkozatában úgy kommentálta a NATO-tagságot: Magyarország a török idők óta először csatlakozik önként egy katonai szövetséghez; Martonyi János pedig annak a véleményének adott hangot, hogy a Kárpát-medence többi országát is bizakodással tölti el Magyarország belépése a NATO-ba.

A külügyi tárca vezetője úgy vélte, hazánknak még a Moszkvához fűződő viszonyában sem kell kedvezőtlen hatásokkal számolnia a NATO-csatlakozása miatt, hiszen az tudomásul vette a magyar döntést, és a félreértések is tisztázódtak. Brüsszelben pedig elfogadták azt a tényt, hogy a magyar hadsereg nagyrészt szovjet-orosz technikai felszerelésekkel rendelkezett a csatlakozásakor.

Brüsszel, 1999. március 16. A magyar zászló a görög és az izlandi nemzeti lobogó közé került a brüsszeli NATO-központ előtt. A NATO központjában a három nemzet himnuszának hangjai mellett ünnepélyesen felvonták a cseh, lengyel és a magyar nemzeti lobogót, ezzel külsőségeiben is végérvényessé vált a három ország NATO-tagsága. MTI Fotó: Illyés Tibor

A magyar zászló a görög és az izlandi nemzeti lobogó közé került a brüsszeli NATO-központ előtt (Fotó: MTI/llyés Tibor)

Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök ugyanakkor a Los Angeles Timesban – egy nappal a hivatalos bővítési ünnepség előtt – csalódásának adott hangot, úgy érezte, hogy a Nyugat elárulta Oroszországot a NATO kibővítésével. Gorbacsov szerint a lépés éppoly megalázó volt Oroszországnak, mint amilyen a versailles-i békeszerződés volt Németországnak az első világháború után. Ismeretesek a versailles-i békeszerződés történelmi következményei” – tette hozzá intelemként.

Fejtegetése szerint a Nyugat geopolitikai előnyöket akart szerezni Oroszország rovására új, közös európai rend kialakítása helyett.

Moszkva a bővítés napjaiban ugyancsak többször hangot adott annak, hogy negatívan viszonyul a NATO-bővítéshez.

Megadták a módját

Martonyi János magyar, Jan Kavan cseh és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter az Egyesült Államokban, a Missouri állambeli Independence város Harry S. Truman néhai elnök nevét viselő könyvtárában ünnepélyes külsőségek között adta át 1999. március 12-én Madeleine Albright amerikai külügyminiszternek hazája NATO-csatlakozási okiratait. Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy az okiratokat megvizsgálták és rendben találták. A jegyzőkönyvet, amely egyúttal tanúsította az iratok átadásának a megtörténtét, mind a négy külügyminiszter aláírta.

Martonyi János magyar külügyminiszter aláírja a NATO csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről szóló dokumentumokat a Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság NATO tagállammá válását jelentő okiratátadási ceremónián 1999. március 12-én a Truman könyvtárban, a Missouri állambeli Independence-ben. A háttérben balról: Madeleine ALBRIGHT amerikai, Jan KAVAN cseh és Bronislaw GEREMEK lengyel külügyminiszter. (MTI FOTO/EPA/John Rutroff)

Martonyi János külügyminiszter aláírja a NATO csatlakozási okmányok letétbe helyezéséről szóló dokumentumokat a Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság NATO-tagállammá válását jelentő ceremónián, 1999. március 12-én. A háttérben balról: Madeleine Abright amerikai, Jan Kavan cseh és Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter (Fotó: MTI/EPA/John Rutroff)

Ezt követően Madeleine Albright aláírta azt a levelet is, amelyben tájékoztatja Javier Solana NATO-főtitkárt a letétbe helyezés megtörténtéről.

A magyar küldöttségben helyet kapott Martonyi János mellett Jeszenszky Géza washingtoni nagykövet, Joó Rudolf külügyminisztériumi helyettes államtitkár, Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára, Horváth Gábor külügyi szóvivő, Szőke László, a külügyminiszter kabinetfőnöke és Csaba Gábor, a washingtoni magyar nagykövetség diplomatája – olvasható az MTI akkori tudósításában.

Az eseményen a három csatlakozó ország diplomáciájának irányítója az országnevek angol ábécé szerinti sorrendjében mondott rövid beszédet, vagyis előbb Kavan, majd Martonyi, végül Geremek következett. Végül Albright tartott hosszabb szónoklatot.

Az ünnepségen a könyvtár előadótermébe vitték és a többi tagállam zászlaja mellett elhelyezték a három új NATO-ország nemzeti lobogóját. A magyar zászlót Kerezsi Ferenc 39 éves őrnagy vitte, aki akkor az Egyesült Államokban, a szárazföldi erők Kansas City közelében található leavenworthi törzstiszti akadémiáján folytatta tanulmányait. A ceremónián a magyar légierő egyenruháját viselte.

A mintegy hetvenperces ünnepséget tízperces sajtótájékoztató követte, majd a delegációkat ebéd várta a könyvtár épületében.

Biztonságos jövő volt a cél

Magyarország NATO-csatlakozásával végérvényesen megszűnt a jaltai világrend, s a szövetség tagjaként megteremtettük magunk és gyermekeink számára a biztonságos jövőt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök ugyanazon a napon a budapesti holland nagykövetség épülete előtt. A kormányfő ünnepélyes keretek között átvette Eric Franciscus Charles Niehe nagykövettől a NATO zászlaját, miután szükségtelenné vált, hogy a szövetség – Hollandián keresztül – összekötő nagykövetséget tartson fenn Budapesten. A miniszterelnök akkor úgy fogalmazott: a magyar csatlakozást három dolog tette lehetővé, 1956, a NATO változásokat felismerő képessége, valamint az 1990 utáni magyarországi események.

A nagykövetség előtti ünnepélyes zászlólevonás már transzatlanti körülmények között zajlott, amerikai tengerészgyalogosok, brit gránátosok és a Holland Királyi Légierő zenészei is jelen voltak.

Magyarország, Lengyelország és Csehország után Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia, Horvátország, majd Montenegró is csatlakozott a NATO-hoz. Felkészül: Észak-Macedónia, Ukrajna, Bosznia-Hercegovina és Grúzia.