Ma tényleg a nőké a pálya

 

Dacára a munkásmozgalmi gyökereknek, ezen a napon világnézettől függetlenül mindenki a nőket köszönti. Virágvásárlási kisokos, látványos, humoros és megható nőnapi akciók és némi történelmi visszatekintés az alábbiakban.

A virágok a ki nem mondott szavak közvetítői, kortól, nemtől, származástól függetlenül mindenkihez ugyanúgy szólnak – hangzott el az M1 Család19 című magazinműsorának nőnappal kapcsolatos riportjában. Ezen a napon a nők boldogan fogadják a virágokat és azok üzenetét is, segítségükkel szinte minden kifejezhető: hála, köszönet, megbecsülés, törődés, elismerés, tisztelet, odafigyelés, figyelmesség, mosoly, kedvesség.

De persze tudni kell, hogy melyik virág milyen üzenetet is hordoz.

Színek, fajták, formák, számok

A vörös rózsa az örök klasszikus, a szerelmet szimbolizálja. A virágárusok nőnapkor ezt kevésbé ajánlják – derült ki a műsorban –, inkább más típusú és színű virág vásárlására biztatnak.

A fehér a tisztaság színe, szülőnek, nagyszülőnek ideális választás. A sárga virágok a napfényre, a tavaszra emlékeztetnek, ajándékozáskor mégis sokan kerülik, mert azt tartják, hogy a sárga az irigység színe. Ám ez nem így van, valójában ez a szín az arannyal párosítható, és a megbecsülés vagy az életvidámság színe.

A sötétebb színű virágokat általában az idősebb hölgyeknek ajánlják a virágkötők, míg a vidámabb színeket a fiatalabbaknak. A csokrok formája, kötési stílusa is fontos, hiszen sokat elárul a megajándékozott hölgyről.

Aki igazán udvarias, az odafigyel arra is, hogy hány szál virág kerül a csokorba. Tíz szál alatt általában páratlan számú, tíz szál fölött már páros. A csokor mérete is számít. Nőnapra nem szerencsés a túl nagy bokréta, még akár az egy szál virág is tökéletes ezen a napon.

Budapest, 2015. március 22.  Virágokat locsol egy virágüzlet tulajdonosa az Erzsébet körúton 2015. március 21-én. Az ENSZ március 22-ét nyilvánította a víz világnapjává, amelynek célja a környezet és ezen belül a Föld vízkészletének védelme. MTI Fotó: Balogh Zoltán

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A fajtát tekintve a rózsa örök, de egyre inkább divatba jön újra a szegfű és a gerbera. Széles a skála színekben, formákban – hangzott el a műsorban. A tulipán is jó választás, a nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet és az elismerés jelképe. Ez idő tájt a cserepes virág is népszerű ajándék, de az csak olyan hölgynek szabad adni, akiről tudjuk, hogy szereti, szívesen gondozza.

Lassan 110 éves az ünnep

A nőnap a 19. század végi feminista és munkásmozgalmi törekvések nyomán jött létre, amelyek során választójogot és a férfiakkal egyenlő munkabért követeltek maguknak a nők. Az 1910-ben Koppenhágában megrendezett II. Nemzetközi Szocialista Nőkongresszuson a német Clara Zetkin javasolta, hogy világszerte tartsanak évente nőnapot, ennek nyomán azt 1911-ben ünnepelték meg először.

A legtöbb országban ekkortájt erősödtek föl a nők követelései szociális-gazdasági jogaik kiszélesítésére, a választójog elnyerésére, a foglalkoztatásban és a bérezésben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés megszüntetésére. Magyarországon 1914-ben ünnepelték meg először a nőnapot.

Napjainkban is a nőszervezetek ezen a napon felvonulásokon hívják fel a figyelmet a nők társadalomban játszott meghatározó szerepére, ugyanakkor kiszolgáltatottságára és védtelenségére is: arra, hogy a jogegyenlőség továbbra sem jelent esélyegyenlőséget. Ilyenkor sok helyen a nők elleni erőszakkal szemben is felemelik szavukat a civil szervezetek, mert szerintük a családon belüli erőszak, a munkahelyi szexuális zaklatás, a prostitúció áldozatait a jog nem védi kellőképpen, e cselekmények elkövetői jórészt továbbra is büntetlenül maradnak.

Ilyenkor a nőké a terep

A nők iránti tisztelet rendhagyó kifejezésére az elmúlt években több ízben láthattunk példát. Tavaly egy kizárólag nőkből álló „legénység” fogadta nőnap alkalmából a Lufthansa egyik Frankfurtból induló járatának utasait a gép fedélzetén. A pilóta, a másodpilóta és a légiutas-kísérők is nők voltak, ráadásul a csomagok kezelését is szinte kizárólag női személyzet intézte. Csupán a berakodásnál dolgoztak férfiak, mivel az nehéz fizikai munkának számít, és a német szabályozás azt nem engedélyezi nők számára.

Az oroszok is „nagyot dobtak” tavaly március 8-án, amikor egy mobilalkalmazás segítségével, a „kiterjesztett valóság” révén virtuálisan kivirágoztak a moszkvai Kreml tornyai: az okostelefonok képernyőin az erőd kulcspontjai vidám virágvázákká változtak. Az alkalmazásnak köszönhetően a fővárosi Puskin- és Majakovszkij-szobor képe mellett feltűntek azok a verssorok, amelyeket a két költőóriás a szebbik nemnek szentelt. Moszkvába az ünnep alkalmából ekkor 50 millió virágot szállítottak.

K_EPA20170308049

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov)

Kevésbé bájos, de valóban hatásosnak tűnő akcióra került sor Franciaországban, ugyancsak tavaly, amikor a nők és férfiak közötti fizetési egyenlőtlenség elleni tiltakozásul 25 százalékkal drágábban árusították a Libération című francia napilapot a férfiaknak, mint a nőknek a nemzetközi nőnap alkalmából. A baloldali újság kivételesen két különböző címlappal jelent meg, s a vásárlók a nemük szerinti változatot kapták az újságárusoknál.

A férfiak lapjára az volt írva, hogy „férfiaknak 2,50 euróért”, míg a női változatra „nőnek 2 euróért, normál áron” felirat került. Szerkesztőségi írásában a lap kiemelte, hogy „a törvényi szabályozás ellenére a nők fizetése még mindig 25 százalékkal elmarad a férfiakétól Franciaországban. Ennek az igazságtalanságnak az egyértelműsítésére a Libération úgy döntött, hogy egy napra a vásárlási árban is alkalmazza ezt a különbséget”.

A BRFK-é a trófea

Sorolhatnánk a nőnapi akciókat, de az év legmeghatóbb köszöntőjét a Budapesti Rendőr-főkapitányság férfi dolgozóinak köszönhetik a hölgyek. Ha valaki lemaradt volna a videóról, az idei nőnap alkalmából itt megtekintheti!