Az örökösök aktív közreműködése felgyorsíthatja a hagyatéki eljárásokat

 

Az örökösödési eljárás gyakran túlságosan lassú és bonyolult folyamat, és nem is feltétlenül azért, mert az örökösök nem tudnak megegyezni egymással, a helyzetből is fakadhatnak a komplikációk.

Az öröklési eljárás feltételezi az örökösök aktív közreműködését – hangsúlyozta Parti Tamás, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában. Kifejtette: nincs lehetőség egységes vagyonkutatásra. Az örökhagyó ismeri a vagyonát, amelynek elemeire utalhat a végrendeletben, és az örökös is felelős a hagyaték bejelentéséért. Ez után a közjegyző megállapítja az örökléshez szükséges tényállást, összegyűjti a vagyonra vonatkozó információkat, felkeresi a pénzintézeteket, majd felveszi a kapcsolatot az örökösökkel.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Ha a hagyatéki eljárás elhúzódik, annak legtöbbször a nehézkes kommunikáció az oka – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy kinek a feladata meghatározni az egyes vagyoni elemek értékét, Parti azt felelte: az önkormányzat elküldi az adó- és értékbizonyítványt a hagyatéki eljárás megindulásakor, és ezzel egy időben megindul az értékbecslői eljárás is.

Több lehetőség van az örökség rendezésére

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában elhangzott történet szerint egy nő apósa elhunyt, majd mire a hagyatéki tárgyalásra sor került volna, a nő férje is meghalt. A tárgyalás időpontjával megkapták a tizenegy örökölt ingatlan adatait is – érték nélkül, ugyanis annak becslésére még nem történt meg.

Kiderült, hogy az ingatlanokra az após másik három élő gyermeke nem tart igényt. A szóban forgó területeken erdő, szántóföld és magánút is található, és a nő abban sem volt biztos, hogy megörökölheti-e azokat, mert a családjában senki sem tud erdővel gazdálkodni. A nő abban sem volt biztos, hogy megörökölheti-e csak az értékes területeket, lemondva a néhány négyzetméteres, hasznosíthatatlan ingatlanokról.

Az esetről Parti azt mondta: jelentősen megnyújtja az eljárást, ha az örökösök egy része visszautasítja a hagyatékot. Ugyanakkor rengeteg lehetőség van: köthetnek egyezséget, összehangolhatják az öröklést egymást között az érintettek, vagy akár a közjegyzővel is konzultálhatnak a tárgyalást megelőzően.

Az államnak is felajánlható a mezőgazdasági ingatlan

Annak a módjáról, hogy valaki lemond az örökségről, Petraskó István, a Miskolci Közjegyzői Kamara elnöke azt mondta: a 2010 óta hatályban lévő hagyatéki törvény szerint az örökösök az államnak ajándékozhatnak olyan ingatlanokat, amelyek mezőgazdasági művelésre alkalmasak. Az ilyen területek átadása az örökség többi elemétől független.

Az örökösök sokféleképpen megegyezhetnek az örökösödési eljárás során. Az érintettek sokszor nem is tudnak az osztályos egyezségről, amelynek lényege, hogy az örökösök megegyezhetnek, ki milyen vagyonelemet örököljön meg a hagyatékból, és ez az intézmény közvetlen vagyonszerzést biztosít az örökhagyótól – mondta Petraskó.

A műsor eleji riporttal kapcsolatban azt mondta: mivel mezőgazdasági ingatlanokról van szó, felajánlhatja az államnak, amely automatikusan elfogadja azokat. Épp azért hozták ezt a törvényt, mert örökösödési eljárásoknál rendkívül gyakori esetről van szó.

Kézzel írott végrendeletnél tanúkra sincs szükség

Parti Tamás az örökösökre jutó terhekkel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy a hagyatéki eljárásnál mindig az örökölt vagyon értékéhez igazodik a közjegyzői díj, ha ez nem állapítható meg, akkor idő szerinti díjat fizet az örökös. Ha meg tudják határozni a vagyon elemeinek értékét, akkor hosszabb eljárásnál is az összeg alapján határozzák meg a közjegyző költségét.

Fotó: Shutterstock

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

A közjegyzői díjszabásról szóló rendelet sávosan határozza meg a közjegyzőnek fizetendő összeget, így erről akár már előzetesen is tájékozódhatnak az örökösök.

Kérdésre, hogy milyen kritériumai vannak egy „jó” végrendeletnek, Petraskó István elmondta: érvényes lehet, ha valaki saját kezűleg ír végrendeletet. Három alapvető feltételnek kell megfelelnie a dokumentumnak: tartalmaznia kell, hogy ki, miről és kinek végrendelkezik. Saját kezűleg írt végrendelet esetén nincs szükség tanúkra.

Géppel vagy elektronikusan írt végrendeletnél a tanúk nem a dokumentum tartalmát igazolják, hanem, hogy a szerző saját kézzel írta alá – jegyezte meg.

Az örökhagyó mellett az örökösök is felelősek

A Napközben műsorában arra a felvetésre, hogy az adósságok öröklése miképp zajlik, Parti Tamás azt felelte: az örökös elsősorban a hagyatéki vagyonnal felel az örökhagyó tartozásaiért. Ha az örökös a vagyonelemektől megszabadul, akkor saját vagyona erejéig is felelhet az örökhagyó tartozásáért – kivéve, ha önhibáján kívül szabadult meg a vagyontól.

Ha több hitelező van, amelyek különböző arányban jogosultak a hagyatékra, a hagyatéki vagyon azonban kevés ahhoz, hogy a teljes tartozást kifizessék az örökösök, akkor fontos arányosan kielégíteni a hitelezőket, ellenkező esetben ugyanis az örökösök saját vagyonukkal is felelnek az arányos kielégítéséért. Az öröklés mindig felelős helyzetet teremt az örökös részéről is – hívta fel a figyelmet Parti.