Teljesítményalapú finanszírozásra van szükség a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA), mert Magyarország a nemzetközi innovációs rangsorokban és a szabadalmak számát tekintve is lemaradásban van – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kedden az MTI-vel.
Az akadémiai kutatóintézetek beadott szabadalmainak száma igen elenyésző volt az elmúlt években, miközben évente 17 milliárd forintos támogatást kapnak az államtól – írja a közlemény, amely szerint a kormány arra hatalmazta fel az ITM-et, hogy tegye egységessé és hatékonnyá Magyarország teljes kutatás-fejlesztési rendszerét.
A Professzorok Batthyányi Köre által felvázolt és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter által üdvözölt alapítványi struktúra olyan megoldást jelenthet, amelyben mind a kormány, mind az MTA köztestülete hatékony és független szakmai testületeknek adja át az irányítási jogokat – olvasható közleményben.
A minisztérium szerint az új működési elvek lefektetéséről még ezen a héten konstruktív párbeszéd kezdődhet. Az átalakítás semmilyen módon nem érinti az MTA köztestületét, annak működését és finanszírozását, az MTA zavartalan működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosított.
„Sajnálattal látjuk, hogy az MTA ügye az európai parlamenti választási kampány terébe került, és sok szereplőnek a szakmai párbeszéd helyett a hangulatkeltés fontosabb” – fogalmaz az ITM közleménye.
Mint írják, különösen hiteltelen, hogy „az éppen kampányoló ellenzéki pártok is beszálltak az MTA körüli hangulatkeltésbe, miközben az MTA-t egyedül a Gyurcsány-kormány akarta beszántani”. A közlemény felidézi, hogy Kóka János akkori gazdasági miniszter 2006-ban azt mondta, „az MTA-nak azon területeit, amelyek nem szolgálják közvetlenül a versenyképességet, a földdel kell egyenlővé tenni”.
Élőlánccal tüntettek
Élőlánc a tudományért címmel kedd délután demonstrációt tartott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épülete előtt az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF). A demonstráció résztvevői az MTA épülete körül élőláncot alkotva álltak ki az MTA egysége, autonómiája, a kutatóintézetek függetlensége mellett.
A „Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!” elnevezésű akciót azért hirdették meg, hogy kiálljanak Magyarország legnagyobb kutatóhálózatának megtartása mellett – mondta Szilágyi Emese szervező a résztvevőknek, akik megtöltötték az MTA Széchenyi téri épülete előtt lévő parkoló területét.
Hozzátette: az élőláncos szolidaritási akciót azért kedd délutánra szervezték, mert akkor az MTA elnökségének olyan döntést kell hoznia, amely hosszú időre meghatározhatja a magyar tudományosság jövőjét.
(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
Szilágyi Adrienn, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa a fiatal kutatókat képviselve a tudományos közösség egységének fontosságát hangsúlyozta.
„Az Akadémiai Dolgozók Fórumának célja, hogy kiálljon az akadémia jelenlegi szervezeti felépítéséért, az egységes kutatóhálózatért, továbbá finanszírozási rendszerének fenntartásáért, szakmai és pénzügyi függetlenségének megőrzéséért, valamint az ehhez szükséges garanciák biztosításáért” – hangsúlyozta.
Elfogadhatatlannak nevezte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által január 31-én meghirdetett Tématerületi Kiválósági Programot, amely szerinte nem más, mint „megszorító intézkedés”.
Mint mondta, a tervezet előnytelen versenyhelyzetet teremt, az akadémia finanszírozását pusztán pályázati forrásokból képzeli el, amely működésképtelenséget és szétesését eredményez, felszámolja az MTA autonómiáját. „Megértjük a reform szükségességét, de nem az ott dolgozók egyetértése nélkül és az ő kárukra” – mondta.
Az MTA dolgozói és vezetése nyitott a kutatómunka feltételeinek javítását célzó reformokra, amelyekre kizárólag az akadémiával közösen kialakított tervek alapján kerülhet sor – tette hozzá.
Pléh Csaba akadémikus, pszichológus-nyelvész felszólalásában azt hangsúlyozta: az ITM úgy szeretné versenyre késztetni a tudományos élet szereplőit, hogy közben „amputálná a lábukat”. Mint fogalmazott, az ITM elképzelése, amely „háttérbe szorítja, lenézni és becsmérli a tiszta tudományos kutatás világát”, beláthatatlan következményekkel járna.
Kenesei István nyelvész professzor arra figyelmeztetett, hogy a fékek és ellensúlyok rendszere nem lehet alapelve a tudományok művelésének, fékekkel nem lehet megjavítani a tudományt”, pedig a kormány erre készül.
A rendezvényen elhangzott, hogy az akadémiai kutatóintézetek helyzetével kapcsolatosan eddig csaknem félszáz hazai és külföldi tudományos intézet, kutatóközpont, egyetemi tanszék, szakszervezet, tudományos egyesület fejezte ki szolidaritását.
Az akadémia székháza előtt demonstrálókhoz kiment a köztestület elnökségi üléséről Lovász László, az MTA elnöke és átvette azt a dokumentumot, amelyben a kutatók tiltakoznak az akadémia finanszírozásának megváltoztatása ellen.
A beszédek után a szervezők kérésére a résztvevők egy-egy olyan könyvet emeltek a magasba, ami megjeleníti számukra a magyar tudományt, valamint élőláncot vontak az akadémia épülete köré.
