Budapest egyik szimbóluma a Hősök tere négyszöge

 

A kiegyezés utáni Budapest jelentős gazdasági fejlődésnek indult. Ekkor alakult ki az a belvárosi mag, amely építészetében vetekszik a legszebb európai fővárosokkal. A boldog békeidők egyik legkomolyabb állami beruházása a honfoglalás 1000 éves évfordulójára, a millenniumi ünnepségekre valósult meg. A város tengelyét kijelölő sugárút, az Andrássy végére álmodták meg a Hősök terét és a környező épületeket, amelyek a századvég polgári kultúrájának csúcsát jelenítették meg.

Az épületek és a tér esztétikája egészen az ókorig nyúlik vissza, és az etruszkok városépítészeti szimbólumait használták mintának. Az etruszk mundusz egy hatalmas kőlappal lezárt kút volt a város főterén, ahol évente három napra megnyitották a nyílást és a szellemekkel, a város hőseivel, később Róma hőseivel így kommunikált a város – mondta el Szegő György, a Műcsarnok igazgatója.

Hozzátette, a római császárság alatt a kutat már egy obeliszk jellemezte és a Schickedanz Albert által elképzelt Hősök terén is ez az oszlop áll.

Schickedanz Albert műépítész egyben tervezhette meg az impozáns közteret és a két oldalát határoló múzeumépületeket is, a Szépművészeti Múzeumot és a Műcsarnokot.

Utóbbi épülete nem előzmények nélkül született. Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat évtizedeken keresztül kilincselt, hogy a mai Képzőművészeti Egyetem épülete, majd a mai Olof Palme Ház után egy igazán méltó palotában mutathassák be az erre érdemesnek jelölt műalkotásokat – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában.

A Műcsarnok esti díszkivilágításban a Föld órája elnevezésű akció előtt 2018. március 24-én. A Természetvédelmi Világalap (WWF) kezdeményezésére a 2007-ben indult világméretű akcióban részt vevő városokban március utolsó szombatján este fél kilenc és fél tíz között egy órára lekapcsolják a világítást, hogy felhívják a figyelmet a Földet fenyegető éghajlatváltozás veszélyeire. MTI Fotó: Kovács Tamás

A Műcsarnok esti díszkivilágításban (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A Műcsarnok kiállítótér funkciója adott volt

A Műcsarnoknak soha nem volt saját gyűjteménye: kiállították itt az adott korszakban aktívan alkotó művészek munkáit, de helyet kaphattak a már akkor is történeti alkotásoknak számító, középkori barokk vagy reneszánsz műtárgyak. A Műcsarnok kiállítótér funkciója történetének 122 éve során sem változott, az épületen is csak kisebb felújításokat végeztek. Pedig a II. világháborúban bombatalálat is érte az apszis felőli oldalt, de emiatt is csupán minimális átépítésre volt szükség.

A Műcsarnokkal szemben álló Szépművészeti Múzeumra kiírt tervpályázatot eredetileg Petz Samu nyerte reneszánsz tervével. De végül a bizottság a rendeltetés szempontjából jobbnak ítélte meg Schickedanz Albert és Herzog Fülöp Ferenc pályamunkáját, így őket bízták meg Petz Samu terveinek átdolgozásával. Az építészpáros a múzeum külső megjelenésében antik mintát követett, ám enteriőrjükben tombolt az eklektika.

Száz év alatt sokat változtak az igények

A korszak múzeumaiban leginkább csak műtárgyakat lehetett nézegetni, így eredetileg itt is alig volt közönségszolgálat. Száz év alatt sokat változtak az igények. Ma már egy ilyen léptékű kiállítótér nemcsak modern mosdók, de étterem, kávézó, gyerekfoglalkoztatók és előadótermek nélkül elképzelhetetlen.


Az újonnan kialakított mélyföldszinti részben kapott helyet a két ókori gyűjtemény. A görög-római anyag itáliai és görög vázákat, szobrokat, mindennapi használati tárgyakat mutat be, míg az egyiptomi gyűjteményben olyan magyar régészek leletei láthatók, akik a 20. század elején jelentős egyiptomi ásatásokban vettek részt. A Régi Képtár maradt eredeti helyén, az első emeleten.

A Román Csarnok az egyik legszebb

A képtár alatt pompázik a múzeum tágas termeinek egyik legszebbike, a Román Csarnok. A historizáló térben eredetileg az ókortól a reneszánszig ívelő korszak jelentősebb szobrainak gipszmásolatai álltak. Mára ezek teljesen kimentek a múzeumi divatból, helyettük az üresen is gyönyörű, 70 éves „Csipkerózsika-álmából felébresztett” csarnok várja a látogatókat.

A felújított Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka a megnyitó napján, 2018. október 31-én. Az épület három és fél évig volt zárva, ezalatt mintegy 15 ezer négyzetméternyi alapterületen újult meg, ismét látható például hetven év után a Román Csarnok. MTI/Mohai Balázs

A felújított Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Három éven át dolgoztak a restaurátorok a csarnok díszítésének és falképeinek újjávarázsolásán. A munkák közben egy legalább tíz méter magasan lévő, az állványzat nélkül megközelíthetetlen falfülkében időkapszulát találtak. A kis megfakult üvegben egy kézzel írott papírt helyeztek el az eredeti dekorációt készítő mesterek több mint száz évvel ezelőtt. Csak aláírásaik és egy egyszerű szöveg szerepelt a papíroson, miszerint az építőállvány elbontása előtt itt hagyták nevüket az utókornak.

Már a 70-es években is korcsolyáztak a városligeti tavon

A Hősök tere mögött nyújtózó városligeti tavon már az 1870-es években korcsolyáztak telente. A Pesti Korcsolyázó Egylet ugyanis kijárta a városvezetésnél, hogy a partra saját költségükön egy kis melegedő épületet húzzanak fel, és a befagyott vízfelület egy részét pedig díjmentesen korcsolyapályává alakíthassák.

Korcsolyázók a 90 éves Városligeti Műjégpályán 2016. november 19-én. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Korcsolyázók a városligeti műjégpályán (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

Kezdetekben megvárták a sportolók, hogy befagyjon a tó jege, de a jégminőség nem volt túlságosan egyenletes, és volt olyan, amikor nem is fagyott be a tó – emlékezett vissza Molnár Zoltán, a Budapesti Sportszolgáltató Központ munkatársa. Elmondta, 1908-ban lebetonozták a városligeti tó alját, hogy ha majd megfagy a víz, akkor egyenletes legyen a jégfelület, és lehessen rajta korcsolyázni.

Világbajnokság és Európa-bajnokság

Kodály Zoltán volt az, aki kezdeményezte, hogy a műkorcsolyázók zenére korcsolyázzanak, mert ez addig senkinek nem jutott eszébe. Kronberger Lili a női műkorcsolyázás úttörője, a magyar sport első világbajnoka volt, és a világon elsőként korcsolyázott zenére. Az 1920-as, 30-as években háromszor rendeztek itt műkorcsolya-világbajnokságot, Európa-bajnokságot és jégkorong-Európa-bajnokságot.

A Hősök tere mögött, a Kós Károly sétányon elhelyezkedő Széchenyi fürdő épülete mindig fürdőként funkcionált, ahol egy izgalmas geológiai adottságnak köszönhetően 118 különböző hőforrás is kialakult.

Sokáig nem találtak forrást a pesti oldalon

A jótékony hatású vizeket évezredek óta használták a budai oldalon. Már a római korban 15 fürdőház működött. Az első ispotályt a keresztes háborúk idején nyitották a mai Lukács fürdő helyén, a török hódoltság korából pedig több forró vizes fürdő a mai napig használatban van.

A pesti oldalon sokáig nem találtak gyógyforrást. Zsigmondy Vilmos bányamérnök határozta el, hogy megtalálja a pesti oldalon is az első forrást. Tíz évébe telt, mire megtalálta a forrást, amely a Hősök tere alatt található, és ez adta a Széchenyi fürdő első vízmagját.

Vendégek a Széchenyi gyógyfürdőben 2017. január 7-én. MTI Fotó: Kallos Bea

A Széchenyi gyógyfürdő (Fotó: MTI/Kallos Bea)

A Széchenyi gyógyfürdő  megtervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg. A főváros közgyűlése azonban csak 1903-ban szentesítette határozatában Czigler terveit, aki még halála előtt értesülhetett a jóváhagyásról, és állandó helyetteséül Dvorzsák Ede okleveles építész, műegyetemi tanárt jelölte meg.

Az először felépült szárny, a mai Kós Károly sétány felőli oldal fedett fürdője gyorsan népszerű lett a fővárosi polgárok körében. A vendégszám két év alatt megnégyszereződött. A bővítéshez a cirkusz felőli oldalon néztek ki területet. A nyitott strandot és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló épületeket Francsek Imre tervei alapján adták át a közönségnek, 1926. augusztus 19-én.

Európa legnagyobb fürdőkomplexuma

A Széchényi gyógyfürdő ma már nemcsak Magyarország, de egész Európa legnagyobb fürdőkomplexuma, aminek távoli országokból is a csodájára járnak. Varázslatos hangulatával, freskókkal díszített, szecessziós fogadócsarnokával, kupolás, oszlopos medencetereivel és a hideg téli napokon is működő, sűrű gőzfelhőbe merülő szabadtéri medencéjével Budapest egyik legvonzóbb turisztikai célpontja.