Felelőtlen tervezés okozhatta a vörösiszap-katasztrófát

 

Tíz ember bűnösségét mondta ki a vörösiszapper megismételt elsőfokú eljárásában a Győri Törvényszék hétfőn. A MAL Zrt. volt vezérigazgatójára 2 év 6 hónap, műszaki vezérigazgató-helyettesére pedig 2 év letöltendő szabadságvesztést rótt ki a bíróság.

A harmad-, negyed-, ötöd-, hatod-, nyolcad- és tizennegyedrendű vádlott felfüggesztett szabadságvesztést, a hetedrendű pénzbüntetést, a tizenharmadrendű pedig megrovást kapott. Öt vádlottat felmentettek.

Három települést öntött el a vörösiszap

Emlékezetes, a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el, Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, házak százai váltak lakhatatlanná.

A MAL Zrt. Ajka melletti tározójának átszakadt gátja 2010. október 4-én (Fotó: MTI Varga György)

Az ügyet eredetileg a Veszprémi Törvényszék tárgyalta, amely 2016. január 28-án hirdetett elsőfokú ítéletében bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette. A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla azonban 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot, és új eljárást rendelt el, amelynek lefolytatására a Győri Törvényszéket jelölte ki, és amelynek első felvonásához hétfőn érkeztünk el.

Több mint négyórás szóbeli indoklás

A több mint négyórás szóbeli indoklás rendkívüli hosszúságúnak számít egy büntetőjárásban, 3-4 órán keresztül csak a legritkább esetekben szoktak ítéleteket indokolni – közölte Balsai István ügyvéd a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.

Messzemenő következtetéseket ilyenkor még nem lehet megtenni, az azonban biztos és kimondható, hogy alapvetően látta másként a megismételt eljárásban a Győri Törvényszék az ügyet és a vádlottak felelősségét, mint a Veszprémi Törvényszék 2016-ban – hangsúlyozta.

Ítélethirdetés a Győri Törvényszéken 2019. február 4-én (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Az akkor eljáró bíró szerint nem volt megállapítható, hogy a katasztrófa következményeiért a vádlottak felelősek lennének. Most azonban a Győri Törvényszék tíz vádlott esetében ennek ellenkezőjét mondta ki, vagyis azt, hogy közvetlen ok-okozati összefüggés van a vádlottak magatartása és a katasztrófa bekövetkezése között, ami olyan jelentőségű, hogy büntetőjogi felelősséget lehet rá alapítani – tette hozzá.

Senki sem vállalt felelősséget a katasztrófa miatt

A bíró rendkívül alaposan, részletekbe menően, az egyes helyzetek és személyek felelősségét tényszerűen boncolgatva elemezte a hanyagságot és a környezeti tényezőket. Így szó esett a talaj megsüllyedéséről, valamint arról, hogy nem jó helyre épült a kazetta – közölte a közmédia helyszíni tudósítója.

A bírótól többször elhangzott, hogy senki sem tett beismerő nyilatkozatot, és senki sem vállalt felelősséget, ez többször is elhangzott a hétfői nap folyamán a tárgyalóteremben, ahol néhányan elégedettek voltak, ez azonban még mindig az elsőfokú ítélethirdetés, amin még számtalan beadvány módosíthat. Az elsőfokú ítélet alapján a két vezetőre letöltendő fogházbüntetés vár – tette hozzá.

Általános felháborodás fogadta az első ítéletet

2016-ban általános társadalmi felháborodás fogadta a Veszprémi Törvényszék elsőfokú ítéletét. Tili Károly, Kolontár polgármestere szerint most azonban helyreállni látszik az emberek igazságszolgáltatásba vetett hite.

Az emberek 2016-ban nem tudták elfogadni, hogy meghalt 10 ember, valamint további 200-an megsérültek, és ezért senkit nem lehet felelőssé tenni – nyilatkozta Tili Károly, akit annak kapcsán kérdeztek a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában, hogyan fogadták a környék lakói az ítélethirdetést.

Komoly hiányosságok

Pataki Attila mérnök, geológus azt hangsúlyozta: egy ilyen hatalmas katasztrófa soha sem egy okból történik, több ok együtt okozta ezt a kivételesen nagy katasztrófát.

Pataki Attila elsősorban a tervezési fázisban látja a legnagyobb hiányosságot. Egy, a falu felé folyó patakhoz – a falutól 800 méterre – terveztek egy vörösiszap-teret, aminek a gátkorona magassága 25, helyenként pedig 30 méter magas, amelyben eredetileg 5,3 millió köbméter vörösiszap volt.

Értékeiket viszik egy fennakadt mikrobusz mellett Devecseren, 2010. október 5-én (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A vörösiszap egy erősen lúgos anyag, amit vörössé a vas tesz. Megfontolandó, hogy egyáltalán jó helyre került-e a tározó. Amikor a gátat építették, elterelték a vasútvonalat, valamint a patakot, és ráhelyezték ezt a tárolóteret úgy, hogy nem készítették elő a talajt. Így az ártér posványa, mocsara ott maradt – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A gát építése előtt mindössze hatméteres talajmechanikai fúrásokat végeztek, pedig a szabály ilyenkor az, hogy legalább olyan mélyre fúrjanak le, amilyen magasra az építményt tervezik. Hat méterre, vagyis ötödannyi mélységbe fúrtak le – tette hozzá.

Környezetvédelmi prognózis sem készült, vagyis felelőtlen volt a tervezési fázis. Egy olyan nagy tárolórendszer épült ki, amely potenciálisan, állandó veszélyforrást jelentett a környezetére – hangsúlyozta a szakértő.