Ruhaszemét áraszt el mindent

 

Megunt, kinőtt, használt és használhatatlan ruhák árasztják el a jómódú országokat. Sokan azt hiszik, a levetett ruháik még hasznosak lehetnek mások számára, azonban annyira telítődött már a világpiac használt ruhákkal, hogy a feldolgozóipar sem képes az újrahasznosításra.

A megunt, kinőtt vagy nem használt ruhákat a legtöbben a barátaiknak, kollégáiknak, családtagjaiknak adják, de sokan viszik el segélyszervezeteknek vagy adományboltoknak. Vannak, akik évente egyszer-kétszer selejteznek a ruhásszekrényben, ami segít átlátni, hogy melyek azok a darabok, amelyekre már nincs szükség.

Angliában például már vannak olyan üzemek, ahol a nem használható ruhákat megveszik, és újrahasznosítják. De vannak olyan darabok is, amelyeket már ott sem tudnak hasznosítani.

 

Vásárnapot tartottak Sülysápon, ahol több mint félszáz kereskedő kínálta különféle portékáit. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

A kép illusztráció (Fotó: MTI/H. Szabó Sándor)

Jelentősen eltér a minőség

A Közösségi Szociális Szövetkezet egyik adományboltjának szakmai vezetője elmondta, hozzájuk havi két-három tonna ruhanemű érkezik. Vízkeleti László a Kossuth Rádió Napközben című műsorában arról is beszélt, hogy ezek többségében magánszemélyektől érkeznek, nagyobb részt használt ruhák, és a minőség jelentősen eltér. Vannak olyanok, akik megválogatják, hogy mit adományoznak, és a kiválasztott ruhákat tiszta és vasalt állapotban viszik be az üzletbe. A másik véglet azonban, amikor még a piszkos, lyukas zoknit is adománynak szánják.

Felidézte, korábban a használhatatlan kategóriába tartozó darabokat a feldolgozóipar vette át, és sok hasznos dolgot gyártott belőlük. Például ezekből készült az autókba a kárpittöltelék vagy géprongy és rongyszőnyeg. Napjainkban azonban annyira telítődött már a világpiac használt ruhákkal, hogy a feldolgozóipar sem képes az újrahasznosításra.

A tartósság másodlagos? 

Úgy véli, arra kellene törekedni, hogy minél kevesebb legyen a textilhulladék. Ez azt jelenti, hogy vissza kellene térni a 30-40 évvel ezelőtti textiliparhoz, amikor sokkal jobb minőségű ruhákat gyártottak, így az embereknek is kevesebbet kellett vásárolniuk. Azonban napjainkban a gazdasági szempontok alapján, a ruhagyártó cégeknek ez nem érdeke, hiszen minél több darabot akarnak eladni.

Egyre népszerűbb a Sulizsák program

A 2017-ben útjára indult Sulizsák hasonló elven működik, mint az iskolai papírgyűjtés, ami egy újabb opciót biztosít a családok számára, hogy a kinőtt vagy nem használt ruháiktól a környezet szempontjából is hasznosan megválhassanak – mondta Kovács-Kiss Krisztina, a Sulizsák projekt ügyvezetője.

A kezdeményezés lényege, hogy azon iskola tanulói, akik részt vennének ebben a programban, a projekt által biztosított zsákokban összegyűjtik azokat a ruhadarabokat, amiket már a család nem használ. A ruhákat lemérik, és a vételárat az iskola kapja meg.

Az összegyűjtött ruhákat textilválogató üzembe szállítják. Itt megadott szempontok alapján szétválogatják, attól függően, hogy mennyire jó állapotúak. Azok, amik alkalmasak a viseletre, használtruha-boltokba kerülnek, a többit továbbküldik olyan magyarországi üzemekbe, ahol szálakra bontják, és ipari textilt készítenek belőle, amit aztán 100 százalékban újrahasznosítanak.