Felmérések szerint a videójáték már nagyobb üzlet, mint a zeneipar és a mozi együttvéve. Lehet akció vagy stratégiai, Forma–1-es szimulátor vagy éppen online játszható foci. A videójátékok minden típusa évről évre egyre népszerűbb. Emellett hetente akár 3-5 órát képesek videójátékokkal eltölteni a gamerek.
Egyre népszerűbbek a videójátékok. A FIFA19-ből például önmagában 2,5 millió darabot értékesítettek tavaly csak az Egyesült Királyságban. A Newzoo piackutató becslése szerint 2018-ban a globális videójáték-piac elérte a 134 milliárd dollárt, azaz átszámolva csaknem a 4000 milliárd forintot – hangzott el az M1 Summa című műsorában.
A videójátékok az Egyesült Királyság szórakoztatóiparának több mint a felét tették ki 2018-ban, ami azt jelenti, hogy a lemezeladások, koncertek és a mozijegyek forgalma összeadva sem érte el azt a mértéket, ami a különböző játékok eladásából származott.
A szakértő szerint emögött az áll, hogy míg egy album vagy mozijegy ára néhány ezer forint, egy videójátékot ma már az új üzleti modell, az úgynevezett freemium modell miatt ingyen megkapunk.
Pintér Róbert, az e-NET Internetkutató és Tanácsadó Kft. kutatásvezetője ugyanakkor elmondta azt is, az ilyen játékokban rengeteg pénzt lehet elkölteni. Tehát nem egyszerre fizetjük ki a nagyobb összegeket, hanem folyamatosan fizetünk.
Mint mondta, ezt az 1-2 százaléknyi játékost bálnáknak nevezik, hiszen ők hajlamosak akár 10-20, vagy 100 ezer forintot is elkölteni egyes játékokra. Az árbevételt ezek hajtják fel – tette hozzá.
Egyre többet játszunk és költünk
„Magyarországon is egyre többen játszunk, és egyre többet költünk videojátékokra” – derült ki az e-NET január közepén publikált felméréséből. A 923 fő megkérdezésével készült kutatásából az látszik, hogy 3,7 millióan játszanak rendszeresen, beleértve a konzolokat, asztali számítógépeket és a mobileszközöket egyaránt.
A legjellemzőbb egy hét alatti játékkal eltöltött idő az 1-2 óra, illetve 3-5 óra. A megkérdezettek ugyancsak egynegyede legfeljebb egy órát játszik, jellemzően ők azok, akik unaloműzésként, várakozás, utazás közben nyomkodják a gombokat. A videójátékok piaca évről évre nagyobb, 2018-ban már elérte a 41 milliárd forintos forgalmat.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Mike Nelson)
A játékokon belül is sokat vásárolunk
Pintér Róbert szerint érdekes megnézni, hogy a hardverek és szoftverek mellett egyre többet költenek a fogyasztók kiegészítőkre is. Például a játékon belüli egyéni arculatra, speciális pályákra 4 milliárd forintot áldoztak a magyar gamerek, de az adott játék logójával ellátott sapkák, pólók, kulcstartók piaca is elérte a 3 milliárd forintot.
A magyar fogyasztók is követik azt a nemzetközi trendet, hogy a dobozos játékok helyett inkább online vásárolnak, majd ahhoz még pluszkiegészítőket is beszereznek, akár több szériát is megvásárolnak egy-egy játékból – mondta Pintér.
A fogyasztói célcsoport adott
A videójátékok térnyerését a globális márkák is igyekeznek kihasználni. Autómárka, tusfürdő vagy éppen egy borotválkozási termék neve egyaránt feltűnik a játékokban – teszi hozzá a szakértő.
Sokan azért szállnak be ebbe a versenybe, mert itt koncentráltan, elsősorban a 10–29 év közötti fiúkat, férfiakat találhatják meg. Pintér kifejtette: a videójátékon és az e-sporton keresztül sokkal jobban el lehet érni az adott fogyasztói korcsoportot, mint például a hagyományos sportokon keresztül.
A felmérés kitér arra is, hogy a magyar szülők 63 százaléka szabályozza, hogy a gyermeke mennyi időt játszhat videójátékkal. A fogyasztói szokásokat elemezve kiderült az is, hogy a játékok tipikus időszaka a délután és az este. Minden ötödik videójátékos közvetlenül lefekvés előtt is játszik, tízből egy gamer pedig még éjszaka is belép a kedvenc játékába.
