Közeleg vízkereszt ünnepe – többről szól, mint gondolnánk

 

Vasárnap lesz vízkereszt. A legtöbben annyit tudnak erről, hogy ilyenkor szokás „leszedni” a karácsonyfát – pedig más is kötődik ehhez a naphoz. Ekkor van Gáspár, Menyhért és Boldizsár, vagyis a napkeleti bölcsek ünnepe, illetve harminc évvel a bölcsek megjelenése után a hagyomány szerint ekkor keresztelték meg Jézust a Jordán folyóban.

A vízkereszt elsősorban a karácsonyi ünnepkör végét, a farsang kezdetét, és ebből kifolyólag a karácsonyfa leszedésének tradicionális idejét is jelenti – mondta el Kanász Viktor, az MTA PPKE tudományos segédmunkatársa. Közölte, ennél azonban jóval komolyabb, teológiai háttérrel bír vízkereszt dátuma.

A talpából kiemelik az ország lebontott karácsonyfáját az Országház előtti Kossuth Lajos téren vízkereszt napján (Fotó: MTI/Balogh Zoltán, 2016)

A talpából kiemelik az ország lebontott karácsonyfáját az Országház előtti Kossuth Lajos téren vízkereszt napján (Fotó: MTI/Balogh Zoltán, 2016)

Mint mondta, már a 2. század elejétől kezdve ünnepelték a vízkeresztet a keresztények, amely a 4. század elejére egy teljesen általános, keresztény ünneppé nőtte ki magát. Eredeti neve az „Epiphania Domini”, ami az Úr megjelenését jelenti, és jól összefoglalja az ünnep tartalmát.

Jézus életének több pontját jelöli

Kanász Viktor szerint Jézus életének több jeles pontját is magában foglalja az ünnep. Egyrészt a korai keresztények ekkor ünnepelték Jézus születését, majd Jézus későbbi megkeresztelkedését, a három királyok hódolatát, valamint Jézus első csodáját a kánai menyegzőn, amikor a násznép örömére a vizet borrá változtatta.

Az évszázadok alatt, elsősorban a keleti keresztények Jézus megkeresztelkedését emelték ki vízkereszt napján, míg nyugaton inkább a három királyok: Gáspár, Menyhért és Boldizsár hódolata és ünneplése terjedt el – jegyezte meg Kanász Viktor az M1 reggeli műsorában.

Ferenc pápa megcsókolja a gyermek Jézus szobrát a vízkereszt ünnepe alkalmából tartott szentmisén a vatikáni Szent Péter-bazilikában (Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami)

Ferenc pápa megcsókolja a gyermek Jézus szobrát a vízkereszt ünnepe alkalmából tartott szentmisén a vatikáni Szent Péter-bazilikában (Fotó: MTI/EPA/Giuseppe Lami,2018)

Hozzátette, a Bibliában Máté evangéliuma egyébként napkeleti bölcsekként említi a királyokat, akik Jézus elé mentek hódolni. A három ajándékból, az aranyból, mirhából és a tömjénből lehet csak arra következtetni, hogy valószínűleg hárman lehettek. A királyi címmel csak évszázadokkal később ruházták fel őket, és a három nevet is csak jóval később kapták meg.

A 20. században már ekkor ünneplik

A második vatikáni zsinat rendeleteinek értelmében az ünnep annyit változott, hogy január 6-án a katolikus egyház a három királyok hódolatát, az ezt követő vasárnapon pedig Jézus megkeresztelkedését ünneplik. Jézus első csodájára pedig egy hétköznapi nap alkalmával emlékeznek meg.

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét vízkereszt ünnepén a Batthyány téri Duna-parton (Fotó: MTI/Czimbal Gyula)

Kocsis Fülöp, a hajdúdorogi görögkatolikus főegyházmegye érsek metropolitája ősi keresztény szokás szerint megszenteli a Duna vizét vízkereszt ünnepén a Batthyány téri Duna-parton (Fotó: MTI/Czimbal Gyula,2018)

Kanász Viktor elmondta, Jézus megkeresztelkedése nagyon fontos momentum, a vízkereszt elnevezés is ebből származik. Megjegyezte, különleges események és számtalan hagyomány tartozik ehhez a naphoz, a katolikus egyházban vízkeresztkor áldják meg a vizet, illetve ehhez a naphoz kötődnek a házszentelések is.

Magyarország történetében is fontos nap

A szakértő beszélt arról, hogy január 6-a nem csak világi szinten fontos egyháztörténeti szempontból, de fontos esemény volt Magyarország tekintetében is.

1622-ben ugyanis XV. Gergely pápa ezen a napon hozta létre a hitterjesztési kongregációt, amely a pápai kúriának az egyik legfontosabb, máig fennmaradt szerve, fő feladata pedig a világmissziók szervezése. A 17. században, amikor Magyarország nagy része török fennhatóság alatt állt, a jezsuita és ferences missziók segítségével a hitterjesztési kongregáció szervezte meg a katolikus hitéletet a hódoltságban – fűzte hozzá.

Kanász Viktor felhívta a figyelmet, hogy napjainkban nagyon sokan csak a karácsonyi ünnepkör végét, a karácsonyfa leszedésének napját látják vízkereszt ünnepében, de szerinte egy kicsit mögé kell tekinteni annak, hogy pontosan mit is jelöl január 6-a a keresztény világban.