Kifelé üzentek az ellenzéki pártok

 

A szerdai parlamenti ellenzéki megmozdulás már az uniós kampány része – mondta Farkas Örs politikai elemző az M1 Ma Este adásában. Az önként vállalt túlórára kizárólag a munkavállaló belegyezésével van lehetőség.

Példátlan körülmények között megszavazta a Parlament az önkéntes túlmunkáról szóló javaslatot. Több ellenzéki frakció, az Országgyűlésben korábban nem látott stílusban és eszközökkel- próbálta megakadályozni a szavazást, de ez nem sikerült nekik. A kormány szerint az egész egy bohócdráma volt.

A munka törvénykönyve évente 300, illetve 250 óra túlmunka elrendelésére adott lehetőséget a munkaadók részére, attól függően, hogy van-e kollektív szerződés egy adott cégnél – mondta Farkas Örs politikai elemző.

A kormányzat felismerte, hogy van igény a munkavállalók részéről, hogy úgy keressenek több pénzt, hogy többet dolgozzanak. Ezért 100 illetve 150 órával önként vállalt túlmunkára van lehetőség, kizárólag akkor, ha erről a munkaerő és a munkavállaló írásban megegyezik. Ráadásul ezt a megállapodást nem lehet egyoldalúan felmondani a munkaadónak – tette hozzá.

A politikai elemző nem tartja reálisnak, hogy a képzett dolgozók a munkavállalók zsarolásának lennének kitéve a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben.

Máshol magasabb a határ

Az uniós irányelv átlagosan 416 óra túlmunkát ír elő, de vannak példák arra, ahol 500 óra és ez kötelezendően vállalandó. A felső határ továbbra is 250 illetve 300 óra, attól függően, hogy van-e kollektív szerződés, vagy nem – mondta.

Farkas Örs kitért arra is, hogy a szakszervezetek az elmúlt néhány hétben erősen felemelték a szavukat a túlmunka vállalásának változtatásáról szóló szabályozás miatt. Pedig a törvénymódosítás következtében a szakszervezetek jogai nem változnak – tette hozzá, megjegyezve, annyiban érinti őket a szabályozás, hogy az önként túlmunkát vállalók közvetlenül a munkaadóval egyeznek meg, kihagyva a szakszervezetet. A szakszervezetek ezt egyfajta érdeksérelemnek tekinthetik.

A politikai elemzői is példátlan, ami szerdán a Parlamentben történt. „Amikor egy ellenzéki képviselő beül a miniszterelnök székébe és helyette szavaz, az jó mutatja, hogy hol tart a jelenlegi ellenzék és milyen eszközökre kényszerül, hogy a sajtó figyelmét magára irányítsa”.

Az ellenzéki képviselők arra hivatkozva próbáltak megtörni az Országgyűlés munkáját, hogy nincs más lehetőség a kezükben, mint az obstrukció. „Jelenleg az ellenzék olyan állapotban van, hogy behozták az utcai politizálás eszközeit az Országgyűlésbe, a sípolást, a dobálózást zászlólengetést” – mondta.

Kifelé üzentek

Korábban az ellenzék Brüsszelből érkező témákat próbálta meglovagolni, például a Tavares-jelentést, vagy egy-egy kötelezettségszegési eljárást, legutóbb pedig a Sargentini-jelentést illetve azt követő EP határozatot, hogy kialakítsa pozícióit a kormánnyal szemben – fogalmazott.

Az Európai Uniós zászlók jelenléte is azt bizonyítja, hogy már az uniós kampányban vagyunk – fogalmazott.  Az angol nyelvű táblák is azt jelzik, hogy nem a hazai közvélemény felé szólnak az üzenetek.