Nem lesz egyszerű dolga Merkel utódjának

 

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökének, Annegret Kramp-Karrenbauernek bizonyítania kell, hogy nem „Merkel-kreatúra” – hangsúlyozta Kiss. J. László Németoszág-szakértő az MTI-nek adott interjúban.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a hét végén pártelnökké megválasztott Kramp-Karrenbauerre mindenképp potenciális leendő német kancellárként kell tekinteni. Az elnökválasztás közvetve kancellárjelölt-választás is volt, és kancellári ambícióit Annegret Kramp-Karrenbauer sem rejtette véka alá.
Németország – mint a szakértő értékelte – sajátos időszakban van, mégpedig az Angela Merkel utáni korszakban, amikor a kancellári tisztséget továbbra is ő tölti be.

Az új pártelnökről az a vélemény alakult ki, hogy egyfajta „mini-Merkel” lesz majd. Egyrészt előnyös volt számára, hogy a CDU elnöki tisztségét 18 éven át betöltő Merkel jelölte őt korábban a konzervatív párt főtitkárává, ugyanakkor hátrány is, hogy sokan Merkel „kreatúrájának” tekintik.

Ez is magyarázza, hogy a hamburgi kongresszuson elhangzott kampánybeszédében Kramp-Karrenbauer erőteljesen hangsúlyozni kívánta, hogy életét nem feltétlenül azok a szempontok alakították, mint Angela Merkelét.

Ezzel összefüggésben arról is beszélt, hogy a keresztény elkötelezettség rendkívül sokat jelent számára. Politikussá válását pedig a Saar-vidéki politikai élet befolyásolta jelentősen. Nem csak rendkívül sikeres tartományi miniszterelnök volt, de azt megelőzően több miniszteri posztot is betöltött. Ugyanakkor a tartományi politikában vált naggyá. 2017-ben a tartományi választásokon Merkelnek nem volt még egy konzervatív tartományi miniszterelnöke, aki olyan eredményeket ért volna el, mint ő – hangsúlyozta a szakértő.

Akkor a korábbi támogatottságából országosan jelentősen veszítő CDU a régi időkre emlékeztetően több mint 40 százalékot ért el, a fő ellenfélnek tekintett, több más tartományban jóval 10 százalék fölé került, bevándorlásellenes AfD csak 6,2 százalékot szerzett.

Annegret Kramp-Karrenbauernek a nagy kihívást most az jelenti, hogy a különbözőségeket hangsúlyozza Merkellel szemben. Nagy kérdés, hogy a CDU politikájában milyen tartalmi változások lesznek.

A Merkel utáni korszak sajátossága, hogy továbbra is Angela Merkel a kancellár. Kiss J. László szerint mindez azt jelenti, hogy tart az átmenet, a Merkel-korszak gyors lezárása nem következett be. Ehhez a többi között az elmúlt négy-öt év kritikus feldolgozására lenne szükség. Sokan azonban most – nem alaptalanul – attól tartanak, hogy ez most aligha történik meg – vélekedett az egyetemi tanár.

Ami az új CDU-elnök és a hivatalban lévő kancellár együttműködését illeti, az elnök a párt ügyeit, helyzetét hivatott befolyásolni. Angela Merkel hatalma immár nem csorbítatlan, de kormányzati befolyása – a külpolitikára is – továbbra is meghatározó. A menekültpolitikában a folyamatos kiigazítás, illetve szigorítás érvényesül, anélkül hogy Merkel igazi önkritikát gyakorolt volna. Ez a politikája pedig folytatódik tovább – mondta a szakértő.

Angela Merkel 2021 őszéig tartó kancellári jövője szempontjából Kiss J. László szerint döntő lesz 2019. Májusban európai parlamenti választások, az év második felében Brandenburgban, Szászországban és Türingiában tartományi választások, kilenc tartományban pedig helyhatósági választások lesznek.

Nagy kérdés, hogyan szerepel a CDU ezeken. Ha a tartományi és helyhatósági választásokon a párt továbbra is veszít támogatottságából, akkor az az álláspont erősödhet meg, hogy Merkellel már nem lehet nyerni, és az általa képviselt korszakot végérvényesen le kell zárni.

A másik kihívást ebből a szempontból a jelenlegi nagykoalíciós partner, szociáldemokrata SPD jelenti a kancellárnak. Ha a párt mélyrepülése tovább tart, könnyen kialakulhat olyan kényszer, hogy az SPD-nek csak a nagykoalícióból való kilépés jelentheti e folyamat megállítását. Ha az SPD a jövő év közepére előirányzott tagsági szavazás eredményeként kilépne a koalícióból, akkor az nyilvánvalóan a Merkel-korszak végét is jelentené – hangsúlyozta a szakértő.

A Corvinus Egyetem tanára utalt arra is, hogy a hamburgi CDU-kongresszuson sokan szükségesnek nevezték a párt egységét, továbbá, hogy Németország felelőssége Európa egyben tartása. Mindez nem jelenti, hogy a macroni reformelképzelések megvalósításához Németország korlátlanul rendelkezésre állna, Merkel is ezt az álláspontot képviseli.

Ugyanakkor változik a helyzet abból a szempontból is, hogy Franciaországban polgárháborús állapot van, Emmanuel Macron elnöknek az általa szorgalmazott reformokat minden bizonnyal el kell halasztania, sőt, az sem kizárt, hogy le kell mondania azokról. Mindez oda vezethet, hogy Németország az európai vezetés kérdésében erősítheti pozícióját Franciaországgal szemben – hangsúlyozta az MTI-nek Kiss J. László.