Nem két hétre szólnak az atlétikai vb fejlesztései

 

Magyarország számára óriási lehetőség a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése. A versenysorozat várható kiadásaihoz jó alapot szolgáltat a tavalyi vizes világbajnokság költségvetése, és a Duna Arénához hasonlóan ebben az esetben is nagy figyelmet kell fordítani a létesítmények – főként a negyvenezer nézőt befogadó stadion – utólagos kihasználására is.

Nemcsak az idő sok, hanem a feladat is

Soknak tűnhet ez az öt év, de egy komplett területrehabilitációt kell végrehajtani az új létesítmény felépítésével és a környezet rendezésével, a területet be kell kapcsolni a tömegközlekedésbe is – mondta el Szabados Gábor sportközgazdász a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Ez csak a projekt infrastrukturális része – figyelmeztetett.

Feszített és szoros munkát igényel, precízen kell mindent végrehajtani. A komplett létesítmény csak a húszas évek közepére fog elkészülni, tehát néhány kiegészítő létesítmény elkészülését biztosan nem teszi lehetővé ennyi idő – mondta.

Azok, akik ki tudnak látogatni a versenyekre, fogják élni a mámort. A kérdés, hogy azok számára hogyan válhat lelkesítő tényezővé a vb, akik nem tudják közvetlenül a helyszínen megnézni a versenyeket. Ezt is végig kell gondolni – hangsúlyozta Dóczi Tamás, a Testnevelési Egyetem docense.

A 2017-es vizes vébé szurkolói zónáiban is kiváló hangulat uralkodott (Fotó: MTI/Kovács Attila)

Nagyon fontos, hogy azok a helyszínek is megépüljenek, amelyek a stadionon kívül járulnak hozzá olyan élményekhez, amik a rendezvény nélkül nem jöhettek volna létre. Ettől válik a rendezés a társadalom nagyobbik részét is érintő pozitív hatássá – tette hozzá.

Meg kell tervezni az utólagos hasznosítást is

Szabados Gábor szerint minden sportrendezvény sikerességének az a kulcsa, hogy utána mennyire tudják hasznosítani a létesítményeket. A vb alatt használt stadiont negyvenezresről vissza kellene bontani majd nagyjából tizenötezresre, mert egy ekkora aréna kihasználatlan maradna, irreális fenntartási költségekkel.

Ezt a visszabontott befogadóképességű stadiont is csak akkor lehet majd kihasználni, ha átalakítják egy élő szabadidőközponttá, hiszen a magyar atlétika, mint hivatásos sport, nem igényel ekkora létesítményt. Az aréna mellett létre kellene hozni olyan kiegészítő lehetőségeket, amiket mindenki igénybe tud venni.

A leendő stadion elhelyezkedése kiváló, hiszen közel van tömegközlekedési csomópontokhoz. A tervekből már most látszódnia kell, hogy a világbajnokság után mihez lehet vele kezdeni.

Az, hogy mire van szükség, attól is függ, hogy az atlétikai szövetség hogyan akarja majd kiterjeszteni a sportágat. Budapesten bőven van igény ilyen nagyobb szabadtéri sportközpontra. A Margitszigethez hasonlót lehetne létrehozni még tudatosabban – tette hozzá.

A Duna Arénát is visszabontották a vizes világbajnokság után (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Megvan a bizalom Magyarország felé

A pontos összegeket a tervezési fázisban még nem lehet megmondani. Amit az úszó világbajnokságnál számoltak – a Duna Aréna nagyjából negyvenmilliárd forintba került, a teljes szervezési költség pedig valamivel százmilliárd forint fölött volt –, jó összehasonlítási alapnak tekinthető – fogalmazott Szabados Gábor a várható költségekkel kapcsolatban.

Ami lényeges, hogy a létesítmények és az infrastruktúra esetében megvalósuló utóhasznosítás illeszkedjen azokhoz a fejlesztési tervekhez, amikre a magyaroknak egyébként is szükségük van. Ebben az esetben a világbajnokságra elköltött pénz nem kifejezetten csak a vb-re megy majd el – mondta a sportközgazdász.

Az, hogy a nemzetközi szövetség nem vezető gazdasági hatalomnak adta a rendezést, ráadásul még a stadionunk sincsen kész, és teljesen nulláról kell felépítenünk, hatalmas bizalmat feltételez – emelte ki Szabados.

Ez egyértelműen annak szól, ahogy Magyarország a korábbi években világeseményeket rendezett és sportlétesítményeket húzott fel. A 2017-es vizes világbajnokság nélkül biztosan nem kaphattuk volna meg az atlétikai vb-t. Ott beugróként, nagyon rövid idő alatt kellett elvégezni a fejlesztéseket, és magas színvonalon bonyolítottuk le a világbajnokságot – mondta.

A fiatalabb sportrajongókat könnyebb mozgósítani a világsztárokkal 

Dóczi Tamás úgy látja, hogy az emberek bő fele érdeklődik a sport és a passzív sportfogyasztás iránt. Ami az aktivitást illeti, úgy gondolja, nagy szükség van olyan létesítményekre, ahol szabadon, saját időbeosztással sportolhatnak az emberek. Ha a mozogni vágyók száma hirtelen megduplázódna, nem tudná ellátni őket a rendszer.

Az, hogy mely sportágak iránt mekkora lelkesedés bontakozik ki, Dóczi szerint nagyban függ a nemzeti hagyományoktól. Ha egy világversenyen megmutatja magát a világ elitje, inkább a fiatal lakosságot mozgatja meg, a felnőttek ugyanis más szempontok alapján választanak sportágat vagy sportolót. A gyermekek számára ugyanakkor inspirációt jelent, ha láthatják a magyar hősöket és a sportág legjobbjait – fogalmazott a sportpszichológus.