Áder: Véget kell vetni a „rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” kultúrájának

 

A gazdasági növekedés és fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak – mutatott rá Áder János köztársasági elnök a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács működésének tízéves évfordulóján rendezett tanácskozáson a Parlamentben. Kövér László, az Országgyűlés elnöke a tanács létrehozása és működése során létrejött nemzeti konszenzust méltatta.


Az államfő – összhangban a témában készült nemzetközi jelentéssel – egy új közgazdasági modell megalkotását szorgalmazta, amelyben a természeti tőke, a tiszta víz, a tisztább levegő és a biodiverzivitás gazdasági, társadalmi és egészségügyi előnyeit egyaránt figyelembe kell venni, illetve a természeti tőke felélésének negatív következményeit is be kell számítani.

Ha tétlenül nézik a biodiverzivitás hanyatlását, akkor az elkövetkező évtizedek élelmiszer-termelésének feltételeit lehetetlenítik el – figyelmeztetett Áder János. Hangsúlyozta: ha tovább szennyezik a levegőt, akkor még többen halnak meg légúti betegségekben. Ha tovább szennyezik a vizeket, nem lesz elegendő tiszta víz sem a lakosság ellátására, sem mezőgazdasági művelésre, sem ipari tevékenységre – tette hozzá. Rámutatott: a fejlődő országokban a kórházi ágyak 50 százalékán olyanokat ápolnak, akik a szennyezett víz okozta betegségek miatt kerültek oda, és naponta 10 ezer 5 év alatti gyermek hal meg szennyezett víz által terjesztett betegségek következtében.

A köztársasági elnök szerint véget kell vetni a „kitermeljük, rövid ideig használjuk, majd eldobjuk” kultúrájának.

Áder János köztársasági elnök beszédet mond a tízéves Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ünnepi ülésén (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Áder János: Ha tovább szennyezik a levegőt, még többen halnak meg légúti betegségekben (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Át kell térni a körforgásos gazdaságra, ahol a hulladék már nem szemét, hanem nyersanyag. Példaként említette az e-hulladék hasznosítását és újrahasznosítását. Kitért arra is, hogy jelentősen nő a Föld népessége, tovább folytatódik az urbanizáció, 2050-re a Föld lakóinak 75 százaléka városlakó lesz, és ehhez megfelelő infrastruktúrát kell kialakítani. Az előttünk álló évben számítások szerint 90 billió dollár értékű infrastruktúrát kell megépíteni, és az a kérdés, hogy ezt a hagyományos technikával építjük meg, vagy fenntartható módon, esélyt adva magunknak a “túlélésre” valósítják meg a beruházásokat – mondta.

A köztársasági elnök idézve a jelentést rámutatott: ha a kívánt fenntarthatósági fordulatot a következő években, 2030-ig megvalósítanák, akkor az stabilabb gazdasági növekedést eredményezne, és jelentős forrásátcsoportosítás lehetőségével járna. A fosszilis energiahordozók támogatásának megszüntetéséből felszabaduló összegeket fontos közösségi célokra lehetne fordítani – emelte ki. Kitért arra, hogy új munkahelyek jöhetnének létre, nőne a női munkavállalók száma, és kevesebben halnának meg légúti betegségekben. Az államfő szavai szerint a fordulat bár elkezdődött, de nem elég gyors és az idő vészesen fogy.

Áder János öt cselekvési területet mutatott be, elsőként arról beszélt, hogy tisztítani kellene az energiarendszereket, csökkenteni kellene a fosszilis energiahordozók támogatását, a széndioxid kibocsátást. Szólt az intelligens városfejlesztés jegyében a tömeg- és nem motorizált közlekedési hálózat fejlesztéséről. Felvetette, hogy szükség van az e-járművek számának növelésére. Harmadikként említette a fenntartható földhasználatot, azon belül az esőerdők megvédését, a leromlott talajok javítását, a korszerű művelési technológiák meghonosítását. Kitért a hatékony vízgazdálkodás fontosságára, a lakossági vízhálózat fejlesztésére. Emlékeztetett arra az adatra, miszerint a fejlődő országokban a szennyezett víz 90 százaléka tisztítatlanul kerül vissza folyókba, tengerekbe.

Az államfő több pozitív magyarországi fejlesztést is megemlített előadásában, többi között a klímavédő takarmányt, amely csökkenti a kérődző állatok metánkibocsátását, egyidejűleg pedig a tej és hús minősége is javul. Kitért a Hollandiában közelmúltban magyar találmányként üzembe állított bio-szennyvíztisztítóra is, amely a héten innovációs nagydíjban is részesült.

„Felkészülünk, vagy tétlenül várunk?”

Áder János az elkövetkező tíz esztendő teendőivel összefüggésben az Országgyűléshez, a kormányhoz és az egyetemekhez, az MTA-hoz intézett kérdéseket.

Az Országgyűléstől többi között választ vár arra, hogy a törvényalkotásban milyen módon érvényesíthetők a jövőben a fenntarthatósági fejlődés szempontjai, mit jelent az ezeket támogató költségvetés megalkotása. Készít-e a kormány fenntartható fejlődési stratégiát, és kialakítja-e a körforgásos gazdaság intézményi, jogszabályi, pénzügyi feltételeit. Az egyetemektől és az akadémiától választ vár arra, hogy sikerül-e felgyorsítani azokat a kutatásokat, amelyek segítik a felkészülést a klímaváltozás elkerülhetetlen hatásaira, illetve az egyetemi oktatásba beépülnek-e a fenntartható fejlődés integrált szempontjai.

„Felkészülünk, vagy tétlenül várunk, alkalmazkodunk, vagy sodródunk? A megelőzés, a nagyobb baj elkerülése érdekében időben döntéseket hozunk, vagy a döntéseket elodázzuk?” – tette fel a kérdést a köztársasági elnök. Az államfő végül Barack Obama korábbi amerikai elnököt idézve azt mondta: „mi vagyunk az első generáció, amelyik a klímaváltozás hatásait már érzi, és mi vagyunk az utolsó generáció, amelyik tehet még ellene”.

Kövér: Valódi nemzeti konszenzus a tanács működése

A házelnök – aki egyben a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke is – köszöntőbeszédében hangsúlyozta: elismerésre méltó, hogy a tanács létrehozása, majd működtetése körül parlamenti ciklusokon átívelő, a hagyományos kormánypárti–ellenzéki kettősségen felülemelkedő egyetértés jött létre és maradt meg.

„Ha úgy tetszik valódi nemzeti konszenzus, ami a magyar politikában és közéletben igazán ritka kincs” – fogalmazott. Rámutatott: a tanács megalakításának gondolata akkor merült fel, amikor a Házban baloldali többség volt szocialista házelnök vezetésével, míg a tanács számos jelentős eredményét, például a Nemzeti fenntarthatósági keretstratégia elkészítését és elfogadását jobboldali parlamenti többség idején érte el.

A házelnök szerint mindez azért volt lehetséges, mert a tanács tízéves történetében a közös alapok és a konszenzus megtalálására irányuló szándék soha nem halványult el. Ez köszönhető annak is – folytatta –, hogy a tanácsban a parlament és a pártok képviselőit számszerűleg is jelentékenyen meghaladó mértékben vannak jelen a társadalom különböző szegmensének reprezentánsai, az egyesületektől az önkormányzatokon a felsőoktatási, kutatási szférán, a kamarákon és szakszervezeteken át egészen az egyházakig.

Kövér László házelnök beszédet mond a tízéves Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács ünnepi ülésén (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Kövér László: Egyre gyorsuló ütemben éljük fel természeti örökségünket (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A házelnök kiemelte: a fenntarthatóság a nemzet és nem mellékesen az egész emberiség sorsát hosszú távon, alapvetően meghatározó kérdés, amelynek jelentősége megnőtt az elmúlt évtizedekben. Nyilvánvalóvá vált, hogy egyre gyorsuló ütemben éljük fel természeti örökségünket, és az emberiség olyan módon avatkozott be a Föld éghajlati rendszerébe és bioszférájának működésébe, aminek következményeivel egyáltalán nem volt – és talán még ma sincs – tisztában – fejtette ki a házelnök.

Úgy vélte: számos más nemzeti erőforrásunkat sem gyarapítottuk, tartottuk fenn a megfelelő mértékben és minőségben.

„Az általunk korábban értékalapon idealizált nyugati világ gazdasági és politikai szereplői – ahogy mondani szokás – 1990 után csak a javunkat akarták, és mi majdnem minden javunkat át is adtuk nekik, csak későn felismerve a térségünk elszegényedését felerősítő gátlástalan érdekérvényesítési törekvéseket, s még később ellenállva ezeknek” – fogalmazott Kövér László.

Szerinte a népességszámban, tudásban, innovációban, egészségben, társadalmi együttműködési képességben való fogyatékosságaink és fogyatkozásaink azt eredményezték, hogy mai életminőségünk elmarad a lehetségestől, s hogy a jövő nemzedékek számára kevesebb erőforrást tudunk örökül hagyni a kívánatosnál. Kövér László ezért elengedhetetlennek nevezte, hogy legyen egy olyan nemzeti intézmény, ami napirendre tűzi a nemzeti erőforrások helyzetének értékelését, gondoskodik a fenntarthatóság sajátos szempontrendszerének megjelenítéséről, és a rövid távú mérlegelések mellett elvégzi a hosszú távú hatások elemzését is.

Szili: A konszenzus volt a cél

Szili Katalin, a tanács alapító elnöke, volt házelnök beszédében felidézte a testület 2008-as megalakulásának előzményeit és hangsúlyozta: az volt a cél, hogy a fenntartható fejlődés kapcsán társadalmi konszenzust teremtsenek a tervezés, egyeztetés és az ellenőrzés folyamatában és stratégiát készítsenek a nemzetközi folyamatokkal összhangban. Köszönetet mondott Kövér Lászlónak, akinek szerinte óriási érdeme van abban, hogy továbbvitte a testületet.

Szili Katalin javaslatot tett arra, hogy alapítsanak díjat, a tanács egykori társelnöke Láng István akadémikus emlékére, kitüntetve azokat, akik a fenntartható fejlődés képviseletében példát mutatnak. Azt is kezdeményezte, hogy a tanács nyilatkozattal erősítse meg a következő évekre tett vállalásait, valamint Kövér László támogatását kérte ahhoz, hogy elkészítsék a Kárpát-medence fenntarthatóságára vonatkozó stratégiát.