A kormány a kutatók mellett áll

 

A kormány fontosnak tartja, hogy a hazai kutatási-fejlesztési és innovációs rendszer átalakításakor az átmeneti időszakban is lehetővé tegye a Magyar Tudományos Akadémia zavartalan működését, hiszen alapelve, hogy érték nem veszhet el.

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az MTA rendkívüli közgyűlése kapcsán tartott sajtótájékoztatón hozzátette: a kormány biztosítani fogja a kutatóintézetekben dolgozók bérét mindaddig, amíg az új struktúra a tervek szerint jövő áprilisra létrejön, a működési költségeket pedig az Akadémia biztosítja. A miniszter azt is kiemelte, hogy a jövő év elején kiírják az új pályázatokat a kutatócsoportok finanszírozására, és ezek az innovációs ökoszisztéma valamennyi szereplője számára elérhetővé válnak.


A cél a kutatási-fejlesztési és innovációs rendszerek fejlesztése

Az Akadémia költségvetése 64 milliárd forint, ebből mindössze 17 milliárd a kutatás egy bizonyos támogatása, az Akadémián megvannak a források a dologi költségek fedezésére a következő néhány hónapra – tette hozzá egy kérdésre válaszolva a miniszter.

Palkovics László hangsúlyozta: az előzetes tervek ellenére azért nem ment el az MTA rendkívüli közgyűlésére, mert a testület elé olyan anyagok kerültek, amelyek méltatlanok az Akadémia közgyűléséhez. Ezek egyrészt tájékoztató, az eddigi tárgyalások eredményeit összefoglaló, a sajtóban is megjelent anyagok, másrészt az MTA elképzeléseit tartalmazza, de a közgyűlés nem munkaszervezet, ezek az anyagok nem tartalmaznak olyan pontokat, amelyekkel az Akadémia köztestületét terhelni kellene – vélekedett.

Mint mondta, a hazai innovációs rendszer jelenlegi állapota nagyon messze van azoktól a lehetőségektől, amelyeket a kutatói közösség el tudna érni, és – tette hozzá – az elmúlt harminc évben senki sem vette kellően komolyan a kutatás-fejlesztés és az innováció ügyét.

Felidézte: a kormány fél évvel ezelőtt hatalmazta fel a minisztériumot arra, hogy a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert egységessé, hatékonnyá tegye, és továbbfejlessze. Hozzáfűzte: a nemrég megjelent tízpontos kormányhatározat jelölte ki azokat a feladatokat, amelyeket el kell végezni a következő négy hónapban, március 31-ig.

Jelenleg négy rendszerben folyik kutatás

A miniszter kitért arra, hogy Magyarországon jelenleg négy, lényegileg elkülönülő rendszerben folyik kutatás, innováció: az egyetemeken, az állami kutatóintézetekben, az MTA kutatóhálózatában és a vállalatok kutatási rendszerében.

A kormány nem elvenni, hanem adni akar, ezért jelentősen meg akarja változtatni a kutatásra fordítható összegeket, a kutatási feltételrendszert. Ehhez a struktúrát is át kell tekinteni, az MTA kutatási rendszere pedig lényegében nyolcvan éve nem változott – jelentette ki.

Kiemelte, hogy a most javasolt rendszer megegyezik az EU kutatástámogatási struktúrájával és három elemet tartalmaz: a kiváló kutatási rendszert, a különböző gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszoló kutatások finanszírozását, valamint az innovációs rendszer finanszírozását.

Elhangzott: az MTA köztestületének minden jogosultsága sérthetetlen, azt az alaptörvény garantálja, viszont a kutatóintézeti hálózatára ugyanúgy vonatkoznak az említett elvárások.

Igazodni kell az EU-s struktúrához

Szólt arról, hogy a kormány megpróbál segítséget nyújtani az MTA-nak a rendszer átalakításához, ezért jött létre az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága, amelynek 14 tagjából hetet az Akadémia, hetet pedig a kormány delegált. Azt várják, hogy a testület február végéig letegye javaslatát arra, milyen formában gondolja működtetni az Akadémia az elkövetkező időszakban kutatóintézeti hálózatát. Ennek lehet olyan eleme, hogy bizonyos kutatócsoportokat nem kíván tovább működtetni, együttműködhet más intézményekkel, és be is zárhat kutatóintézeteket – beszélt a részletekről a miniszter.

Kérdésekre válaszolva Palkovics László elmondta: a rendkívüli közgyűlés előtt, hétfőn délután személyesen találkozott Lovász Lászlóval, az MTA elnökével, és a beszélgetés után bizakodva álltak fel, aztán változott a helyzet.

A miniszter szintén újságírói érdeklődésre arról is beszélt, hogy 2017-ben Magyarországon a teljes kutatási-fejlesztési és innovációs ráfordítás 517 milliárd forint volt, ami akkor a GDP 1,33 százalékát jelentette. A cél, hogy 2020-ig ez az arány 1,8 százalékra emelkedjen, az uniós átlag 2,2 százalék lesz akkor.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke (Fotó: MTI/Soós Lajos)

MTA: Biztosítsa a kormány az akadémiai kutatóhálózat első negyedévi teljes finanszírozását

Az Akadémia arra kéri Palkovics László innovációs és technológia minisztert, hogy ne tartsa vissza az akadémiai kutatóhálózat 2019. első negyedévi finanszírozását – mondta Lovász László elnök a köztestület rendkívül közgyűlése utáni sajtótájékoztatón.

Hozzáfűzte: a miniszter jelenleg a 2019. első negyedévi teljes finanszírozás mintegy felét, a béreken felüli, dologi kiadásokra fordítható összeget visszatartja a minisztérium és az MTA közötti teljes megállapodás megszületéséig arra hivatkozva, hogy egyébként az Akadémia nem csinálna semmit.

Ez a lépés méltatlan az Akadémiához és a kormányhoz is – fogalmazott az MTA elnöke. Felidézte: az Országgyűlés által elfogadott 2019. évi költségvetési törvény az MTA korábbi költségvetésének mintegy kétharmadát, közte a kutatóhálózat fenntartásával kapcsolatos forrásokat az Információs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) irányította át.

Lovász László hangsúlyozta azt is: a közgyűlés elvárja, hogy az átvilágítás próbáját kiálló akadémiai kutatóintézetek alapfinanszírozása hosszú távra biztosított legyen. Az átvilágítást az MTA Kutatóhálózati Tudományos Elnöki Bizottsága végzi el március 31-ig, amelynek hét tagját az akadémia, hét tagját pedig az ITM delegálja – mondta.

A rendkívüli közgyűlés emellett nagy többséggel elfogadta az MTA stratégiai koncepciója a tudomány szerepére a hazai innovációs rendszer megújításában című dokumentumot is, amely szerint lényeges változtatás csak akkor fogadható el az akadémiai kutatóhálózatban, ha azt a magyar tudományosság érdekeit szem előtt tartó alapos elemzés támasztja alá – emelte ki az MTA elnöke.

Lovász László a sajtótájékoztatón elmondta azt is: sajnálja, hogy Palkovics László távolmaradásával nem méltatta az Akadémia legfőbb döntéshozó szervét, a közgyűlést arra, hogy közvetlenül is bemutassa elképzeléseit. Nem az MTA élezte ki a viszonyt a kormánnyal – hangsúlyozta az MTA elnöke, hozzátéve, hogy hamis az a vád, amely szerint az akadémiai kutatóhálózat nem elég hatékony, hiszen ha az eredményességet a finanszírozás nagysága függvényében vizsgáljuk, az MTA kutatóhálózata Európa leghatékonyabbjai közé tartozik.

Kitérve a többször elhangzott vádra, amely szerint az MTA politizál, Lovász László úgy fogalmazott: az Akadémiának kötelessége, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon és olyan tudományos eredményeket közvetítsen a döntéshozók felé például a környezetvédelem terén, amelyek hatással lehetnek szakpolitikai döntésekre. Az MTA kutatói pedig szabadon fejthetik ki a véleményüket és nyilatkozhatnak magánemberként politikai kérdésekről is.