Csak az afrikaiak tehetik rendbe saját országaikat

 

Afrika lecsúszott a világtérképről, és vissza kell oda emelni, de ennek a munkának a döntő hányadát az afrikaiak tudják és fogják elvégezni – mondták szakértők az M1 Szemtől szembe című műsorában. A jelenlegi 1,3 milliárdos kontinens óriási gazdasági lehetőséget rejt.

Az európaiak mellett az afrikaiakat is felelősség terheli a kontinensen kialakult helyzetért – hangzott el az adásban. Búr Gábor Afrika-szakértő, történész, az ELTE oktatója kifejtette, hogy hét európai ország gyarmatosította Afrika területének túlnyomó részét 100-150 évvel ezelőtt, ezért Európa nem tudja lemosni magáról a felelősséget.

Nagy lehetőségek Afrika előtt

Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke szerint Afrika szénáját rendbe kell tenni és akkor érkezhetnek befektetők, de vigyázni kell, hogy ez ne járjon kizsákmányolással.

„Az afrikaiaknak partnerekre, üzlettársakra van szükségük, és ezt egyre többször is hangsúlyozzák azokon a konferenciákon, amelyeken a kontinens jövőjéről van szó” – fogalmazott.

Afrika az 1960-as években szabadult fel a gyarmatosítás alól, amely után egyfajta szabad rablás következett.  Most elindul egy olyan folyamat, amelynek segítségével Afrika beilleszkedhet a többi földrész közé – mondta.

Balogh Sándor úgy vélte, hogy a jövő gazdasági motorja Afrika lehet, ahol az egyes becslések a lakosság lélekszáma 2050-re négymilliárdra nőhet. Ennek a négymilliárd embernek az ellátása a globális gazdaságnak adhat lökést – mondta.

Szerinte Kína is ezért szerez pozíciókat a kontinensen. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: egy másik országnak sincs akkora befolyása a fekete földrészen, mint Kínának, amely „ráhajtott” az összes erőforrásra. Cserébe infrastrukturális  befektetéseket hajtanak végre.

Eltérő fejlődési pályák

A történész úgy vélte, hogy Afrika 55 országa egymástól eltérő fejlődési pályát fut majd be a jövőben, de Afrikát csak az afrikaiak tudják kihúzni a slamasztikából. A világ országai felismerték, hogy a kontinens sikere az egész emberiség felelőssége – mondta.

Balogh Sándor szerint a kontinens országaiban stabilizálódniuk kell mind a gazdasági, mind a politikai viszonyoknak, és ezután jelenhet meg partnerként Európa és ez szabhat gátat az újabb gyarmatosításnak.

szavanna

Mind a három globális hatalom, Európa, Amerika és Kína is pozíciókat igyekszik szerezni a kontinensen. Az Egyesült Államok pozíciói gyengültek, de nagy adu az, hogy ők rendelkeznek az Ebola vírus elleni vakcinával.

Balogh Sándor szerint Afrika nyugati szegletében a nyugat gerjeszti a konfliktusokat, hogy megállítsa a kínai terjeszkedést. Az európai országok felelőssége, hogy milyen elit vezeti majd az afrikai országokat. Ha a Sorbonne egyetemen végeznek, akkor a franciák felé fognak húzni, ha az Egyesült Államokban végzik tanulmányaikat, akkor Amerika irányába.

Példa nélküli népesedési boom

Az ELTE oktatója elmondta, hogy a világtörténelem leggyorsabban növekvő népességét produkálta Afrika. Majd 300 évig stagnált a népesség, majd lassú növekedésnek indult a 20. század elején, de az igazi robbanás a második világháború után indult be. Hét évtized alatt 200 millióról közel 1,3 milliárdra emelkedett a lakosság lélekszáma. A kontinens demográfiai robbanásához a védőoltás bevezetése is hozzájárult.

Az egy nőre jutó élveszülések száma ugyan most már Afrikában is csökken, de jelentős régiós eltérésekkel: Afrika közepén ez még nem látszik.

Arra a kérdésre, hogy a kontinens képes lesz-e eltartani a növekvő népességet, Balogh Sándor úgy válaszolt, hogy igen, mivel több millió hektárnyi megműveletlen földterület van még és a kontinens végtelen energiaforrásokkal rendelkezik.

Globális felmelegedés és a migráció

Búr Gábor elmondta, hogy a föld természeti kincseinek mintegy 40 százaléka található Afrikában. Lesznek olyan területek, ahol bőven lesz természeti kincs és lesz, ahol kevés. Innen a sivatagosodás és egyéb ökológiai problémák miatt menekülni kényszerülnek majd az emberek – emelte ki.

Bár az afrikai ember ökológiai lábnyoma a legkisebb a Földön, mégis az itt élők érzik meg legjobban a globális felmelegedés átkát – fogalmazott.

Balogh Sándor kitért arra is, hogy a migráció nagy része Afrikán belüli.  Az 1,3 milliárdos lakosságból évente 25 millió ember vándorol el hazájából, többnyire a kontinens egy másik államába, azokból az országokból, amelyek a legkiszolgáltatottabbak a globális felmelegedésnek.

Kiemelte, hogy az Európába irányuló migráció 2015-2016-ban csúcsosodott ki. Az Európa érkező mintegy egymillió migráns közül 300 ezer érkezett Afrikából, ezen belül 100 ezren Marokkóból – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai menekültek helyét majd a klímamenekültek vehetik-e át, Búr Gábor igennel válaszolt. Még ha rendezni is tudja problémáit Afrika, hosszú távon ez akkor is súlyos gond lesz.