Orbán: Magyarország az EU öt legjobb országa közé tartozzon 2030-ra

 

Magyarország tartozzon 12 év múlva az Európai Unió öt legjobb országa közé, ahol a legjobb élni, lakni, dolgozni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Magyar Diaszpóra Tanács VIII. plenáris ülésén. Semjén Zsolt szerint a diaszpórát is az összefogás jellemzi.

Le kell számolni az öngyűlölet kultúrájával

Mintegy ötvenperces beszédében ismertetett 2022-ig megvalósítandó terveket is, köztük a hazaszeretet kultúrájának megerősítését és az öngyűlölet kultúrájának visszaszorítását – mert „a nemzeti mivoltunk a büszkeségünk forrása” –, aminek kulcseleme szerinte a nemzeti alaptanterv megalkotása.


Célként jelölte meg továbbá, hogy Magyarország gazdasági versenyképességét érzékelhetően javítsák fel 2022-ig. Ennek érdekében már a szerdai kormányülésen is hoztak döntéseket, és hamarosan további átfogó nagy döntések várhatóak – jelezte a kormányfő.

Kitért arra is, nincs illúzió a fejükben, nem fog a fizikai munka eltűnni a magyar gazdaságból, de fontos, hogy amikor nemzetközi értékláncok előállításába kapcsolódik be Magyarország, akkor az minél magasabb szinten történjen.

Ebből következik, hogy amikor befektetéseket támogat, akkor az a szempont, hogy a technológiai szint megőrzése vagy emelése szerepel-e a terv mögött – mondta. Fontosnak nevezte új demográfiai eszközök elindítását is.

Kiemelte, hogy szeretnék, ha ezen szempontokat mindenhol, ahol lehet, érvényesíteni tudnák, az állami juttatások elérésének szempontjává tudnák tenni. Utalt a most zajló nemzeti konzultációra, amely azt a célt szolgálja, hogy a vitákat előzetesen rendezzék, jöjjenek létre egyetértési pontok és a demográfia ügyében legyen közmegegyezés.

Szólt még az önálló magyar hadsereg felépítéséről, mint mondta, Magyarország egy erős ország, de ebben hátrányban van a régiós versenytársakhoz képest. Nincs erős ország erős, saját maga megvédésére képes hadsereg nélkül, ennek megteremtése elkezdődött – jelentette ki.

Jobboldalibb élet jöhet az EP-választás után

A miniszterelnök az elmúlt egy év legfontosabb történésének azt nevezte, hogy az áprilisi országgyűlési választás garantálta Magyarországnak a következő négy évre is a belpolitikai stabilitást. Szerinte ugyanis Magyarországon stabil kormány nélkül nincs sem stabil gazdaság, sem stabil szellemi élet. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy Magyarország az egyetlen európai állam, ahol 1990 óta nem volt előrehozott választás.

A kétharmados eredményt parádésnak minősítette, amellyel – emelte ki – akár alkotmánymódosítást is be tudnak vetni, amellyel éltek és élni is fognak, ha a stabilitás érdekében szükséges. Nemzetközi kitekintésében Orbán Viktor elmondta, arra számít, hogy a jövő májusi európai parlamenti (EP) választás után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. Ez kedvezőbb közeg lesz Magyarországnak – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy a jövő májusi európai parlamenti (EP) választás után az európai intézmények erőteljesebben kötődnek majd a kontinens hagyományos értékeihez és gyökereihez. Ez kedvezőbb közeg lesz Magyarországnak – jelentette ki a kormányfő csütörtökön. A változás várható irányát úgy fogalmazta meg: egy nemzetibb, jobboldalibb, keresztényibb európai politikai élet alakulhat ki 2019 májusa után.

Orbán Viktor reményét fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a magára most politikai szereplőként tekintő – és Magyarországgal ezért vitatkozó – Európai Bizottság visszatér a szerződés őrének szerepéhez. A változás várható irányát úgy fogalmazta meg: egy nemzetibb, jobboldalibb, keresztényibb, polgári kultúrájú európai politikai élet alakulhat ki 2019 májusa után.

Véget ért a száz év magyar magány

Beszédében a miniszterelnök szólt a szomszédos országokkal való együttműködésről is, rámutatva: az elmúlt években a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénekkel és a szerbekkel is sikerült olyan viszonyt kialakítani, amelynek az alapja a bizalom. Az a korszak, amit úgy neveznek, száz év magyar magány, véget ért – mondta Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő rámutatott: az elmúlt években a szlovákokkal, a horvátokkal, a szlovénekkel és a szerbekkel is sikerült olyan viszonyt kialakítani, aminek az alapja a bizalom. Mindenki látja, hogy az együttműködés mindig többet hoz a konyhára, mint az ellenségeskedés – fogalmazott Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: Magyarország készen áll arra, hogy mindenkivel együttműködjön.

Mint mondta, legyünk optimisták, higgyünk abban, hogy nem egyszerűen két-három jó évünk van, hanem egy korszakot zártunk le, és új százéves korszak első éveit látjuk.

A világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülése a fővárosi Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

A világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács plenáris ülése a fővárosi Várkert Bazárban (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Új ukrán vezetéssel lehet megállapodás

A miniszterelnök kitért az ukrán helyzetre is, és azt mondta: Ukrajna egy olyan ország, amelynek nincs hihető időhorizontja sem a NATO-, sem az EU-csatlakozást illetően. Kijelentette: a mostani ukrán politikai vezetéssel semmilyen megállapodásra nem látnak esélyt. Utalt arra, hogy hamarosan elnökválasztás lesz, és ha addig a helyzet nem rosszabbodik, az már nagy eredmény. Ezután kiderül, hogy a mostani magyarellenes kurzus folytatódik-e vagy egy Magyarországgal együttműködni akaró elnöki adminisztráció jön létre – mondta.

Jelezte: minden potenciális győztessel kapcsolatban állnak, és már most megpróbálják lefolytatni az ahhoz szükséges tárgyalásokat, hogy egy kedvező politikai változás után ez a Magyarországnak és Ukrajnának is rossz állapot megváltozzon, s Ukrajna vissza tudjon térni arra az ösvényre, amelyet magyar barátságnak vagy stratégiai szövetségnek lehet nevezni. Szerinte ez az egyetlen út Ukrajnának, ha be akar kerülni a NATO-ba vagy az EU-ba.

„Nekünk jogaink, lehetőségeink vannak, elvárjuk Ukrajnától, hogy velünk szövetséges, baráti viszonyt folytasson, ne sanyargassa, ne szorongassa és ne üldözze azokat a magyarokat, akik ma Ukrajna állampolgárai. Adja meg, ami nekik jár, és használja ki a lehetőséget, hogy Magyarország készen áll Kárpátalja és az azon túli térségek fejlesztésében részt venni, és hozzájárulni Ukrajna stabilizálódásához és felemelkedéséhez” – fejtette ki.

Jó politikai kapcsolatok Washingtonnal, jó üzleti kapcsolatok Ázsiával

Orbán Viktor a mostani magyar-amerikai viszonyt úgy jellemezte: a mostani egyesült államokbeli adminisztráció nem érzi úgy, hogy neki kellene megírni a magyar alkotmányt. Az új adminisztrációval nemcsak a katonai és a gazdasági kapcsolatok vannak rendben, hanem a politikaiak is – jelentette ki. Egy másik országcsoporttal, Törökországgal, Egyiptommal és Izraellel kapcsolatban a miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a migráció miatt ezek stabilitása elsőrendű magyar érdek.

Szerinte ugyanis ha ugyanis ezek instabillá válnának, akkor a Magyarországon keresztül Európa felé irányuló migrációs hullámok nagyságrendekkel növekednének. Izraelről külön is beszélt, örömét fejezve ki, hogy kifejezetten jó időszakban vannak a magyar-izraeli kapcsolatok.

Ázsiával kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: nem ideológiai megfontolások vezetik őket, amikor kiépítik a kapcsolatrendszerüket például Kínával, Indiával, Vietnammal és Indonéziával. „Politikai előfeltételek nélkül tisztán üzleti kapcsolatokra törekszünk, és el akarunk érni egy minél erősebb exporteredményt” – jelentette ki. Beszéde végén a diaszpóra magyarságának azt mondta: a nekik meghirdetett programok pénzügyi alapjai a következő években is rendelkezésre állnak.

Lesz magyar akcióterv egy lehetséges gazdasági válság ellen

Ezzel kapcsolatban rámutatott az ötszázalékos magyar gazdasági növekedésre, bár megjegyezte, hogy egyes elemzések kisebbfajta világgazdasági válság bekövetkezését valószínűsítik 2019-2023 között, de – mondta – éppen szombaton tartanak egy olyan megbeszélést, amelyen ennek az esetleg bekövetkező helyzetnek az elhárításához, kezeléséhez szükséges magyar gazdaságpolitikai akciótervet állítanak össze.

Semjén: Az összefogás jellemzi a diaszpórát is

A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes szerint sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll a támadott nemzetrészek, így a kárpátaljai magyarok mellett. Rámutatott: jelenleg a kárpátaljai magyarság a legnehezebb helyzetben lévő nemzetrész, a szerzett jogaitól fosztják meg, lényegében az elüldözésük zajlik szülőföldjükről. Nagyon sokat jelent, hogy a diaszpóra magyarsága is kiáll mellettük, az egész világnak tudnia kell: nem engedik, hogy a kárpátaljai magyarok a nyelvüket használják, az iskolában magyarul tanuljanak, és üldözik őket, mert felvették a magyar állampolgárságot – mondta.

Kitért arra is, mára már természetes, hogy ebben az időszakban tanácskozik a Magyar Diaszpóra Tanács, amely a világ magyarságának legitim egyeztető testülete. Ez azonban nem volt mindig így – emelte ki Semjén Zsolt, aki  hozzátette: a szocializmusban a diaszpórát még ellenségként kezelték. 2010-ben, amikor a Fidesz–KDNP-kormány megalakult, küldetésüknek tartották, hogy a diaszpórát a helyén és a súlyának megfelelően kezeljék. Azért is fontos a tanács, mert a Magyar Állandó Értekezleten a diaszpóra magyarságának kérdései kisebb hangsúllyal tudtak csak megjelenni.

Egyedülálló szervezeti struktúra jött létre, és ez az egyeztető fórum a magyar élet minden részét érinti – jelezte a miniszterelnök-helyettes. Kitért a diaszpóra magyarságát támogató Kőrösi Csoma Sándor-programra, a Mikes-programra, illetve a Julianus-programra és a nemzeti regiszterre. Ezek mind egyedülálló magyar innovációk – fogalmazott. A miniszterelnök-helyettes a testület előtt is beszámolt arról, hogy már több mint egymillió új magyar állampolgár van, ez magában foglalja a diaszpóra kedvezményes honosítását és az állampolgárság megállapítását.

Semjén Zsolt a jövő évi európai parlamenti választásokról szólva ismét kiemelte: az állampolgárság és a szavazati jog egymástól elválaszthatatlan. A külhoni magyarok – köztük a diaszpóra magyarsága – az országgyűlési választásokon már szavazhattak, ésszerű, hogy ezt megtehessék az EP-választáson is – mondta, hozzátéve: a végletekig leegyszerűsítették a regisztráció és a szavazás feltételeit.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár jelezte: a tanácskozásra 89 küldött és 22 meghívott vendég érkezett a diaszpórából. Az ülésen a résztvevők zárónyilatkozatot fogadnak el.