Fénykorát éli a kiberbűnözés

 

Mindennapossá és elterjedtté vált az internetes vásárlás, s vele együtt az online fizetés, amelynek során a termék vagy szolgáltatás ellenértékét hitel- vagy bankkártyával egyenlítjük ki. Ezzel párhuzamosan az online bankkártyás fizetésekkel történő visszaélések száma is jelentősen nőtt.

Világszerte éves szinten csaknem hétezer milliárd forintnyi kárt okoznak az online bankkártyás fizetésekkel történő visszaélések. Érdemes utánanézni, hogy kitől vásárolunk a virtuális piactereken – híva fel a figyelmet a jogi szakértő az M1 Forint, fillért című műsorában.

Szabó Gergely, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje elmondta, érdemes megnézni, hogy maga az oldal, ahol vásárolunk a kötelező tájékoztatásnak eleget tesz-e. Az alapvető adatoknak jól látható helyen kell szerepelniük a honlapon, mint például a vállalkozás neve, adószáma és elérhetőségei.

Hozzátette: részletes tájékoztatást kell adnia a honlapnak a szerződéskötés folyamatáról is, illetve hogy milyen szervezés alapján vásárolunk, tehát az általános szerződési feltételeket is fel kell tüntetnie.

Érdemes megnézni, biztonságos-e a weboldal

A szakemberek kiemelték: az e-mailben kapott linkekre soha ne kattintson rá a vásárló. Szabó Gergely kiemelte, érdemes megnézni azt, hogy a honlap biztonságos-e. Ezt általában a böngésző címsorában tudjuk ellenőrizni: a „https”-sel kezdődő címet, illetve tanúsítványt is meg lehet tekinteni.

Amennyiben nem biztonságos a honlap, vagy nem rendelkezik tanúsítvánnyal, akkor már érdemes meggondolni, hogy ott vásároljunk-e.

Személyes adatokat soha ne küldjünk

A szakemberek figyelmeztetnek arra is, hogy ne küldje el személyes adatait e-mailben a vásárló. Az áru kifizetése a bank saját online felületén történik.

Fiedler Bálint ügyvéd kihangsúlyozta: a bankkártyaszámunkat és annak háromjegyű biztonsági kódját nem szabad feltétlenül megadni, kizárólag akkor, ha a webshop átirányít minket egy bank oldalára.

Amennyiben e-mailben kéri az oldal szerkesztője a bankkártyaadatokat vagy egy fotót a kártyáról, azt semmiképp nem szabad megadni, hiszen valószínűsíthető, hogy csalás áldozataivá fog válni az illető.

Pénzlevonás termékvásárlás nélkül

Előfordulhat az is, hogy a kereskedő levonja ugyan a pénzösszeget, de a terméket mégsem kapja meg a vásárló. Trencsán Erika, a Bankráció.hu ügyvezetője szerint abban az esetben, ha a kártyatulajdonos azt tapasztalja, hogy az árut nem kapta meg, de az összeget levonták számlájáról, azt a banknak kell jelezni.

A bank ezután felveszi a kapcsolatot a szolgáltatóval, és kivizsgálja, hogy valóban történt-e tranzakció és valós vásárlás, vagy esetleg technikai hiba lépett fel – fogalmazott.

Amennyiben internetes csalás áldozata lett a vásárló, akkor érdemes feljelentést tennie a rendőrségen. Fiedler Bálint ügyvéd hangsúlyozta: feljelentéskor meg kell mutatni az átutalási bizonylatot, hogy valóban arra a bankszámlára megérkezett az átutalt összeg.

Érdemes képernyőfotót készíteni az oldalról – tanácsolta a szakember. Szakértők szerint megfelelő óvintézkedésekkel és a szabályok betartásával elkerülhetjük, hogy bárki visszaéljen a folyószámlánkkal.