Sokat spórolhat, ha jól szigetelt az otthona

 

Még pár nap és beköszönt a zordabb idő. Egy régi épület újraszigetelésével hatalmas összegeket lehet megspórolni a ház fűtésén vagy éppen a belső terek hűtésén. Akár negyven-ötven százalékos megtakarítás is elérhető egy családi ház teljes leszigetelésével.

Az épültek szigetelésének a fejlődése, a minősége összefügg azzal a ténnyel, hogy régen egészen mások voltak az igények. A kályha, a kemence mellett meleg volt, a távolabbi részeken pedig hidegebb. Éjszakára felöltöztek az emberek. Meleg dunyhát, vastag takarót terítettek magukra, úgy aludtak. Az utóbbi néhány évtizedben már megváltoztak az igények, és arra törekszik mindenki, hogy akár télen, akár nyáron, meglegyen a komfortérzet, ne hűljön ki és ne is melegedjen fel túlságosan a családi ház vagy a lakás, ahol az emberek a hétköznapjaikat kényelemben szeretnék eltölteni.

Sár, nád, döngölt föld

Régebben – például a Dél-Alföldön – az ott élők házaikat döngölt földből vagy vályogtéglából építették fel, amelyek egy mai, hőszigetelt falhoz képest szerényebb adottságokkal bírnak, noha – nagy tömegű falakról lévén szó – a hőtartó képességük meglehetősen jó. Ha átmelegedtek a vályogfalak, nehezebben hűlnek ki. Ám a hőszigetelő képességük már nem olyan kiemelkedő, ha összehasonlítjuk egy mai, modern, vastagabb hőszigetelésű épülettel. A régi falusi házakra jellemző kicsi, szűk ablakok is segítettek abban, hogy a szobákban – évszaktól függően – egyaránt megőrződjék a hűs és a meleg levegő. Az ablakokra spalettákat, ablaktáblákat, később redőnyöket szereltek: ezzel is biztosították, erősítették a szigetelést. Ma viszont már az az igény, hogy a lakás világos legyen, minél nagyobb felületű ablakokon jöjjön be a fény.

Lakóház külső szigetelését és vakolását végzik munkások (Fotó: MTI/Beliczay László)

A törvények kiegyenlítették a különbségeket

Míg régebben voltak eltérő módszerek a falusi és a városban épített házak szigetelési módszerei között, mára a jogszabályi környezet előírásai miatt ezek a különbségek eltűntek, s ma már – éppen az építési törvények következetessége révén – egy régi épület felújításánál vagy egy új építésénél is ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzák. Persze, mindenhol más az épületállomány. Faluhelyen zömmel kertes, családi házak vannak. A nagyvárosoknál pedig jellemzően társas- vagy ikerházakról beszélhetünk. Az eszközök és a hőszigetelési mennyiségek mindezek ellenére hasonlóan alakulnak – mondta el a hirado.hu kérdésére Ambrus Balázs építész, energetikai szakember.

A szükség szülte beruházás

Noha vannak még mindig olyanok, akik kevesebb szigeteléssel is beérik, hallgatnak a beruházó olykor hamis ígéreteire, mégis azt látni, hogy egyre többen vannak, akik mára hajlandók a  vastagabb szigetelést is igényelni. Rájönnek arra az emberek, hogy ezen nem éri meg spórolni. Az ára meg közkedveltsége szempontjából a polisztirol az egyik leggyakrabban használt szigetelő eszköz. Tetőszigetelésnél a tőzeg- vagy üveggyapot a népszerű. Régebben – főleg faluhelyen – náddal, sárral húzták be például a födémet. Hogy melyik a leghatékonyabb módszer, az relatív kérdés. Mert ámbár nagyon jók az úgynevezett „bio” és „öko” megoldások is, de a magyar piac meglehetősen árérzékeny, és ezek az eljárások általában jóval drágábbak.

Nagyon jók a természetes anyagok és támogatandó minden, ami a természetesség és a környezettudatos módszerek irányvonalába tartozik, ám ezeknek az építkezők pénztárcája gyakran korlátot szab. Így a leginkább forgalmazott és legnagyobb mennyiségben gyártott, bejáródott dolgok – mint például a polisztirol –, amit használnak. Ráadásul könnyű vele dolgozni. Akadnak, akik ódzkodnak az új anyagok használatától, mondván károsak az egészségre. Az üveggyapotpor valóban nem egészséges, de ha a lerakásakor védőfölszerelést, maszkot használnak, a továbbiakban – mivel alul-fölül fóliázzák – már egy bezárt anyag csupán, nem kerülhet az emberi környezetbe – húzta alá a szakember.

A felgyorsuló idő folyamatos újításokat hoz

Az épület szerkezeteivel szemben van egy követelmény, amely ötven vagy száz évben határozható meg. Emellett van az épület egyéb részeire vonatkozó elvárás. Rendkívül gyorsan változnak az igények, a technika fejlődik, ezért a szigetelésnek nem föltétlen kell kibírnia száz évig. Harminc, negyven év múlva már teljesen más módszerek, anyagok lesznek, hisz rohamosan változik a világ, évtizedeket sem kell várni az újdonságokra, mindig újabb metódusokat találnak fel. Lehet, hogy a jövőben két centiméter vastagságú anyag is ugyanazt tudja biztosítani, amit most még negyven centiméterrel oldanak meg. Az is meglehet, hogy a jövőben olyan értékes lesz a fűtési energia, hogy a mostaninak már csak tíz százalékát fogjuk használni.

Negyven esztendő – nagyon sok idő. Ha most ennyi ideig megfelel egy szigetelés, akkor az megtette a dolgát. Tíz évvel ezelőtt még ott tartott az építőipar, hogy talán öt centiméternyi szigetelést ha felraktak a falakra, de még erre is azt mondták: meglehet, nem is kell. Napjainkban már a húsz centiméteres szigetelés sem ritka. Az új házak mindegyikére szinte kötelezően felteszik. A múltban megelégedtek azzal az építők, hogy egy jobb téglát és egy vékonyka szigetelést jóváhagytak. Energetikai szempontból egyáltalán nem mindegy a szigetelés vastagsága. Tíz év alatt változtak meg az igények. Ilyetén szédületes abba belegondolni, vajon ötven vagy netán száz év alatt mi fog itt még történni – mondta az építész.

A fentebb leírtak igazak az ablakokra is. A régebben a fából legyártott nyílászárók némelyike meglehet, még használható, de túlzás azt mondani, hogy jó lenne, és minden követelménynek tökéletesen megfelelne. A vetemedések miatt olykor befúj rajtuk a szél. Ma már vannak olyan modern technológiával készített fa ablakok, amelyek korszerűnek tekinthetők, de ezeknek az élettartama sem több harminc, negyven esztendőnél. Meglehet, nem amiatt kell majd cserélni, mert nem bírja tovább a nyílászáró. Az is előfordulhat, hogy olyan új, jobb találmány válik népszerűvé a hőszigetelésre, ami indokolni fogja az elavultabb fa ajtó vagy ablak lecserélését.

Lassan a fűtés helyett a hűtés okoz majd nagyobb gondot

Magyarországon az a tapasztalat, hogy a lakosság egyre inkább tart a hosszan tartó meleg időjárástól. A telek – egy-egy kivételesen hideg időszakot leszámítva – jobbára enyhének mondhatók. A nyarak viszont az utóbbi években nagyon melegek. A házak hőszigetelése azért hasznos mert egyszerre mindkét dolgot kezelni tudjuk. A nyári túlmelegedésben annyi pluszbefektetés vár ránk, hogy az ablakokat megfelelően le kell árnyékolni. Kismillió módon meg lehet oldani. A redőnytől kezdve a növényzetig, bármi alkalmazható. A legegyszerűbb egy lombhullató fát az ablak elé ültetni: nyáron árnyékol, hűsít, télen viszont beengedi a napfényt. Mindenképp ajánlatos az ilyesféle passzív eszközökkel élni, mert ezek semmiféle energiát nem emésztenek, és mégis hatékonyak. Ellentétben a klímaberendezésekkel, amiket csak olyan helyen érdemes használni, ahol végképp nincs más megoldás, például egy irodaházban – sorolta a megoldási lehetőségeket a szakember.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Beliczay László)

A légkondicionált helyiségek veszélyei

A klímaberendezésről már mindenkinek van valamilyen tapasztalata. A túlontúl nagy hőmérsékleti különbség, amit egy nyári kánikulából a lehűtött helyiségbe lépve megérez az ember, nem egyedi felismerés. Nem is tesz túl jót az egészségünknek. Ugyanakkor egy légkondicionált szobának a komfortja sem az, mint a természetes eszközökkel levédett, leszigetelt belső tereknek. Akkor is igaz ez a furcsa ellenérzés, ha megfelelő hőfokot, ugyanazt produkálja mindkét módszer. A mesterségesen hűtött szobában tartózkodni egészen más, mint a hagyományosan szigetelt helyiségben. Ezt már bárki megtapasztalhatta –  fejtette ki Ambrus Balázs építész.