Varga: Nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak

 

Nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten.

A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány, valamint a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ által a II. kerületi Mansfeld Péter parkban rendezett megemlékezésen a tárcavezető hangsúlyozta: hinni kell a magyarságban és egészséges önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé. Ezt az önbizalmat akarják lerombolni azok, aki szerint nem hozhatjuk meg a saját döntéseinket – mutatott rá.

Varga Mihály koszorúz Mansfeld Péter szobránál (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Védjük nemzeti függetlenségünket

Varga Mihály kiemelte: nekünk a magyarok és Magyarország érdekei az elsők, ezért védjük nemzeti függetlenségünket, továbbá az itt élők szabad és biztonságos életét.

Kijelentette, jövő tavasszal nekünk is ki kell állni a szabad és erős nemzetek Európája mellett. Az 1956 hősei előtti főhajtással értékeinket tesszük ma is láthatóvá, ezekre és a nemzeti összefogásra alapozva léphetünk tovább, és tetteinkkel ma is olyan történelmet írhatunk, amelyre büszkén lehet majd visszatekinteni – fogalmazott.

A miniszter kifejtette: semmi sem mutatja meg jobban a kommunista rendszer embertelenségét, mint az, hogy 1956 fiatal hőseinek kivégzésével statuált példát a hatalom, rajtuk keresztül élesztette újjá a félelmet, amelyet az emberek a forradalom napjaiban már-már levetettek magukról. Most azok emléke előtt hajtunk fejet, akiknek áldozata hitet adott, a szabadság hitét, hogy egy nemzetnek a behódolás nem járható út, és az egyetlen lehetőség a független önrendelkezés – magyarázta.

A szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot

Varga Mihály azt mondta: 1956. november 4-én hajnalban 33 év sötétség borult ránk, a szovjet csapatok eltiporták a szabadságharcot, de a küzdelem célba ért, amikor Magyarország független állam lett.

Közölte: fontos ismerni áldozatainkat, ápolni kell az emléküket, mert ha tisztában vagyunk a múltunkkal, világos jelenben élhetünk és látható jövőt építhetünk.

A legnagyobb felelősségünk, hogy 1956 hőseit bemutassuk 

Láng Zsolt II. kerületi polgármester azt mondta: Mansfeld Péter története mindenkihez közel áll, aki a rendszerváltás környékén politikai tudatra ébredt. A legnagyobb felelősségünk, hogy Mansfeld Pétert és 1956 hőseit bemutassuk, a történelem részévé tegyük, mert fontos tudnia a fiatal generációnak, hogy mi történt a közelmúltban – mutatott rá.

Varga Mihály pénzügyminiszter, Láng Zsolt (Fidesz-KDNP), a II. kerület polgármestere és Mansfeld László, Mansfeld Péter testvére (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hozzátette: végig kell gondolni, mit tudunk tenni, hogy a hétköznapi hősök, mint Mansfeld Péter áldozata ne hiábavaló legyen, hanem a nemzet javát szolgálja.

Szatmáry László, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány elnöke, XVI. kerületi képviselő arról beszélt, hogy a megemlékezés budai és pesti kerületek közös rendezvénye, így a Duna két oldalát egy képzeletbeli híddal kötik össze. A II. és XVI. kerület sokat tett a fiatal 1956-os mártírok emlékének megőrzéséért – közölte.

Mansfeld Péter (1941-1959) az 1956-os forradalmat követő megtorlások legfiatalabb áldozata, a pesti srácok egyike, a forradalom mártírja volt.

Árpádföldi megemlékezés Tóth Ilonka szobránál 

Építsünk hidat címmel közös megemlékezést tartott 1956 mártírjairól a KDNP II. és XVI. kerületi szervezete vasárnap a főváros XVI. kerületében, Árpádföldön a mártírhalált halt Tóth Ilonka szobránál.

Kovács Péter XVI. kerületi polgármester (Fidesz-KDNP) az eseményen felidézte: az árpádföldi születésű Tóth Ilonkát 1957 júniusában 24 évesen végezték ki. Az volt a bűne, hogy szigorló orvosként gyógyította a forradalomban és a szabadságharcban megsérülteket, valamint röpiratokat engedett nyomtatni a kórház pincéjében. Azért ítélték halálra, mert ártatlanul gyilkossággal vádolták meg.

A megemlékezést a KDNP két kerületi szervezete a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvánnyal és a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központtal közösen szervezte. Jelen volt és az emlékezés mécsesét elhelyezte a szobornál Kovács Péter mellett Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, Hollik István, a Fidesz-KDNP frakciószövetség szóvivője, Horváth Zsuzsanna, a II. kerületi KDNP elnökségi tagja, továbbá a XVI. kerület több díszpolgára, a pesti srácok közül Máriássy György.

Saját nemzetükre hívták rá szovjet barátaikat

Kovács Péter kiemelte: 62 évvel ezelőtt a magyarországi kommunisták úgy tiporták el a forradalmat és szabadságharcot, hogy saját nemzetükre hívták rá szovjet barátaikat, amivel hazaárulást követtek el. Hozzátette: mindezt kegyetlenül és kíméletlenül tették, és az eseményeket megtorlással tetézték.

Ennek a megtorlásnak volt áldozata sokak között két fiatal, Mansfeld Péter és Tóth Ilonka, akikre most szobor emlékezik a Duna két oldalán, a II. és a XVI. kerületben. Az ő életüket is kioltották, hogy igazolni tudják saját hazugságukat, ami szerint a magyar nép lázadása a kommunista rendszer ellen nem valós volt, hanem a csőcselék, köztörvényes bűnözők ellenforradalma – szögezte le Kovács Péter.

A polgármester rámutatott, hogy ma is élnek köztünk olyan emberek, akik nem törődnek azzal, mi az igazság, vagy tudják, de mégis az ellenkezőjét állítják. Hozzátette: mindannyiunknak tenni kell azért, hogy soha ne jöjjön el újra egy olyan időszak, ahol a hazugságot megpróbálják igazságnak beállítani, csak azért, hogy hatalmon maradjanak.

Az emlékezők a Tóth Ilonka Emlékházhoz is elmentek, ahol a gránittáblánál elhelyezték koszorúikat.

Példamutatóak az 56-os forradalmárok tettei 

Példamutatóak az 56-os forradalmárok tettei, mert lelkiismeretükre hagyatkozva, az összetartozás megtalált erejében bízva harcoltak az önálló Magyarországért, hazánk önrendelkezési jogáért – mondta Varga Mihály a nemzeti gyásznapon vasárnap, Budapesten.

A tárcavezető a III. kerületi Kiscelli Schmidt-kastély főbejáratánál található 1956-os emléktáblánál tartott, koszorúzással egybekötött megemlékezésen hangsúlyozta: mindezzel visszaadták a nemzetnek azt a tudatot, hogy alakíthatjuk jövőnket, jogunk van az önrendelkezéshez, a szabad élethez.

A miniszter szerint jogunk van ahhoz, hogy tisztán lássuk múltunkat, mert a közös emlékezet hordozza azokat az értékeket, amelyekre ma is építhetünk. Ezért továbbra is kitartunk Magyarország szabadsága, önrendelkezése és a magyarság összetartozásának erősítése mellett. Ez az az irány, amelyet követünk, legyen szó a gazdaságról, a demográfiáról, a családok támogatásáról, vagy a magyar érdekek nemzetközi képviseletéről – jelentette ki.

Hozzátette: a magyar kormány világos elvek és értékek mentén hozza meg döntéseit, ’56 az egyik szilárd alap azon értékek között, amelyekre a döntések épülnek.

Varga Mihály emlékeztetett: a november 4-én megindult szovjet támadás kegyetlen módon szembesítette a szabadságukért harcoló magyarokat a világ hideg realitásával. Ezt elfogadni, harc nélkül feladni, megfutamodni azonban mi magyarok akkor sem voltunk képesek. Ezen a napon – a már másnapi munkára készülő emberek – visszatértek az utcákra, és felvették a küzdelmet a mérhetetlen túlerővel szemben is – idézte fel.

Ártatlan, hazájukért tenni akaró embereket végeztek ki 

Visszaemlékezett arra, hogy Budapesten a Széna téren, Óbudán, a Baross tér környékén, a Corvin köznél, Soroksáron és Pesterzsébeten is elkeseredett harc kezdődött, ahogyan fegyvert ragadtak sok vidéki város polgárai is. Az ellenállók között voltak az óbudai hősök, akik az akkori Schmidt-kastélyban és környékén napokig harcoltak.

A tárcavezető beszédében elmondta, hogy a szabadságharc leverésével, a kommunista diktatúra visszatértével az óbudai hősök is a megtorlás áldozataivá lettek. 1958. május 8-án ítélték halálra, majd két nap múlva, kivégezték Pércsi Lajos őrnagyot, Csiki Lajos és Erdősi Ferenc hadnagyot. Testüket megbecstelenítő módon arccal lefelé, hátukon dróttal összekötözött kézzel, kartonpapírba tekerve hantolták el a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában. A velük együtt elítélt Dalmadi Jenő életfogytiglani, Toronyi János 12 évi büntetést kapott – sorolta.

Sorsukban sok ezren osztoztak. A szovjet megszállással és a kommunista hatalommal szembeszegülő tömegekre a kádári rendszer sortüzekkel, statáriális bíróságok felállításával és politikai rendelésre szállított ítéletekkel válaszolt. Ártatlan, hazájukért tenni akaró embereket végeztek ki, zártak börtönbe, üldöztek és nyomorítottak meg – mondta Varga Mihály.

A miniszter szerint fontos a közös emlékezés, fontos a múlt visszavétele, mert ez még nem lezárt folyamat. A mában is tenni kell azért, hogy a kommunizmus múlttagadása elenyésszen, helyet adva a tiszta nemzeti emlékezetnek. Hajtsunk ezért fejet 1956 hősei előtt, emlékezzünk a Schmidt-kastély ellenállóira, a pesti srácokra, a Széna téren harcolókra, azokra, akik életüket áldozták hazájukért, az ártatlanul kivégzettekre és a börtönbe vetettekre – emelte ki.

A megemlékezésen megkoszorúzták az 1956-os forradalom óbudai harcaiban részt vett mártírok, Pércsi Lajos őrnagy (1911-1958), Erdősi Ferenc hadnagy (1935-1958) és Csiki Lajos alhadnagy (1931-1958) – emlékére állított táblát. Mindhárman hősiesen küzdöttek a szovjet túlerővel szemben.