Elkezdődött a téli időszámítás. Az órákat egy órával korábbra kellett állítani a hétvégén. Az emberek többsége azonban eltörölné az óraátállítást, és Brüsszel is. Elemzők viszont azt mondják, jót tesz a gazdaságnak, ilyenkor ugyanis egy kisebb városnyi áramot spórol meg Magyarország.
A Mavir legfrissebb adatai alapján elmondható, hogy továbbra is villamos energiát takarít meg Magyarország az óraátállítással – jelentette ki Tihanyi Zoltán, a Mavir vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, az átállást már 1980 óta alkalmazzuk, nagyjából egy kisváros teljes évnyi áramfogyasztását spóroljuk meg.
A technikai előkészítés úgy zajlik, hogy az óraátállítással a napi ritmusunkat igazítjuk hozzá a megvilágított nappali időszakhoz. Ez azt jelenti, hogyha a sötétedés egybeesik a napi ritmussal, egy jelentős fogyasztói igénycsúcs adódik a rendszerben, így minél rövidebb időszakra tolódik a világítási igény, annál több energiát lehet megtakarítani – fejtette Tihanyi Zoltán az M1 Ma reggel című műsorában.
Komplex kérdés az óraátállítás
Napjainkban az óraátállítás már egy komplex kérdéssé nőtte ki magát, és megoszlanak a vélemények azzal kapcsolatban, hogy egyáltalán szükség van-e arra, hogy minden évben átállítsuk az órákat – mondta Tihanyi. Véleménye szerint energetikai szempontból mindenképp jelentős eredményei vannak az óraátállásnak, a fogyasztói görbe alakulását pedig bárki szemügyre veheti a Mavir honlapján.
A rendszer segítségével eddig mintegy 4000 gigawattóra (GWh) a becsülhető energiamegtakarítás, amely az ország legalább 5 heti átlagfogyasztásával egyenlő. A Mavir adatai szerint 2017-ben 80 GWh megtakarítás keletkezett az óraátállításból. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik szeptember végéig.
Az óraátállítás negatív egészségügyi hatásai
A Meteo Klinika vezetője, Pintér Ferenc szerint az óraátállítás negatív, egészségügyi hatásai túlsúlyban vannak a pozitív, gazdasági előnyeihez képest. A meteogyógyász az M1 műsorában elmondta, az a baj az óraátállítással, hogy az emberek életritmusa egy órával eltolódik. A szervezet belső órája „kénytelen” utolérni ezt a változást, de ez stresszt okozhat, amelynek hatása akár 7–10 napig is tarthat – tette hozzá.
Az ember belső órája sok mindent befolyásol, a hormonháztartástól az ébredésen át az emésztésig. Ezért az „ugrás” miatt kialakulhatnak vérnyomás-ingadozási, keringési, emésztési problémák. Ehhez a hatáshoz sokat hozzátehet, hogy a klímaváltozás miatt az emberek érzékenyebbek az időjárás változásaira – közölte.
Juncker: Át kell térni az állandó nyári időszámításra
Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra – jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a ZDF német országos közszolgálati televíziónak. Elmondta, az a meggyőződése, hogy az Európai Unióban meg kell szüntetni a téli és a nyári időszámítás kettősségét.
„Az emberek ezt akarják, mi pedig megcsináljuk” – hangsúlyozta Juncker, kiemelve, hogy az ügyben tartott európai konzultáción a résztvevők többsége elutasította az évenként kétszer esedékes óraátállítást. Hozzátette, első lépésként a bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy át kell térni az állandó nyári időszámításra, utána pedig az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak kell lépniük az ügyben. A konzultáción 4,6 millióan vettek részt, 80 százalék a kettős időszámítás megszüntetése mellett foglalt állást.
