Létezik vagy csupán kitaláció a társadalmi nem fogalma?

 

Ahány kutató, tanulmány, intézmény annyiféle elmélet, meghatározás születik a genderelmélettel kapcsolatban. A genderelmélet alapjait elsőként Simone de Beauvoir fektette le A második nem című művében, de a gender mint fogalom a hetvenes években jött létre.

A francia feminista és egzisztencialista filozófus, Simone de Beauvoir 1949-ben kiadott könyve, A második nem a mai napig nagy jelentőséggel bír. Művében nem használta konkrétan a gender kifejezést, de végeredményben megalapozta a genderelmélet eszméjét. Az ebben megfogalmazott gondolatok lényege, hogy a biológiai nemre ráépülő viselkedésmód az, ami az embereket igazán nővé vagy férfivá teszi. Ezt a feminizmus biológiai esszencializmusának nevezi.

A 20. század hetvenes éveiben különült el a biológiai nem és a társadalmi nem fogalma, ekkor született meg a gender, mint fogalom. Robert Stoller pszichoanalitikus 1968-ban megjelent írásától kezdve számítjuk a gender, a társadalmi nem fogalmának megszületését. A genderelmélet a biológiai nemhez társított elvárásokat kívánja háttérbe szorítani.

Fontos kiindulópont

Ez a mű fontos kiindulópontja volt a nők és a férfiak eltérő viselkedésének tudományos tanulmányozásához, mely kutatások azóta is folynak. Az elméletekből pedig a 21. század kezdetére valóság lett, beemelve az elmélet legapróbb részleteit az addig kevésbé kitárt hálószobai ajtókon – hangzott el az M5 Ez itt a kérdés című műsorában.

Az elméletből sok helyen gyakorlat lett: nemváltó műtétek mozgalma indult el, a Queensland előkelő egyetemein már inkluzív nyelven kell beszélni, ezek mentén kell esszéket, előadásokat és beszélgetéseket tartani, de korlátozva lett a legszebb szavak használata is, mint a feleség, anya vagy éppen az ő.

Szabó László és menyasszonya, Farkas Katalin Erzsébet a Gróf Károlyi Ferenc házasságkötő terem névadó ünnepsége keretében tartott esküvőjükön Nyíregyházán 2018. február 10-én. MTI Fotó: Balázs Attila

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Egyre több az azonos neműek házassága

Terjed az azonos neműek úgynevezett házassága és az azok iránti igény is, és az, hogy sok helyen már tananyagban szerepel a szabad választás joga, vagyis a biológiai nemről való lemondás egy másik alternatíva megvalósításáért.

Mindazon szerepek és tulajdonságok, amelyeket a nőkkel vagy a férfiakkal társítunk, nem feltétlenül velünk születettek, hanem társadalmi konstrukciók – magyarázta Simone de Beauvoir elméletére hivatkozva Antoni Rita filozófus, a társadalmi nemek szakértője.

Elmondta, bár Simone de Beauvoir nem használja művében konkrétan a gender szót, mégis megalapozta a genderelméletet. A kijelentés ugyanis nem a női mivoltra, hanem a társadalom által meghatározott „nőiességre” vonatkozik – fűzte hozzá.

A társadalmi nem ráépül a biológiai nemre

Mint mondta, a társadalmi nem ráépül a biológiai nemre, ezért ezeket kiegészítve használjuk. Ez azt jelenti, hogy a társadalom elvárja bizonyos viselkedések, tulajdonságok és szerepek betartását annak függvényében, hogy nőnek vagy férfinak születünk.

Véleménye szerint a nemi identitás fogalma pedig azt jelöli, hogyan viszonyulunk a társadalmi és a biológiai nemünkhöz. A nemi identitás egy belsőleg megélt dolog, míg a társadalmi és a biológiai nem fogalma külső elvárásokra vonatkozik.

Shutterstock - gender - nők és férfiak

A kép illusztráció (Fotó: Shutterstock)

Napjainkban a genderelmélet keretében gyakorlatilag bármilyen kérdést lehet vizsgálni – erről már Szilvay Gergely, a Mandiner újságírója beszélt a műsorban. Mint mondta, a kutatások a társadalmi nemek szerepére vonatkoznak, illetve, hogy milyen nyomás nehezedik rájuk egy adott társadalomban. Szerinte jól meghatározható az a szemléletmód, hogy a gyakorlatban legtöbbször élesen elválasztják a biológiai nemet a társadalmi nemektől – magyarázta.