Kárpát-medence-szerte megemlékeztek ’56 hőseiről

 

A Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót. A budapesti központi ünnepség délután a Terror Házánál folytatódott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A budapesti programokkal egy időben országszerte csaknem hatszáz rendezvényt tartottak a nemzeti ünnephez kapcsolódóan.

Október 23-án, a 62. évforduló reggelén katonai tiszteletadás mellett vonták fel a nemzeti lobogót a Kossuth Lajos téren Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében. A zászlófelvonásra a köztársasági elnök adta meg az engedélyt.

A központi ünnepség délután a Terror Házánál folytatódott, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet. A miniszterelnök ezt mondta: Európa a nemzetek hazája.

Úgy fogalmazott, akik az Európai Unióból európai birodalmat akarnak gyúrni, mind bevándorláspártiak. Hozzátette: ma már látjuk, szándékosan nem éltek a hatalmas rendőri és katonai erejükkel, szándékosan nem védték meg Európát a migránsok tömegétől.

Orbán Viktor hangsúlyozta, májusban az európai népeknek jövőt kell választaniuk.

Budapest, 2018. október 23. Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 62. évfordulóján tartott megemlékezésen a fővárosi Terror Háza Múzeumnál 2018. október 23-án. MTI/Kovács Tamás

Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulóján tartott megemlékezésen a fővárosi Terror Háza Múzeumnál  (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A díszünnepségen felszólalt a Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora is. Orosz Ildikó elmondta: a 62 évvel ezelőtti fiatalok kezdték lebontani a kommunista világot Európában. Hozzátette: a kommunista hatalomgyakorlás eszközei ma is léteznek Ukrajnában, a kárpátaljai magyarok ellen irányuló provokációk pedig a 100-150 évvel ezelőtti, zsidók elleni tüntetésekhez hasonlók.

A Terror Háza Múzeum előtt és az Andrássy úton több ezer ember gyűlt össze, hogy megemlékezhessen az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. A környező utcák is teljesen megteltek. A múzeum előtt felállított színpadon többek között külföldi sajtóhírek alapján elevenítették fel az október 23-i eseményeket.

A múzeum főigazgatója beszédében arra emlékeztetett: 1956-ban a magyar kommunistáknak és a megszálló szovjet birodalomnak azzal kellett szembesülnie, hogy tízévnyi terror sem volt képes megtörni a magyarok gerincét. Schmidt Mária úgy fogalmazott, ilyen a természetünk, ragaszkodunk a múltunkhoz és a szabadságunkhoz.

A megemlékezés a nemzeti himnusszal zárult, amelyet az ünneplő tömeg közösen énekelt.

Külhonban is megemlékeztek

A külhoni magyarok koszorúzással, történelmi vetélkedővel, filmvetítésekkel és ünnepi gálaműsorokkal tisztelegtek a forradalmi hősök előtt.

Virtuális résztvevői lehettek a szabadságharc legfontosabb pillanatainak a Vérrel írt történelem című kiállítás látogatói Székelyudvarhelyen a modern technika segítségével. Erdélyben tízezrek vállaltak szolidaritást 1956-ban a pesti forradalmárokkal. Ezt ott is véres megtorlás követte. Erre is emlékeztek most minden nagyobb erdélyi városban.

Csíkszeredában Kelemen Csongor volt politikai fogoly fogalmazta meg a megemlékezések üzenetét: a szabadságért küzdő bajtársai áldozata nem volt hiábavaló.

Az ilyen jeles dátumokon egy nemzetként kell emlékeznünk a hősökre – ezt Pásztor István, a VMSZ elnöke a vajdasági Palicson. A Nagyparkban az egykori befogadóközpont helyén áll az ’56-os emlékmű. Több tízezren menekültek ugyanis ide Magyarországról a megtorlások elől.

Dokumentumfilmmel idézték fel az eseményeket

A szabadságharc csehszlovákiai eseményeit dolgozza fel az 1956 – az elfelejtett forradalom című dokumentumfilm, amelyet kedden mutattak be Révkomáromban. Egyéni sorsokat megmutatva 15 visszaemlékező és négy történész idézi fel a 62 évvel ezelőtti eseményeket.

Ezekre emlékeztek Dunaszerdahelyen is a felvidéki magyarok. Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártjának elnöke azt mondta: Ezerkilencszázötvenhat az összetartozás tudatos megélésére buzdít.

A forradalom és szabadságharc kárpátaljai hőseinek és a kommunizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékművénél emlékeztek Ungváron. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke hangsúlyozta: most a kárpátaljai magyarság is küzd a szabadságáért.

Videóban üzent Szijjártó Péter

Hálásak vagyunk 1956 valamennyi hősének, mivel nagy szerepük van abban, hogy ma élvezhetjük a szabadságot – mondta a határon túli magyaroknak és a külképviseleteknek küldött videóüzenetében Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: a magyar nemzet a szabadságharcosok nemzete, amit 1956-ban is bebizonyított.

A magyarság a nemzeti identitásnak és keresztény gyökereinek köszönhetően tudott megmaradni az elmúlt évszázadokban – mondta az emberi erőforrások minisztere a vajdasági Szabadkán. Kásler Miklós úgy fogalmazott: október 23-ra határon túl is úgy emlékezhetünk, hogy mindnyájan átérezzük a dicsőséges napokat és a tragédiát, amikor a szovjet lánctalpak eltiporták átmenetileg a magyar szabadságot.

Jobb világot akartak

1956-ban a forradalmárok jobbá akarták tenni az országot és a világot – ezt már a nemzetpolitikáért felelős államtitkár mondta Nagymányokon. Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a tragikus halált halt hősök áldozata adott lehetőséget a jövő generációjának, hogy demokráciában nőhessenek fel.

A magyar nemzet 1956-ban világtörténelmet írt – fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szabadságharc egyik fontos helyszínén, a Széna téri 1956-os emlékműnél. Gulyás Gergely úgy fogalmazott: 1956 hősei egy szabad, szuverén, önálló Magyarországot akartak, amely független a birodalmaktól. Varga Mihály pénzügyminiszter pedig arról beszélt: nem adjuk fel az önrendelkezésünket, nem válunk bevándorlóországgá, a bennünket érintő ügyekről pedig mi magunk fogunk dönteni.

A Széna téri ünnepség koszorúzással ért véget, amelyen a szónokok mellett több párt és civil szervezet képviselői is elhelyezték a megemlékezés virágait a kopjafáknál.