Háborúkat hozhat a klímaváltozás

 

Az, hogy másfél millió ember érkezett Európába, csak a jéghegy csúcsa – mondta Áder János egy klímavédelmi konferencián. A köztársasági elnök szerint egyre nagyobb lehet a népmozgás a klímaváltozás miatt.

Jelenleg két és fél milliárd ember él vízhiányos területeken. 2050-re pedig ez a veszély várhatóan már a népesség felét fogja érinteni – ismertette az éghajlatváltozás-kutatások eredményeit a köztársasági elnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A vízhiány a világ leggazdagabb részein is megtörténhet, olyan városok is ivóvíz nélkül maradhatnak, mint New York, London vagy Tokió.

Áder János úgy fogalmazott, csak a jéghegy csúcsa az Európai Unióba eddig érkezett egy-másfél millió migráns, 2100-ig mintegy 700 millió ember indulhat meg az éghajlatváltozás miatt.

Fegyveres konfliktusok

Az éghajlatváltozás mellett a fegyveres konfliktusok jelentik a migráció másik fő okát – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Koltay András. Hozzátette, az elmúlt évben megközelítőleg 68 millió embert űztek el otthonából a fegyveres konfliktusok, a terrorizmus, illetve a természeti és ipari jellegű katasztrófák. Ez azt jelenti, hogy percenként 24 ember hagyja el otthonát az említett okok miatt.

Fokváros, 2018. január 30. Dél-afrikai kisfiú egy ivóvízzel telő műanyag kannánál Fokvárosban 2018. január 30-án. A több éve tartó aszály és az éghajlatváltozás miatt súlyos vízhiánnyal küzdő Fokvárosnak körülbelül három hónapra elegendőek a víztartalékai. Ha nem sikerül széles körben rávenni a lakosságot a vízzel való takarékoskodásra, akkor április 22-én elzárják vízcsapokat, mivel nem marad víz a tározókban. Amennyiben ez megtörténik, Fokváros lesz a világon az első nagyváros, ami kifogy az ivóvízből. (MTI/EPA/Nic Bothma)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Nic Bothma)

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a migrációs nyomás csökkentése nagymértékben múlik az első biztonságos országok befogadóképességén és társadalmaik tűrőképességén, ezért az Európai Uniónak az ilyen államokat, például Törökországot, Jordániát vagy Libanont kellene támogatnia.

Nemzeti klímavállalások 

Minden országnak van egy nemzeti klímavállalása – erről már Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője beszélt az M1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette, a klímavállalások azokat a terveket összegzik, amelyeket a párizsi megállapodás keretében hoztak meg az országok annak érdekében, hogy a globális felmelegedés ne emelkedjen 2 Celsius-fok fölé.

Ugyanakkor a vállalások menete egyáltalán nem úgy működik, ahogyan kellene, ezért a kibocsátás még mindig növekedési tendenciát mutat – hívta fel a figyelmet.

A természeti erőforrások degradációja

A természeti erőforrások degradációjából fakadó belső konfliktusok általában előidézhetnek egy olyan helyzetet, amely berobbantja az elvándorlást – magyarázta a szakértő. Hozzátette, a különböző politikai, biztonsági és gazdasági helyzetek a kivándorlást előidéző úgynevezett „push faktorok”.

Míg 2000-ben 24 millió volt azok száma, akik valamilyen természeti erőforrás hiánya miatt indultak útnak, 2004-ben ez már 40 millióra növekedett. 2010-ben már 50 millió fölötti, 2016-ban 62 millió, a tavalyi évben pedig már 72–74 millió közötti létszámról beszélhetünk – sorolta az ENSZ által közzétett adatokat Kőrösi Csaba. A becslések szerint 2030-ig 100 millióan, 2050 és 2100 között pedig akár 700 millióan is útnak indulhatnak – fűzte hozzá.

Akár háborúk is kialakulhatnak

Úgy véli, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást, és elfogynak az olyan természeti erőforrások, amelyek több millió ember létalapjának fontos elemei, akár társadalmi vagy fegyveres konfliktusok és háborúk is kialakulhatnak. Hangsúlyozta, ez még nem szükségszerű, mert még nem késő megállítani és helyrehozni a folyamatokat.