Mélyíti az ellentéteket a külső határvédelmi javaslat

 

Az uniós állampolgárok nem akarják a határvédelmet nemzeti hatáskörből átengedni Brüsszelnek – derül ki a Századvég egy friss felméréséből. Az M1 Szemtől szembe című műsorában az uniós határvédelmi szervezet mandátumának kiszélesítésére tett javaslat hatásait elemezték a megkérdezett szakértők.

2015 óta a bevándorlás kérdése határozza meg a vitákat a tagállamok között, minden uniós csúcson kiemelt szerepet kap, és egyre inkább látszódnak a frontvonalak – mondta Deák Dániel politológus. A Figyelő munkatársa szerint egyre inkább a magyar kormány álláspontja kezd teret nyerni a kérdésben. A regionális együttműködéseknek kiemelt szerepe van, fogalmazott, utalva a visegrádi négyek vagy az északi-tagállamok közötti kooperációra.

Mélyítik az ellentéteket

Horváth József biztonságpolitikai szakértő szerint is egy új törésvonal alakult ki. Még 1990-ben úgy gondoltuk, hogy a világ az egységesedés felé halad, és a közös értékek mentén szerveződnek dolgok, de kiderült hogy nem – fogalmazott.

A biztonságpolitikai szakértő a külső határvédelem erősítésére tett bizottsági javaslatról elmondta, hogy ezek nem elcsitítják, hanem mélyítik az ellentéteket. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a francia–olasz vagy a spanyol–francia határra miért nem vetik be az unió határvédelmi szervének munkatársait.

A Századvég 28 tagállamban végzett felmérése azt mutatja, hogy az uniós állampolgárok, Svédországot leszámítva, nem akarják a határvédelmet nemzeti hatáskörből átengedni Brüsszelnek – mondta Deák Dániel.

Földközi-tenger, 2018. április 21. Mentőmellényt viselő migránsok egy csónakban az illegális bevándorlók tengeri mentését végző SOS Mediterranee civil szervezet Aquarius nevű hajója közelében a Földközi-tengeren 2018. április 21-én. Az Aquarius mintegy 250 csónakban utazó illegális bevándorlót vett a fedélzetére a líbiai partoktól mintegy 50 kilométerre. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

(Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Ma már másképp látják a válságot

Horváth József szerint különös, hogy a határvédelemhez való hozzájárulás 2015-ben még nem jutott eszébe az unió vezetésének, amikor Magyarországon a kerítésnek még csak az első vonala volt kész és nagy nyomás nehezedett az országra. Most hogy már kiépült a rendszer és megnyugtató módon tudjuk védeni a határokat, akkor gondolják úgy, hogy segítenek.

A 2015-ös migrációs hullámra az EU humanitárius válságként és nem biztonságpolitikai kérdésként tekintett. Deák Dániel az uniós politikusok akkori véleményét felidézve elmondta, 2015-ben még úgy gondolták, hogy a szegénység elől menekülőknek is biztosítani kell azokat a szociális ellátásokat, amelyek az egyes tagállamok állampolgárait megillették. De csak most szembesülnek, milyen terhet jelent az ellátórendszerekre a beérkező tömegek.

2015-ben volt egyfajta rózsaszín köd a menekültkérdés megítélésében – mondta a biztonságpolitikai szakérő. Ma már azt is kimondják, hogy a migrációra munkaerőtöbbletként tekintettek.

Kiderült ugyanakkor, hogy a bevándorlók, bár rendkívül olcsó munkaerőt jelenteken, nem tudnak beilleszkedni, azok a munkák, amiket el tudnának végezni, már alig léteznek Nyugat-Európában. Németországban a negyedük sem alkalmas arra, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon és beilleszkedjen a társadalomba – fogalmazott Deák Dániel.

Határvédelem és a Frontex

Arra a kérdésre, hogy a Frontex 10 ezer fős állománya képes lenne-e a határok védelmére, Horváth József úgy válaszolt, a határőrizet nem attól függ, hogy ide ejtőernyőznek pár száz embert a határra, „ez csak politikai színjáték”. A határvédelem személyi, technikai, helyismereti és adatbázisok kezelésének kérdése.

Deák Dániel véleménye szerint a Frontex az elmúlt időszakban „utaztatási ügynökségként” funkcionált, az afrikai partoknál felvette és Európába szállította a migránsokat. A szervezet funkciója nem az volt, hogy megakadályozza, hogy ide jöjjenek a migránsok. Horváth József erre a Sophia-hadműveletet hozta fel példaként, amely az embercsempészek elleni uniós hadműveletként indult, de később átalakult egyfajta versenyfutássá az NGO-k és a Frontex között, hogy kinek a hajói veszik fel a menekülteket először. Szerinte ezért is elképzelhetetlen az Európai Bizottság tervének kivitelezése.

Görögország megszegte a schengeni szerződést

Deák Dániel kitért arra is, hogy azok a nemzetállamok, amelyek meg akarták védeni külső határaikat, azok meg is tudták azt szervezni. Szerinte Magyarország erre jól példaként szolgál, ahogy a V4-es együttműködés is, amikor a szomszédos országok katonákat küldtek a határ védelmére.

Ezzel szemben Görögország tipikusan egy olyan ország, ahol nem voltak próbálkozások a határok védelmére, és megszegték a schengeni szerződést. Horváth József szerint Athén finoman, de arra ösztönzi az országban lévő migránsokat, hogy eljussanak a Balkánra.

A salzburgi uniós csúcson nem sikerült megállapodni a Frontex mandátumának szélesítéséről. Arra a kérdésre, hogy ezt később változatlan formában próbálják meg előterjeszteni, Horváth József úgy válaszolt, hogy az uniós választások közeledtével jöhetnek hasonló ötletelések, de ezek megvalósítására nem lesz idő, ezzel csak az unión belüli hangulatot szeretnék befolyásolni.

Deák Dániel vélekedése szerint az Európai Bizottság asztalán fekszik az a terv, amely révén a legalizált migrációt megvalósítanák.

Formálódik a megállapodás az ENSZ-ben

Nagy meglepetésre nem számít Horváth József a soron következő ENSZ-közgyűlésen, amelyen Magyarországot a migrációval kapcsolatos álláspontja miatt továbbra is napirenden tartják.

Deák Dániel szerint abból a szempontból van nagy jelentősége a közgyűlésnek, hogy az lehetőséget biztosít az egyes kormányok képviselőinek a kétoldalú találkozókra. Az ENSZ migrációs globális kompaktjának a formába öltése zajlik, amelyet két hónap múlva el is fogadhatnak – tette hozzá.