A gyerekek a történetmesélésből tudnak a legjobban táplálkozni

 

A Kispöfögők mesekönyvsorozat az erdei vasutak különleges világán keresztül jeleníti meg Magyarország sokszor rejtett vagy éppen kevésbé ismert csodáit. A sorozat tudatosan vállalja fel a természeti szemléletformálást, az ismeretterjesztést és a hazai természeti, turisztikai, kulturális értékek bemutatását. A hirado.hu-nak a könyvek írója és a kiadó vezetője beszélt a minőségi idő és a magyar nemzeti értékek fontosságáról.

Egyfajta népbetegség uralkodik a társadalmon, az ügynevezett kütyüzés, amely egyre korábbra datálódik, tehát az egyre kisebb gyerekek kezében is ott van a mobiltelefon és a tablet – mondta a hirado.hu-nak Csohány Domitilla, a Kispöfögők című mesekönyvsorozat írónője. „Ha elmegyünk egy játszótérre vagy játszóházba, ugyanez látszik. A gyerek menjen, csináljon valamit, a szülő pedig leül és nyomogatja a készülékét” – tette hozzá.

Ezt hivatott ellensúlyozni a mesekönyvsorozat, amely az erdei vasutak különleges világán keresztül jeleníti meg Magyarország sokszor rejtett vagy éppen kevésbé ismert csodáit. A sorozat tudatosan vállalja fel a természeti szemléletformálást, az ismeretterjesztést és a hazai természeti, turisztikai, kulturális értékek bemutatását.

A szerzők nem titkolt célja, hogy legyen minél több olyan minőségi idő, amit együtt tölthet a család – például egy kiterjesztett meseélmény. „Örülnénk neki, ha tovább is mondanák a mesét: bontsák ki vagy írják át az alapmesét. Menjenek el a helyszínre, éljék át a történeteket és meséljék tovább azokat a saját élményeikkel kiegészítve. Ráadásul, ha a gyerek felismeri Hibrid Mikit, Ottó bácsit vagy Rezét gőzöst, ez az élmény megsokszorozódik és észrevétlenül magába szívja azt a rengeteg új információt, ami körülötte van – világított rá Domitilla.

A szerző Csohány Domitilla és az illusztrátor: Győri Zsolt (Forrás: Beszédírók Könyvkiadó)

A szerző: Csohány Domitilla és az illusztrátor: Győri Zsolt (Forrás: Beszédírók Könyvkiadó)

A valóság és a mese ötvözete 

A kütyükkel töltött idő hatására a minőségi együtt töltött idő folyamatosan csökken a családban, a könyvsorozat pedig segítség lehet a szülőknek abban, hogy kizökkenjenek a napi ritmusból. Az írónő úgy látja, a benti tevékenységek közül az egyik leghasznosabb az olvasás, azon belül is a mesék világa, emellett azt is fontosnak tartja, hogyha van rá lehetőség, minél több időt töltsenek a családok a természetben. „Nagyon nagy szerencsénk van, mert rengeteg helyen tudnak kirándulni a családok” – jegyezte meg.

Magyarországon sok erdei kisvasút működik, gyakorlatilag az összes tájegységet be lehet velük barangolni. A kicsik még nem tudnak kilométereket gyalogolni, de a kisvasút segítségével nagy területet be lehet járni úgy, hogy közben kirándulnak is, hiszen ha leszállnak egy-egy megállóban, sétálhatnak, játszhatnak vagy akár a tanösvényeken is végigmehetnek. A gyerekek nagyon fogják élvezni, ezáltal pedig az egész család is – magyarázta az írónő, hozzátéve, hogy alapvetően egy meseszerű világ a kisvonatozás.

„A könyvsorozat a mesék és a valóság ötvözetéről szól, ugyanis a mesékben a sztorin kívül minden valóság. Valósak a mozdonyok, valósak a helyszínek, a látnivalók, és valós a növény- és az állatvilág is, amit beleszőttem a történetekbe” – részletezte Csohány Domitilla.

Egy egész életet végigkísérhetnek a történetek

Fontos szempont volt, hogy az ismeretek átadása ne didaktikus módon történjen meg, hanem a klasszikus történetmesélés eszközével. A meseolvasás után, ha ellátogatnak a lillafüredi vagy a gemenci kisvasútra, akkor átélhetik a klasszikus „aha-élményt”. Meglátják és örömmel ismerik fel például az egyik főszereplőt, Mikit, a hibrid mozdonyt.  „A gyereknek ez olyan fokozott élményt adhat, ami az összes látnivalóval, nemzeti értékkel együtt végigkísérheti az életét” – jegyezte meg Csohány Domitilla.

A gyerekeket szenvedélyesen érdekel minden, amivel találkoznak. Minden újra rácsodálkoznak. Ezt érdemes kihasználni és kiszolgálni az információéhségüket. Miért ne lehetne elmondani a mesék segítségével, hogy Magyarországon nemcsak gőz- vagy éppen dízelmozdonyok vannak, hanem valami egészen nagyszerű mozdony is. Ez nem más, mint a Lillafüreden szolgálatot teljesítő Miki, a világ első kisvasúti hibrid mozdonya.

„Ez nyilván már a jövő, hiszen nagyon környezetbarát. Az illusztrátor, Győri Zsolt által készített rajzok pedig azt is bemutatják, hogy mitől hibrid a hibrid. Ennek köszönhetően már a kisóvodások is tudják, hogy ez jó dolog, mert nem pöfög ki semmi büdöset. Nyilván le van egyszerűsítve, de ez a lényege az egésznek. Ha ezt megjegyzi, akkor ez a szemlélet fog rögzülni benne. Ehhez pedig jól tud kapcsolódni a növény- és állatvilág szeretete, valamint a környék látnivalóinak felfedezése” – fogalmazott Csohány Domitilla.

Összerakja és nem szétszedi a világot

Baricz Árpád, kiadóvezető úgy vélekedett, hogy az óvodások és a kisiskolások valami nagyon fontos dolgot tudnak, amit a felnőttek már nem: ők még egységében szemlélik a világot.

„A felnőttek megszokták, hogy az iskolában külön tanulták a biológiát, a fizikát és a kémiát. Sokan úgy gondolják, hogy ezek az ismeretek nem kapcsolódnak egymáshoz. Pedig éppen ellenkezőleg! Az ott szerzett információk a valóságban egyértelműen és alapvetően egészítik ki egymást, hiszen minden mindennel összefügg. Hogyan gondolkodik az óvodás? Kinéz a vonat ablakán, lát egy muflont és elkezdi érdekelni. Látja a szerelvényt húzó mozdonyt, és az is érdekli. A muflon és a mozdony a gyermeki képzeletben szervesen és természetesen kapcsolódik egymáshoz ” – fejtette ki utalva arra, hogy a modern pedagógiának a lényege, hogy összerakja, és nem szétszedi a világot.

A gyerekek a történetmesélésből tudnak a legjobban táplálkozni, és ebben az a jó, hogy a kicsik észrevétlenül kapnak és elraktároznak egy csomó információt, tudásanyagot a különböző műveltségi területekről, a történelemből vagy akár az irodalomból is. „Az egyik pillanatban például megszólal a mozdony és idéz egy József Attila verset, ami pont a helyzetnek megfelelő. Mivel a szövegkörnyezetbe természetesen illeszkedik a versidézet, ezért könnyen befogadja, megjegyzi, és később visszaadja a gyermeki agy” – mondta.

A magyar érték természetes és sokrétű

A mesekönyvek egyik nem titkolt célja a természetvédelmi szemléletformálás is. Magyarország értékeit meg kell ismertetni, mert ezekre büszkék lehetünk. Baricz Árpád példának hozta, hogy Lillafüreden fantasztikus a növény- és az állatvilág, de ott található a diósgyőri vár is, amelyről a gyerekek észrevétlenül tanulhatnak, hiszen miközben egy tavalyi ásatáson felszínre került kulcs után „nyomoznak”, megismerkedhetnek a reneszánsszal is a mesekönyv segítségével.

„A magyar érték természetes és sokrétű. Ezekben a könyvekben megmutatjuk, hogy Gemencnek milyen értékei vannak még a gímszarvasokon kívül” – mondta. Itt van például Magyarország legnagyobb törzsterületű fája, a Pörbölyi titán, de vannak a környéken épített történelmi értékek, vannak irodalmi értékek is. „Ezeket át lehet nyújtani egy mesekönyvben” – tette hozzá.

A sorozatban eddig megjelentek a Miki és a lillafüredi kisvasút, illetve szeptember közepén a Rezét gőzös és a gemenci kisvasút című könyvek.

Rezét gőzös és a gemenci kisvasút (Kép: Beszédírók Kiadó)

Rezét gőzös és a gemenci kisvasút (Kép: Beszédírók Kiadó)

A családi program erősíti a biztonságérzetet

A közös családi programok a gyerekekben erősítik az alapvető biztonságérzetet, megtanulják, hogy tartoznak valahova, és azt is, hogy van kihez fordulni. „Tehát a család egy védelmezőfaktor és a kohézió ott rejlik benne, hogy mi együtt erősek vagyunk, mi együtt össze tudunk fogni” – mondta Makai Gábor pszichológus a hirado.hu-nak.

A szülő feladata ugyanis, hogy értéket közvetítsen a gyerek felé, és rá tud erősíteni arra, hogy a gyerek ne a négy fal között akarja tölteni az egész nyarat, hanem inkább a barátaival menjen játszani. Úgy vélte, hogy a mesesorozat mankót adhat a szülő kezébe, hogy tudatosítsa a társas kapcsolatok jelentőségét, amelyek szerepet játszanak a gyerek mentális, érzelmi, értelmi fejlődésében.

Ezt a gyerekkorban kialakuló és megszilárduló biztonságérzetet visszük tovább a felnőtt életünkbe, tehát az, hogy valaki milyen családban nő fel, és mennyire van jelen ez a kohézió, befolyásolja, hogy később hogyan viszonyulunk más emberekhez, és befolyásolja azt is, hogy hogyan tudunk másokhoz kötődni, ami pedig meghatározza az önértékelést is.

A stabil én- és világkép létfontosságú 

Makai Gábor arról is beszélt, hogy az online világ soha nem fogja kiszorítani az offline világot, ugyanis a való világban megélt társas kapcsolatok jelentősége, és az arra való igény mindig ott lesz az emberekben. Valóban vannak veszélyei az online világnak, hiszen az könnyen bekebelezhet, de alapvetően társas lények vagyunk, ennek megfelelően pedig van egy alapvetően stabil énképünk, egy kép magunkról és a világról, amelyben mindig van helyük a társas kapcsolatoknak, a haveroknak, barátoknak.

Az online világgal való szoros kapcsolat akkor alakulhat ki, ha valaki fél a társas kapcsolatoktól. „Emiatt az ember inkább hátra lép kettőt, és elkerüli a számára veszélyes helyzeteket az offline világban” – hangsúlyozta.

Az anya-gyerek kapcsolat a kulcs

Hozzátette, ezek az emberek nem érzik jól magukat a barátaik társaságában, jobban érzik magukat az online térben. „Erre szokták azt mondani, hogy lám-lám, milyen káros a számítógépes és a virtuális világ” – kommentálta, azonban ezzel nem értett egyet, mint mondta, nem káros az online világ, az ilyen esetekben az adott ember személyiségét kell vizsgálni.

Ha valaki inkább a virtuális világot választja, ahol nincs felelősség és kockázat, akkor egy instabil negatív személyiségről van szó, aki fél az emberektől: az online világ azokat az embereket kebelezi be ugyanis, akiknek instabil az anya-gyerek kapcsolatuk. Nincs meg az a biztonságos kötődés, ami az alapja a pozitív énkép kialakulásának – mondta a hirado.hu-nak Makai Gábor klinikai szakpszichológus.