Az ellenzék azt se szavazta meg, hogy jövőre több pénz jusson az oktatásra – emelte ki a Fidesz-frakció az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében ellenzéki nyilatkozatokra reagálva.
Az MSZP szerint megbukott Orbán oktatáspolitikája
Az MSZP szerint a magyar oktatási rendszer semmilyen jövőképet nem kínál a fiataloknak, ez azon is látszik, hogy milyen sokan kívánják elhagyni az országot és mennyien kerülnek ki képzettség nélkül az iskolákból.
Bangóné Borbély Ildikó, a szocialisták országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten, a hétfőn kezdődő tanév alkalmából tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, megbukott Orbán Viktor miniszterelnök oktatáspolitikája.
Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a kormány állításaival ellentétben a családoknak még mindig nagy terhet jelent az iskolakezdés, erre utal például, hogy a mostani időszakban 12 százalékkal emelkedtek a felvett személyi kölcsönök. Az állam csak 12 ezer forint erejéig támogatja a tankönyvvásárlást, efelett a szülőknek kell fizetniük, ahogy a tanszereket, tornafelszerelést, a különórákat és az osztálypénzt is – fejtette ki.
A Jobbik „kormányzati pótvizsgát” emleget
Ander Balázs, a Jobbik országgyűlési képviselője, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke vasárnap budapesti sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy ez a plusz 15 milliárd forint még az inflációs szintet sem fogja fedezni.
Az ellenzéki párt szerint, ha a tanévkezdés előtti „kormányzati pótvizsgákról” bizonyítványt állítanának ki, akkor abból az derülne ki, hogy oktatásfinanszírozásból, a pedagógus társadalom anyagi és erkölcsi megbecsüléséből, a fenyegető tanárhiány kezeléséből, valamint a társadalmi mobilitás, esélyegyenlőség megteremtése tekintetében elégtelenre vizsgázott a kormány.
Ander Balázs azt mondta, hogy a tanárok alulfizetettek, egyre jobban túlterheltek, és egyre nagyobb politikai presszió irányul rájuk.
Az LMP több pénzt fordítana az oktatásra
Az LMP szerint a kormánynak több pénzt kellene az oktatásra fordítania, ellenkező esetben Magyarország még a régiós országoktól is lemarad a nyugathoz történő felzárkózás helyett.
Szabó Szabolcs, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a kabinet nem tanult az elmúlt nyolc év oktatási problémáiból. Szerinte – egyebek mellett – ezt mutatja az is, hogy jövőre reálértéken az ideinél is kevesebbet költ oktatásra a kormány.
A politikus a pedagógushiányt nevezte a legnagyobb gondnak, szerinte ugyanis sok iskolában nem lesz elég tanár a most kezdődő tanévben. Ezen csak úgy lehetne változtatni, ha ismét vonzóvá tennék a pedagóguspályát. Ehhez vissza kell adni a tanárok szakmai autonómiáját és megfelelő béreket kell fizetni nekik – sorolta. Az ellenzék azt se szavazta meg, hogy jövőre több pénz jusson az oktatásra – emelte ki a Fidesz-frakció az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleményében ellenzéki nyilatkozatokra reagálva.
A Demokratikus Koalíció arra szólította fel a kormányt, hogy minél hamarabb dolgozzon ki átfogó felzárkóztatási stratégiát a létminimum alatt élő gyermekek és családjaik helyzetének javítására.
A Fidesz reagált a vádakra
A kormánypárti frakció közleményében kiemelte: a 2019-es költségvetés 606 milliárddal többet biztosít az oktatásra, mint a baloldal által utoljára benyújtott költségvetés.
„Azok beszélnek most az oktatásról, akik kormányzásuk alatt több száz iskolát zártak be és elvettek a pedagógusoktól egy havi bért” – írták, megjegyezve, hogy „a Fidesz 2010 óta pótolja az oktatásból kivont pénzeket”.
A közlemény szerint országszerte megújulnak az iskolák: csaknem 150 településen építenek tantermet, tornatermet vagy tanuszodát, további több mint félezer iskolában felújítások, nyelvi és informatikai fejlesztések zajlanak. Kiemelték azt is, hogy a pedagógusok bére 2013 és 2017 között átlagosan 50 százalékkal emelkedett, és soha annyi gyermek nem jutott még ingyenes étkeztetéshez és ingyenes tankönyvhöz, mint most.
