Miért kell megszüntetni az 5 százalékos lakásáfát?

 

Az 5 százalékos lakásáfa megszűnése csak egy tényező azok közül, ami az ingatlanvásárlásokat befolyásolta az elmúlt években – hangzott el a Summa szombati adásában.

2015 végén döntött arról a kormány, hogy a 150 négyzetméternél kisebb alapterületű társasházi lakások, illetve a 300 négyzetméternél kisebb családi házak építése esetén az ingatlant 5 százalékos áfa terheli a korábbi 27 százalékos helyett. A kedvezményt 2019 végén vezetik ki, a kabinet ugyanakkor megfontolja, hogy egy hasonló kedvezményt nyújtson a lakásvásárlóknak.

Az M1 Summa című műsorában annak jártak utána, hogy milyen érvek szólnak az 5 százalékos áfa megszüntetése mellett.


Talpraállt az ingatlanpiac

A 22 százalék pontos adóteher-csökkenés mögött 2015-ben az állt, hogy a 2008-as pénzügyi válság után jelentősen csökkent az ingatlanépítések száma. A recesszió előtti utolsó évben még 44 ezer, 2013-ban viszont csak 6 ezer új otthon talált gazdára.

„Az intézkedés eredményesnek bizonyult: idén várhatóan 20-25 ezer lakás is megépülhet” –  mondta el Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője.

Az áfakulcs emelkedése miatt most mindenki igyekszik befejezni a folyamatban lévő projekteket. Ezt egyébként a jelenlegi legfrissebb adatok is alátámasztják, hiszen az építőipar teljesítménye történelmi rekordot döntött: 320 milliárd forintot is meghaladta júniusban az építőipar havi teljesítménye. Erre korábban Magyarországon még nem volt példa.

Ingatlanpiaci buborék: az intő példa Spanyolország

„A kormány ugyanakkor nem szeretné, hogy túlfűtötté váljon az ingatlanpiac”  – teszi hozzá Németh Dávid, elemző. A szakértő szerint ugyanis annak is vannak veszélyei, ha túl gyorsan, évről évre 20 százalékkal nő egy szektor teljesítménye.

„Nem lenne jó, hogyha egy buborék alakulna ki. Egyébként a Magyar Nemzeti Bank is szigorítja a hitelfelvételi szabályokat októbertől,  hogy egy picit fékezze a lakáspiaci fellenülést, illetve az alacsony áfa miatt még évekig pörögjön az ingatlanpiac. Ez az intézkedés is azt segíti, hogy ezt a buborékot ne fújjuk túlzottan” – tette hozzá.

Daru egy épülő 42 lakásos társasház udvarán a XIII. kerületi Petneházy közben  (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Németh Dávid szerint intő példa lehet Spanyolország esete is, ahol a válság előtt olyan mértékben nőtt az építőipar, ami később megbosszulta magát, miután kihasználatlanná váltak a cégek fejlesztései. Az elemző szerint az 5 százalékos áfakulcs jövője azért is kérdéses, mert az intézkedésnek nem az volt az eredeti szándéka, hogy annak, akinek egy-két lakása van, legyen egy harmadik is.

„Én is hallottam ezeket az adatokat, hogy viszonylag magas az az arány, aki befektetési céllal vásárolja meg az ingatlanokat, és nem a család a saját lakhelyéül vásárolja meg. Ez mindenképpen szintén egy túlzott árfelhajtást okoz és egy befektetői kör az, aki leginkább részesül ennek a pozitívumaiból, míg a növekvő lakásárak felhajtják a bérleti díjakat, amely egy növekvő teher a családi kasszára” – mondta Németh Dávid.

Az ingatlanpiaci szakértő szerint, aki el akarja kerülni, hogy újra 27 százalékos áfával vásároljon ingatlant, 2019 végéig érdemes előteremtenie az új otthonra szánt summát. Az adóteher ugyanis csökkenthető, ha a vevő a vételárelőleget az 5 százalékos időszakban teljesíti, függetlenül attól, hogy a lakás tényleges átadása átcsúszik a 27 százalékos időszakra.

„Egy lehetőség lehet arra vonatkozóan, hogy ne a megemelkedett áfakulccsal számoljanak. Itt természetesen mérlegelni kell azt is, hogy mekkora összeget fizetünk ki előre – előleg formájában – a beruházónak, hiszen így ezzel csökken az alkupozíciónk az esetleges kifogások kapcsán is” – fogalmazott Balogh László.

Több tényező fűtötte a növekedést

Az 5 százalékos lakás áfa megszűnése csak egy tényező azok közül, ami az ingatlanvásárlásokat befolyásolta az elmúlt években a Figyelő szerint. A gazdasági hetilap szerint 5 tényező együttes fennállása indította el a lakásépítések felfutását.

Egyrészt az elmaradt beruházások kapcsán kialakult hiány, másrészt a tartósan alacsony hitelkamatok és a korábban nem látott, 5-10 éves kamatperiódusok, harmadrészt a befektetési vonzerő növekedése, negyedrészt a Családi Otthonteremtési Kedvezmény és végül a kedvezményes áfakulcs.

A lap emlékeztet arra is, az öt felsorolt hatás közül csak egy esik ki, miközben olyan új ösztönzők jelennek meg, mint például a Modern Falvak Program, amely az 5 ezer fő alatti településeken építkezőket segíti.