Nagyboldogasszony napja van – ezen a napon halt meg Szent István

 

Kilencszáznyolcvan éve, 1038. augusztus 15-én hunyt el a keresztény magyar állam megalapítója, első törvénykönyveink megalkotója. I. (Szent) István király a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, politikai, vallási és társadalmi szempontból ő teremtette meg Magyarországot. Minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük.

Géza nagyfejedelem és Sarolt fia 969-ben – egyes források szerint 970-ben – a pogány Vajk néven született. Az István nevet megkeresztelésekor, 972-ben, vagy – ugyancsak más források szerint – házasságkötése előtt, a 990-es években kapta. Apja, aki felismerte, hogy népe európai beilleszkedése csak a kereszténység felvétele révén lehetséges, beengedte a német hittérítőket, de ő maga holtáig áldozott a pogány isteneknek is.

Fia életének első évtizedeiről keveset tudunk. Keresztény szellemben nevelték, tanítója a prágai Adalbert püspök volt, aki 995-ben házasságát is közvetítette Henrik bajor herceg – a későbbi II. Henrik német-római császár – lányával, Gizellával. István trónörökösként a nyitrai dukátust igazgatta, majd 997-ben, apja halála után követte őt a fejedelmi székben.

A képen: István király hadi díszben az Országos Széchenyi Könyvtár  404-es számú kódexében, a Chronica de Gestis Hungarorum egyik "S" iniciáléjában (Fotó: MTI/Reprodukció)

István királyt hadi díszben ábrázolja az Országos Széchényi Könyvtár 404-es számú kódexe, a Chronica de Gestis Hungarorum egyik „S” iniciáléjában (Fotó: MTI/Reprodukció)

 

Géza rokona, Koppány azonban a korábban szokásban lévő szeniorátusra – a család legidősebb férfi tagjának hatalomöröklési joga – hivatkozva felkelt ellene. István, akinek seregét a felesége kíséretében érkezett német lovagok is erősítették, a hagyomány szerint Veszprém közelében vívott csatában legyőzte Koppányt. Holttestét felnégyeltette, és elrettentésül kitűzette az ország négy legfontosabb várában.

Az ország a katolikus egyház védnöksége alá került

Vetélytársa legyőzése után koronáért folyamodott II. Szilveszter pápához, a koronát Asztrik pannonhalmi apát hozta el Rómából, ami azt jelentette, hogy az ország a katolikus egyház védnöksége alá került, mintegy kinyilvánítva függetlenségét a Német-Római Birodalomtól. Istvánt, Magyarország első királyát 1000. december 25-én – vagy egyéb források szerint 1001. január 1-jén – koronázták meg Esztergomban.

A képen: Szent István - metszet a XVII. századból az Országos Széchenyi Könyvtárban (Fotó: MTI/Kleb Attila)

Szent István – metszet a XVII. századból az Országos Széchényi Könyvtárban (Fotó: MTI/Kleb Attila)

Míg külpolitikáját alapvetően a békére való törekvés jellemezte, az ország központosításához és a keresztény vallás terjesztéséhez katonai erőt is igénybe vett. 1003-ban leverte a Bizáncban megkeresztelt Gyula seregeit, végleg meghiúsítva az ortodox kereszténység terjedését, és elfoglalta Erdélyt. A Mátra-vidéki kabar törzsek vezetőjéhez, Aba Sámuelhez egyik húgát adta hozzá, a Kőrös-vidéki Vata törzsét megtérítette. Az utolsó nagyobb hatalommal rendelkező nemzetségfőt, az Al-Duna és a Maros vidékét uraló Ajtonyt 1028-ban győzte le, és 1030-ban visszaverte II. Konrád német császár támadását is.

Törvényekkel, szabályokkal lendítette előre az országot

Az országot egyesítő harcokkal párhuzamosan hozzálátott a keresztény állam létrehozásához. Megkezdte a vármegyék szervezését, melyek egy-egy királyi vár fennhatósága alá kerültek, élükön az ispánnal. Elrendelte az adók szedését, felállította az ország legfőbb vezető testületét, a királyi tanácsot, létrehozta a királyi udvartartást és annak szervezetét, pénzt veretett, és összeállított két törvénykönyvet is, melyek rendkívül szigorú szabályokkal biztosították a magántulajdon védelmét és a vallás gyakorlását.

Szent István lovas szobra takarja ki a Holdat a Halászbástya előtt (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Szent István lovas szobra a budai Várban (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A keresztény hit terjesztése érdekében szerzeteseket hívott az országba, 1001-ben megalapította az esztergomi, majd a kalocsai érsekséget és nyolc püspökséget. Kolostorokat létesített, bevezette az egyházi adót, a tizedet, az egyházaknak földet adományozott, elrendelte a vasárnapi templomba járást, és minden tíz falu köteles volt templomot építeni, ő maga is több székesegyházat építtetett.

Imre fia sem ülhetett a trónra

Házasságából öt gyermek született, de csak egy fia, Imre maradt életben. Az utódjának szánt Gellért püspök által nevelt herceg részére állította össze a bölcs kormányzás elveit összefoglaló Intelmeit. Istvánt 1031-ben nagy csapásként érte Imre halálos vadászbalesete, ami a trónöröklés kérdését is vitatottá tette. István nem Géza öccsének fiát, Vazult, hanem a velencei dózséhoz férjhez adott húga fiát, Orseolo Pétert jelölte utódjának.

A döntés ellen lázadozó Vazult, aki merényletet tervezett ellene, a király elfogatta és megvakíttatta, fiait pedig száműzte.

Mária országa

István több mint négy évtizedes uralkodás után 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el Székesfehérvárott, ott is temették el. A legenda szerint halálakor Magyarországot felajánlotta a Boldogságos Szűzanyának, így lett Mária országa, Regnum Marianum. 1083. augusztus 20-án Szent László király pápai engedéllyel oltárra emeltette Istvánt, ami akkor egyenlő volt a szentté avatással; 2000-ben a keleti keresztények is felvették egyházuk szentjei közé.

Szent István király kézfej ereklyéje: a Szent Jobb (Fotó: MTI/Cser István)

Szent István király kézfej ereklyéje: a Szent Jobb (Fotó: MTI/Cser István)

Alakja köré legendák fonódtak, sírja búcsújáró hellyé vált, ahol csodák sora történt. Természetes úton mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb rendkívül tisztelt ereklye. Magyarországon minden év augusztus 20-án I. István király szentté avatásának napját ünnepeljük – ez Magyarország nemzeti ünnepe, hivatalos állami ünnep.