„Hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében, családja körében” elhunyt a mindvégig aktívan dolgozó Kerényi Imre, miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész, akit a Miniszterelnökség saját halottjának tekint – közölte a Miniszterelnöki Sajtóiroda szombat délután.
Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, a bencés atyák tanácsára a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakára jelentkezett. Marton Endre osztályába járt. 1966-ban színház-rendezői diplomával a zsebében csatlakozott az Ádám Ottó vezette Madách Színház társulatához, amelynek 1978-ig volt tagja. 1978-1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980-1983 között a Népszínház, 1983-1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezőjeként tevékenykedett. 1989-ben visszatért a Madách Színházhoz, ahol 2004-ig igazgatóként és művészeti vezetőként irányította a szakmai munkát.
A színházat egy szórakoztatóbb színház irányába kormányozta át. Több mint négy évtizeden át, 1968 és 2010 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1988-ban egyetemi tanárrá nevezték ki. Főbb rendezései a Csíksomlyói passió (1981), János király (1984), István, a király (1985), Lear király (1991), Bánk bán (1993), Amadeus (1993), Stuart Mária (1994), Hegedűs a háztetőn (1996), Székely fonó (1998), Az ember tragédiája (1999), Mirandolina (2001), Léni néni (2002), Egy pohár víz (2004), Édes fiaim (2005), Úri muri (2007) és a Kései találkozás (2010).
Kerényi Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, politikus, publicista, érdemes és kiváló művész. MTVA Fotó: Zih Zsolt
A Csíksomlyói passiót Lengyelországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Franciaországban is bemutatták. Az István, a király című rockopera első színpadi változatának rendezése is az ő nevéhez fűződik. Munkásságát több díjjal is elismerték: Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), Magyar Művészetért Díj (1988), kiváló művész (1989, nem fogadta el), Budapestért Díj (1999). 2002-ben Kossuth-díjat kapott a magyar színházművészetben játszott meghatározó szerepéért, iskolateremtő rendezői munkásságáért, kiemelkedő színházvezetői és művészetpedagógiai tevékenységéért.
A társadalmi és a politikai szerepvállalás egész életén át végigkísérte. Különböző tisztségeket töltött be a Magyar Színházművészek Szövetségében, 1997-2001 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja volt. Politikai pályafutását a Magyar Szocialista Munkáspártban (MSZMP) kezdte, de 1989-ben már az általa is alapított Független Szakszervezetek Demokratikus Ligáját képviselte az Ellenzéki Kerekasztal ülésein, a televíziós bizottságban és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások plenáris ülésein. 1988-92 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagja volt, a párt országos választmányába is beválasztották. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselőjelöltjeként indult a választásokon.
Kerényi Imre a Zenélő Budapest című ingyenes szabadtéri rendezvénysorozatról tartott sajtótájékoztatón 2018. május 24-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Az MDF-ből való kilépése után részt vett a Demokratikus Charta tüntetésein. A 2000-es évek elejétől a jobboldali értékeket valló nyilatkozataival tűnt ki. 2011 májusában a 2. Orbán-kormányban a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezték ki. E minőségében első feladata a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új Alaptörvény, az új alkotmány népszerűsítése és terjesztése volt.
Az Alaptörvényt a nagyközönség számára az önkormányzatoknál és a kormányablakoknál kihelyezett Alaptörvény Asztalánál tették hozzáférhetővé. Nevéhez fűződik a magyar írott kultúra legjavát egységes sorozatba gyűjtő Nemzeti Könyvtár sorozat 2012-es elindítása is. 2014-ben meghatározó szerepet játszott a „Magyar krónika” című folyóirat elindításában.
A „nagy kultúrharcos”
Kerényi Imre nagy kultúrharcos volt, aki az évek múlásával egyre tisztábban és világosabban látta, hogy mi a feladata a magyar kultúra értékeinek megőrzése és a magyar kultúra megújítása terén – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, a Magyar Teátrumi Tásaság elnöke szombaton az MTI-nek az elhunyt színházi rendezőre, publicistára emlékezve. A Nemzeti Színház és a Magyar Teátrumi Társaság nevében Vidnyánszky Attila részvétét fejezte ki a családnak.
Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója (Fotó: MTI/Mónus Márton)
Vidnyánszky Attila kiemelte: Kerényi Imre jelentős színházi ember volt, akinek meghatározó előadásai mellet a legnagyobb tette az volt, hogy 1981-ben elsőként vitte színre a Csíksomlyói passiót, amely „egy megrázó és nemcsak a színházban, hanem a teljes magyar kultúrában is utat mutató előadás volt”. Mint a főigazgató elmondta, megrendítette, hogy Kerényi Imre nem érhette meg a Csíksomlyói passió augusztus 18-i bemutatóját a csíksomylói nyeregben. Hozzátette: Kerényi Imre halála különös inspirációt ad a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes közös produkciójához.
„Nagy szolgálatot vállalt a Nemzeti Könyvtár gondozásával”
Kerényi Imre tehetségének egy másik arca volt, hogy olyan szolgálatot magára vállat, amelyet a Nemzeti Könyvtár sorozat jelentett – méltatta a szombaton elhunyt alkotót Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, műfordító az MTI-nek. „Úgy éreztem, hogy az érzékenysége, tudatos építkezése a Nemzeti Könyvtár sorozattal kapcsolatos munkában jelentős hozadékkal járt” – fogalmazott. Kiemelte: a sorozat egyik legnagyobb jelentősége, hogy olyan emblematikus műveket is eljuttatott az olvasókhoz, amelyeket korábban eltagadott a kultúrpolitika. „Én tiszteltem ezt a törekvését is” – fűzte hozzá.
Példaként említette a szocialista kultúrpolitika által ignorált Várkonyi Nándor művelődéstörténész, irodalmár, szerkesztő és esszéista Az ötödik ember című három kötetes művét, amely Kerényi Imrének köszönhetően jelenhetett meg a Nemzeti Könyvtár sorozatban. Mint mondta, Várkonyi Nándor 7 ezer oldalas kéziratos hagyatékát az általa vezetett Széphalom Könyvműhely jelentette meg 1994-től. Ezután figyel fel a Várkonyi-életmű egyik legfontosabb darabját jelentő, nagy terjedelmű műre Kerényi Imre, és Jókai Annával konzultálva elvállalta a Nemzeti Könyvtárban való megjelentetését.
Mezey Katalin, Kossuth-díjas költő, műfordító (Fotó: MTI/Mónus Márton)
„Hiánypótló munkája során tudatosan vállalta ennek az eltagadott, nagy alkotásnak a megjelentetését is, ami jelentőségében valóban megérdemelte azt, hogy a Nemzeti Könyvtár sorozatban ismét napvilágot lásson” – vélekedett az irodalmár. Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, egyetemi tanár, publicista, érdemes és kiváló művész hosszú, türelemmel viselt betegség után, életének 75. évében családja körében hunyt el.
A Fidesz is részvétét nyilvánította
Megrendüléssel értesült Kerényi Imre haláláról a Fidesz – közölte a nagyobbik kormánypárt szombaton. A közlemény szerint Kerényi Imre színházi-rendezői tevékenysége mellett fontos szerepet töltött be a jobboldali értelmiség kulturális életében, a Fideszt támogató polgári körök működésében és megszervezésében. Miniszterelnöki megbízottként 2010 után a rá mindig jellemző lelkesedéssel, szakértelemmel és lelkiismeretességgel látta el munkáját a kultúra területén. Halála pótolhatatlan szakmai és emberi veszteség – fogalmaz közleményében a Fidesz.
Műsorváltozás az M5-ön
Az elhunyt Kerényi Imrére emlékezik szombaton 20.05 perckor az M5 kulturális csatorna – a műsorváltozásról a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtóirodája tájékoztatta az MTI-t. A közlés szerint a Szerelmes földrajz című ismeretterjesztő sorozat Kerényi Imrével készült epizódját tekinthetik meg a nézők. A 2017-ben készült filmben Kerényi Imre kalauzolja a nézőket a számára fontos és kedves helyszínekre.
