Megkezdődött a diákok rohama az albérletekért

 

Az elmúlt héten hirdették ki a felsőoktatási ponthatárokat. A kollégiumokba nehéz a bejutás, gyorsan „elkelnek” a kiadó helyek, és nyáron az egyetemisták zömének munkát kell vállalnia, hogy némiképpen tehermentesítsék a szülőket.

Kihirdették a felsőoktatási ponthatárokat, így megkezdődött a diákok rohama az albérletekért. A Kossuth Rádió riportere albérletet kereső fiatalokat, majd szakembereket kérdezett. Az egyik megszólaló szerint irreálisan magasak, megfizethetetlenek az albérletek, szülői segítség nélkül a diákoknak esélyük sincs havi szinten fizetni a költségeket. Mások szerint „nagyobb a kínálat, de drágább árak jellemzik” az idei esztendőt.

Idegennel kell összeköltözni egy nagy lakásba, még barátokat is nehéz összeszervezni a közös lakbér érdekében. Az optimális az egy szobában egy lakó, de gyakran osztozni muszáj azon az egy szobán is valakivel. Csak az az egyetemista vesz ki albérletet, aki meg tudja anyagilag engedni magának. A java részük csak a tanulmányi időszakra veszi ki a lakást, nyaranta sokan hazaköltöznek a szülői házba. A kollégiumi szállások – a megkérdezettek véleménye szerint – a legjobb választások, mert letisztultak.

Fiatalok a felsőoktatási ponthatárok bejelentésén, a Pont Ott Parti rendezvényen Pécsen, 2018. július 25-én (MTI/Sóki Tamás)

A vidéki hallgatók legnagyobb problémája, hogy magasak a budapesti albérletárak. 100-110 ezer forintért lehet bérelni egy lakást, amit esetenként többen is használnak. A kollégiumokba nehéz a bejutás, gyorsan „elkelnek” a kiadó helyek, s nyáron az egyetemisták zömének munkát kell vállalnia, hogy legalább némiképpen tehermentesítsék a szülőket. Sokan otthonról próbálják megoldani a tanulmányaikat, akik tehetik, ingáznak.

Balogh László vezető gazdasági szakértőt, az ingatlan.com munkatársát és Nagy Zoltán ügyvédet, ingatlanjogászt kérdezték a Kossuth Rádió Napközben című adásában a ma is aktuális albérlet- és lakáskérdésekről.

Kúsznak felfelé az albérletárak

A szakemberek szerint a belvárosban jóval drágábbak a kiadó lakások. Egy 120 négyzetmétertől kisebb ingatlan bérleti díja az V. kerületben 248 ezer forintba kerül, míg a külső kerületekben egy ugyanilyen típusú lakásért 120 ezer forint körüli összeget kérnek a főbérlők. Nem feltétlenül az egyetemek és főiskoláktól való távolság a döntő, hanem az, hogy az illető mennyi idő alatt tud eljutni a kívánt helyre, ahol a tanulmányait folytatja.

A tavalyi árakhoz viszonyítva az idei albérleti díjakat, Újpesten 3-4 százalékos csökkenés volt tapasztalható, az érdeklődés is a felére esett vissza: mindez a 3-as metró felújítási munkálatainak a hozadéka. Valószínűleg egy-két év múlva – a rekonstrukciók végeztével – vissza fognak állni a korábbi árak.  A piac nagyon gyorsan reagál a változásokra. A diákok rend szerint egy évre kötnek szerződést – nyilatkozták a stúdió vendégei.

Az V. kerület menőnek számít

Az V. kerületben, ahol viszonylag minden közel van az egyetemekhez, főiskolákhoz, egy garzonlakás bérleti díja akár 130 ezer forint is lehet. Erre terhelődik még a közös költség és a rezsi – nyilatkozta a szakember.

Előfordul, hogy az interneten szerveződnek, alakulnak csoportok, akik aztán a lakbér költségein osztoznak, így akár 30-40 ezer forintra is le tudja vinni a fizetendő bérleti díját az, aki hajlandó másokkal közösen megosztani a hajlékát – tette hozzá.  

A vidéki nagyvárosokban feleannyiért lehet lakni

Nem csak Budapesten, a vidéki nagyvárosokban is emelkedtek a bérleti díjak, noha nem annyira, mint a fővárosban. Egy-egy vidéki egyetemista városban a budapesti összegnek akár már a feléért is lehet albérletet találni.

Pécsen, Szegeden és Debrecenben a 100 ezer forintot meghaladják az átlagos bérleti díjak. Ez a jelenség a kisebb jövedelmi szinttel magyarázható.

Mik a szerződések buktatói?

Az ügyvéd szerint a bérlőt a szerződés védi, ugyanakkor sokan mellőzik a szerződéskötést, internetről letöltött formanyomtatványok alapján köttetik meg az üzlet.

A jó szerződés tartalmazza az ingatlan paramétereit. Akár fotózni is érdemes, amit csatolni lehet a szerződéshez, a későbbi viták elkerülése végett. Két-három hónapos felmondási idő az általánosan elfogadott, de érdemes letisztázni, hosszú vagy rövid távra akarja valaki kivenni az ingatlant, és eszerint határozni meg a szerződésben foglaltakat.

Vannak trükkös szerződések

Bár rá lehet futni kifogásolható tartalmú szerződésekre, a hétköznapokon inkább az okozza a gondot, hogy meglehetősen sokan vannak olyanok, akik csak lakáscímeket közvetítenek, és nincs rálátásuk arra, a jelzett ingatlan egyáltalán megvan-e, vagy milyen állapotú. Ez kockázatos – utalt rá a jogász.

Az ingatlanpiaci szakértő szerint az albérleti piac egyik jellegzetessége, hogy „pörög”, kevesebb idő van átgondolni bizonyos lépéseket. A lakcímközvetítő cégek kárvallottjai általában nem az egyetemisták, akik jól használják a közösségi média felületeit, hanem olyan jóhiszemű emberek, akik albérletet keresvén nagyon jól szeretnének járni.

Az ingatlan.com szakértője felhívta rá a figyelmet, hogy „ami túl szépnek látszik, azzal óvatosan kell bánni”. Akár félmillió forintos kaucióval is megkárosítható valaki úgy, hogy arra illetéktelennek adja oda a foglalót.

A kiadó lakások piacán akár 30-40 százalékkal is megnő az érdeklődés, ami szeptember után „lecseng”. Aki most keres magának albérletet, annak érdemes kivárnia ezt az időszakot, és ősz közepe tájékán, szűk fél év múlva nézzen újból szét, mert anyagilag sokkal jobban járhat – ajánlották a szakemberek.