Tíz országon hömpölyög keresztül a Duna, vízgyűjtő területe és nagyobb mellékfolyói pedig még további hét országot érintenek. Nem csoda, hogy a kontinens egyik legjelentősebb hajózási útvonalát is a „hátán hordja”. Az évtizedek alatt számtalan féle-fajta hajótípus ringatózott már a vizén.
A Dunán a fővárostól délfelé indulva csaknem rögtön le is térhetünk a fősodrásból a zegzugos, szigetekkel tarkított Ráckevei-Duna-ágba. Szöllősi Árpád, a Ráckevei Duna Baráti Kör elnökhelyettese az M1 Itthon vagy! című műsorában elmondta: a szigetek elnevezése leggyakrabban ragadványnevekből alakult ki.
Például a Senki-szigete olyan pici, hogy soha senkinek nem volt érdeke oda költözni, hiszen nem lehet megélni rajta. A Kerekzátony-sziget pedig Ráckeve felől egy olyan kerek, zátonyszerű képet mutat, ami a folyami szigetekre nem jellemző, hiszen ezek általában keskeny csúcsban végződő szigetek. Innen tehát a név – fogalmazott Szöllősi Árpád.
Romantikus lagúnák és mellékágak
A Somlyó-szigeten állandó lakosok is élnek, sőt, mezőgazdasági tevékenység is folyik. Ide hídon juthatunk be, ahogy a Balabán-szigetre is. A többi környékbeli kis szigetet viszont csak csónakkal közelíthetjük meg. A romantikus szigeteket keskeny mellékágak, lagúnák veszik körül, ezek és sok-sok hasonló ág hálózták be egykoron a Duna szinte teljes alsó folyásának partjait.
A folyamszabályozások után megjelentek a gőzhajók is a Dunán, minden bizonnyal a ma már múzeumhajóként üzemelő Lajta monitor is megfordult itt. A monitorok, vagyis a gyorsjárású hadihajók a XIX. század második felétől álltak hadba az Osztrák-Magyar Monarchia flottájában.
Világháborús ellenőrzőhajó, majd múzeum
Balogh Máté, múzeumpedagógus, történész elmondta: a Lajta bőven kivette a részét az első világháborús eseményekből a szerb fronton, és később a románok ellen is a Duna alsóbb szakaszain.
Az I. világháború kirobbanását követően a Lajta elsődleges feladata a Duna alsó szakasza és a Száva ellenőrzése volt. A legénység negyven matrózból és három tisztből állt, ezt a létszámot háború idején ötvenhétre emelték. Amíg egy részük szolgált, a többiek a legénységi szálláson pihentek a hajó orrában. Az első világháborút követően a hajót lefokozták. 1928-tól fegyverzetétől megfosztva, kavicskotró elevátorként dolgozott tovább.
A jelenleg már múzeumhajóként funkcionáló létesítmény kora tavasztól késő őszig a Parlament mellett horgonyoz, időnként pedig országjáró körútra indul, hogy más Duna-parti városok kikötőiben is megmutassa magát és dicső múltját.
A Lajta Monitor Múzeumhajó fedélzeti géppuskája a Parlament északi részénél kialakított kikötőben (Fotó: MTI/ Beliczay László)
Kenuval a rejtekes szigetvilág körül
Hajót építeni és fenntartani költséges dolog, a vízen pedig jóval egyszerűbb szerkezetekkel is fenn lehet maradni. Az egy evezővel hajtott, könnyű testű kenu manapság a folyami turisták talán legkedveltebb járműve. A Ráckevei-Duna szigetvilágát is érdemes kenuval bebarangolni, ugyanis egészen eldugott helyekre is bejuthatunk vele.
A keskeny Balabán lagúnában például más hajóval, de már egy kis motoros csónakkal is könnyedén elakadnánk. Arról nem is beszélve, hogy békés csöndben evezve az élővilághoz is sokkal közelebb kerülhetünk.
(Fotó: MTVA/ Jerez Gyula)
Színes élővilág és növényvilág
Schenk József, vízitúra-vezető elmondta: az élő-, és növényvilág is széles palettát mutat, hiszen a mocsári teknősöktől kezdve a bakcsó, tőkés réce, búbos vöcsök, hattyún keresztül a sárga nősziromig, a békalencséig csaknem mindent megcsodálhatunk.
Mindig is éltek a Duna mentén mocsári teknősök, de mivel egykor a kis páncélosoknak komoly gasztronómiai értéke volt, idővel szinte teljesen elfogytak. Aztán, miután védetté nyilvánították őket, újra megsokasodtak, főleg a csendesebb, háborítatlan vizeken, így a Ráckeve környéki szigetvilágban is.
A szigethalmi Emese Park hagyományőrző múzeumfalu dolgozói eveznek egy XIV. századi dunai gálya korhű másolatával (Fotó: MTI/ Mihádák Zoltán)
Hajókészítő műhelyt rejt az Emese park
A Csepel-sziget közepén nem éppen könnyű kirándulásokhoz készítenek hajókat. A szigethalmi Emese parkban inkább a történelmi hitelesség a fő szempont. Múzeumok, levéltárak, régészeti gyűjtemények forrásanyagai, kutatók adatai, tanulmányai alapján dolgozik itt együtt muzeológus, kézműves, népzenei oktató, és pedagógusok lelkes csapata.
Magyar Attila, az Emese park igazgatója elmondta: várispánság, földvár és rönkerődítmény is megtalálható a parkban, vályogházakkal, jurtákkal és műhelyekkel, a kora-középkori lakókörnyezet minden kellékével együtt.
A korszaknak sok vízi járművét is megépítették, és rekonstruálták már a parkban.
Alacsony vízállás során a nagy folyó megmutatja finom homokból összehordott zátonyait. A Duna alsó szakaszán, Baja környékén például minden nyáron felbukkannak a víz alól a homokpadok, zátonyok. Szép időben csónakkal, kenuval indulhatnak útnak a kalandvágyók, hogy spontán strandokká vagy pihenőszigetté alakítsák a kényelmes természeti képződményeket.