Mi jellemezte a reformkori divatot?

 

Külön etikett szabta meg a férfi- és a női ruházatot, bár utóbbinál erősen jelen volt a nyugati behatás, a magyar hölgyek elsősorban a párizsi és a bécsi divatot követték.

Csihony-Kok Anita, a Reformkori Hagyományőrzők Társaságának egyesületi tagja a Duna Televízió Balatoni nyár című műsorában elmondta, régen a nyitott vállú, mélyen dekoltált, sokat mutató ruha volt a divatos a bálokban. A homokóra sziluett jellemezte a ruhák többségét, aminek hangsúlyosságát a fűzők használata adta. A leggyakoribb díszítőelem a selyem és a csipke volt.

Hozzátette: természetesen elengedhetetlen kellékek is tartoztak a bő, hercegnős ruhákhoz, mégpedig a legyező és a kis szütyő. A hajviseletnél pedig fontos volt, hogy virággal vagy egyéb díszítéssel hívják fel a figyelmet a hajra is.

Csihony József egyesületi tag a műsorban elmondta: a társaság rendszeresen vesz részt főként dunántúli rendezvényeken, megelevenítve a reformkor hagyományait és viseletét. Hozzátette: a férfiruházat merevebb volt, mint a női, hiszen a csizma, dolmány és mente viselete kötelező volt.