Átkerülnek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába (ÁBTL) az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon őrzött adatai.
Az 1990 előtti állambiztonsági adatokat rögzítő mágnesszalagok az Alkotmányvédelmi Hivatalból (AH) az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárához (ÁBTL) kerülnek, így ott lehet a jövőben ezeket kutatni – hangzott el az M1 Ma reggel című műsorában.
A módosítást a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) kezdeményezte, és az Országgyűlés döntött az áthelyezésről, ami június 30-tól valósul meg.
A szalagok az 1990 előtt működő titkosszolgálatok számítógépes adatbázisait tartalmazzák, részben az ügynökök neveivel – mondta Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője.
A hálózati nyilvántartásban ezen felül szerepelnek még olyan emberek nevei, akik ellenálltak a beszervezési kísérletnek. Egy másik nyilvántartás, az úgynevezett „G” adattár a megfigyelt célszemélyekre, az áldozatokra vonatkozik. Ezek az adatok kiegészítik az ÁBTL-ben őrzött, már kutatható dokumentumokat – hangzott el az adásban.
Nem érdemtelen az iratok kutatása
Amikor a NEB kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az Alkotmányvédelmi Hivataltól az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába, akkor az volt a célunk, hogy pártállami időkben keletkezett és a titkosítás alól már feloldott adatokat hozzáférhetővé tegyük a társadalom számára – mondta Soós Viktor Attila, történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) tagja.
Nem mondhatjuk, hogy mindent meg fogunk tudni, de azt sem, hogy érdemtelen ezeket kutatni. Úgy fogalmazhatnánk, hogy kiegészíti, pontosítja az eddigi ismereteinket és másfajta szerkezetben ismerhetjük meg ezeket az információkat – tette hozzá.
A levéltári törvény értelmében, függetlenül attól, hogy milyen adathordozón szerepel egy adat, iratnak minősül. Mivel az adatok létrehozója az Állambiztonsági Szolgálatok voltak, így abban a szervezeten belüli levéltárban van a helye, amely az adatokat keletkeztette – mondta Cseh Gergő Bendegúz.
Zajlik a titkosítás feloldása
A NEB és az ÁBTL szakembereiből álló munkacsoport végzi a nyilvántartásokban szereplő minősített adatok tételes felülvizsgálatát, megteremtve ezzel a további történeti kutatásoknak a lehetőségét – közölték.
Azok az információk, amelyek kikerültek a titkosítás alól, a levéltárba kerülés után szabadon kutathatók és kikérhetők – mondta Soós Viktor Attila, de hozzátette, hogy nem teljes körű a titkosítás feloldása, mert lehetnek olyan információk, amelyeket továbbra is védeni kell.
Ki ismerheti meg az adatokat?
A törvény szerint három módja van arra, hogy valaki ezeket az adatokat megismerhesse – mondta Cseh Gergő Bendegúz.
A titkos információgyűjtésben érintettek kikérhetik a róluk vagy a családjukról keletkezett titkosszolgálati adatokat. A másik lehetőség, hogy tudományos kutatóként, saját kutatási témájában mindent megismerhet a történész.
A törvény továbbá lehetőséget biztosít arra – a közélet tisztasága érdekében –, hogy a magánszemély megismerhesse korábbi vagy jelenlegi közszereplők állambiztonsági múltját – mondta az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának vezetője.
