Hármas egység a magyar nemzetpolitika fókuszában

 

Az identitás erősítése, a külhoni magyar családok segítése és a szülőföldön maradás támogatása áll a magyar nemzetpolitika középpontjában – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára hétfőn Martonvásáron, a Kisebbségvédelem Európában címmel tartott nyári egyetem megnyitóján.

Szilágyi Péter előadásában hangsúlyozta: a magyar kultúra és oktatás terén 1,1 milliárd forintból háromezer szervezetet, csaknem 200 millió forintból pedig mintegy háromszáz ifjúsági szervezetet és mintegy 250 millió forintból 260 magyarországi település 300 külhoni magyar településsel közösen megvalósított programját támogatta az anyaország. Arról is beszélt: a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programban 38,6 milliárd forintból 150 új óvoda és bölcsőde épül, és több mint 400 intézmény újul meg.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (MTI/Bruzák Noémi)

Emlékeztetett: 2018-ban a külhoni magyar családok évét is meghirdették, melynek keretében egymilliárd forintot fordítanak a külhoni magyar családok támogatására, valamint az év elejétől az anyasági támogatást és a babakötvényt is elérhetővé tették a külhoni magyarok számára. Kitért arra is, hogy a Petőfi Sándor- és a Kőrösi Csoma Sándor-programban egyaránt növelték az ösztöndíjasok számát. A helyettes államtitkár előadásában arra is rámutatott: egyre nagyobb szerepet kell szánni a kisebbségi jogvédelmi intézkedéseknek.

A külhoni magyarság fennmaradásának biztosítéka az autonómia

Szilágyi Péter indoklásként felidézte: a közelmúltban a román bíróság öt év börtönre ítélte a terrorizmussal vádolt székelyföldi aktivistákat, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, elutasították a katolikus egyház keresetét a Batthyáneum könyvtár visszaszolgáltatása ügyében, a Bánffy-családnak 2007-ben visszaszolgáltatott több mint 9000 hektárnyi erdő újra a román állam tulajdonába került, a Maros megyei önkormányzat elnöke pedig csaknem hárommillió forint értékű bírságot kapott székely zászló kitűzése miatt.

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója (MTI/Kallos Bea)

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója (MTI/Kallos Bea)

Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója a nyári egyetemet megnyitó köszöntőjében felidézte: a rendszerváltozás idején a nemzetpolitikával foglalkozók felismerték, hogy a külhoni magyarság fennmaradásának egyetlen biztosítéka a tényleges és teljes körű autonómia. Az autonómiai törekvések megvalósulásáig pedig megélhetést és jogbiztonságot kell nyújtani a külhoni magyarok számára – tette hozzá. A Kisebbségvédelem Európában című, a Kisebbségi Jogvédő Intézet és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által hetedik alkalommal megrendezett nyári egyetemen Martonvásáron péntekig többek közt szó lesz az elmúlt huszonöt év kisebbségvédelmi erőfeszítéseiről, az Európai Parlamentben folyó kisebbségvédelmi munkáról, a Minority SafePack kezdeményezésről, és több aktuális külhoni témáról is.

A külhoni magyar oktatásnak szívüggyé kell válnia 

A külhoni magyar oktatás megmaradása mindenekfelett azon múlik, hogy igazán szívüggyé tud-e válni – jelentette ki Szilágyi Péter a felvidéki Révkomáromban, ahol köszöntőt mondott a Jókai Mór Nyári Egyetem megnyitóján hétfőn. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) által szervezett, a magyar kormány által is támogatott, szakmai képzést kínáló rendezvény a magyar pedagógusok egyik legnagyobb fórumának számít a Kárpát-medencében. Szilágyi Péter beszédében hangsúlyozta: a külhoni magyar oktatásnak szívüggyé, olyan dologgá kell válnia, amelyet nem befolyásolnak a körülmények változásai, olyan üggyé, amelyből mindenkinek ki kell vennie a részét.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (MTI/Balogh Zoltán)

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára (MTI/Balogh Zoltán)

Rámutatott: ahhoz, hogy évszázadok múlva is legyen olyan magyar közösség, amely szívében is magyar, az kell, hogy a magyar iskola ne csak az oktatás nyelvére vonatkozzon, hanem szilárd elkötelezettséget is jelentsen a felvidéki magyarság mellett, azokat pedig, akik ezt elősegítik, hála illeti. A helyettes államtitkár köszöntőjében fontosnak jellemezte a magyar kormány, illetve a pedagógus és más érdekképviseleti szervezetek, az egyházak és önkormányzatok közötti, a felvidéki magyar oktatás fejlesztését célzó, széles körű együttműködés megindítását, valamint beszélt az eddig megvalósított fejlesztésekről is.

30 új létesítmény jön létre a Felvidéken

Utóbbi kapcsán kifejtette: eddig 18 felszerelt tanműhelyt és tangazdaságot sikerült létrehozni, továbbá a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében a Felvidéken hat óvodát újítottak fel, három újnak pedig letették az alapkövét. Hozzátette: a programmal a Felvidéken összesen 30 új létesítmény jön létre, és másfélszáz lesz azoknak a száma, amelyeket felújítanak. Szilágyi Péter a magyar közmédiának nyilatkozva elmondta azt is, hogy az SZMPSZ-szel 2010 óta az együttgondolkodás és együttműködés terén is komoly eredményeket értek el, amit folytatni akarnak a jövőben is.

Kifejtette: 2010 óta folyamatos szakmai továbbképzéseket szerveznek a pedagógusoknak, az SZMPSZ-szel együtt készül a nemzetpolitikai stratégia oktatási része, együttműködésük fő pilléreként pedig egy, a 2015 és 2020 közötti időszakra szóló szakmai koncepciót is kidolgoztak. A már 27. alkalommal megrendezett Jókai Mór Nyári Egyetem idei évada hétfőtől péntekig tart. A rendezvény megnyitóját idén a Komáromi Jókai Színházban tartották, azon mintegy kétszáz pedagógus mellett különböző magyar szakmai szervezetek, illetve a felvidéki magyar politikai képviselet vezető képviselői is részt vettek.