Egyre többen mennek el hosszabb szabadságra

 

A kivett napok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt. A korábbi, átlagos 7-8 napról mára nem ritkán 10-14 napra emelkedett a kivett szabadságok száma. Szakértők szerint ez a vállalatoknak is érdekében állhat.

Egy gyermek után 2, kettő gyermek után 4, kettőnél több gyermek után pedig összesen 7 munkanapnyi pótszabadság jár. Kortól függően minimum 1, maximum 10 napnyi pótszabadságot kaphat egy munkavállaló.  Utóbbi a 45-ik életév után illeti meg az alkalmazottat.

Greguss Csaba, HR-szakértő azt mondja, főként nyáron, év végén a két ünnep között, illetve a hosszú hétvégék környékén vesszük ki a legtöbb szabadságot.  A szakember kiemelte: „egyre gyakoribb az, hogy hosszabb időszakokra megyünk el pihenni”.


Arányaiban az elmúlt időszakra jellemző, hogy a munkavállalók egyre több szabadságot tudnak és szeretnek kivenni. A kivett napok száma az elmúlt évekhez képest lényegesen nőtt. Ez azt jelenti, hogy korábbi, átlagosan 7-8 napról már nem ritkább a 10-14 nap kivétele egyhuzamban. Itt most már munkanapról beszélünk, azaz 2, vagy 2,5 hét szabadságot vesznek ki a munkavállalók.

Jellemzően azért, mert egy hét alatt még nem tudják kipihenni a fáradalmakat, általában a második héttől tudnak úgy kikapcsolni, hogy az egy valódi regenerációt jelentsen a részükre – fogalmazott Greguss Csaba.

Nem maradhat bent szabadság

Pentz Edina azt mondja, a vállalatoknak is érdeke, hogy a munkavállaló felhasználja szabadságkeretét. Az ugyanis jogszabálysértésnek számít, ha a munkáltató nem adja ki az adott évre járó szabadságot.

Az Munka Törvénykönyve előírja azt, hogy klasszikusan a szabadságot az évben ki kell vennie a munkavállalónak, hiszen szüksége van arra, hogy pihenjen, hogy feltöltődjön. Nincs olyan, hogy nem veszi ki jellemzően, tehát azért mindenki odafigyel arra, hiszen ez egy munkaügyi ellenőrzésen is gyakorlatilag komoly kérdés, hogy a munkavállalók kivették-e a szabadságukat.

Tehát most már az a tapasztalat, hogy minden munkavállaló igyekszik kiadni ezeket a napokat, és nem pedig bent tartani, vagy valamilyen más megoldással, úgymond kikerülni ezt a lehetőséget – fogalmazott Pentz Edina.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a szabadságkeretből a munkavállaló mindössze 7 munkanapról rendelkezhet szabadon, a többiről a munkáltató dönti el, mikor adja ki azt. Fontos továbbá, hogy a szabadságigényt legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie a dolgozónak.

„A gyakorlat általában az, hogy a munkavállaló és a munkáltató könnyen megegyezik a szabadnapokról” – mondta Greguss Csaba.

Azonban egyes vállalatoknál lehetnek olyan gazdasági érdekek, olyan iparágakra jellemző csúcsidőszakok, amikor a munkavállalót nem engedik el pihenni. „Ez a beosztott lojalitását is befolyásolhatja” – emeli ki a szakértő.

Itt a munkavállalói bizalom meginoghat, illetve adott esetben ez egy későbbi felmondáshoz is vezethet. Szeretnek szabadon dönteni a munkavállalók arról, hogy mikor veszik ki a szabadságukat. Ezzel kapcsolatban talán a legjobb tipp lehet az, hogy már az év elején megtervezzük a saját szabadságunkat, és lehetőség szerint minél hamarabb jóváhagyatjuk a munkáltatóval ezt – mondta a HR szakértő.

A szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy a következő évre csupán az életkor szerint járó pótszabadság vihető át, ráadásul az sem automatikusan. Erről a feleknek külön meg kell állapodniuk.

Ugyanakkor Pentz Edina szerint vannak speciális esetek: az egyik az, ha a munkaviszony október 1-én vagy azt követően kezdődik.

Előfordul, a gyakorlatban is lehet látni, hogy valaki október 1-je után megy az új munkahelyére. És az ő esetében, hiszen van a próbaideje, amikor jellemzően nem kap szabadságot, a következő év március 31-ig kiveheti a szabadságait.

De arra is van lehetőség, amikor a munkáltató és a munkavállaló megállapodik egymással, hogy a szabadságuknak az egyharmadával következő év végére átviheti. Tehát például van valami olyan programja esetleg, ami több hónapot igénybe venne, akkor gazdálkodhat vele a 2 év viszonylatában úgy, hogy a szabadságai egyharmadát,  ha átviszi, akkor kiveheti következő év végéig – mondta Pentz Edina.

A szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a szabadság pénzben való megváltása kizárólag a munkaviszony megszűnése esetén lehetséges.