Az elmúlt években erősödött a magyarországi zsidóság kötődése saját hagyományaihoz, ugyanakkor a közösség tagjai egyre nagyobb számban vallják magukat európaiaknak: a legutóbb 1999-2000-ben végeztek a magyarországi zsidóságot vizsgáló átfogó kutatást, ennek eredményei azonban elavultak – hangzott el csütörtökön Budapesten a Zsidók és zsidóság Magyarországon 2017-ben címmel megjelent kötet bemutatóján, melynek szerzője, Kovács András szociológus elmondta, hogy a mostani, 2016-2017-ben végzett felmérés során 1879 személyes, 90 perces kérdőíves interjú készült; a kötet a kutatás eredményeit mutatja be.
Barna Ildikó szociológus, a kötet másik szerkesztője közölte: míg 1999-ben a megkérdezettek 45 százaléka mondta, hogy feladta tradícióit vagy távolodik azoktól, addig az új felmérésben a megkérdezettek 16 százaléka. Kovács András ismertette: a megkérdezettek identitását vizsgáló kérdésre adott válaszokból az derült ki, hogy 1999 óta jelentősen nőtt azok száma, akik elsődlegesen európainak, nem pedig zsidónak vagy magyarnak vallják magukat. A megkérdezettek 1999-ben és 2017-ben is az alábbi válaszok közül választhattak: Magyarországon élő zsidónak, magyarnak, zsidó származású magyarnak, magyarnak és zsidónak vagy európainak tartják magukat.
Kovács András szociológus, egyetemi tanár (MTI Fotó: Illyés Tibor)
Valamennyi identitást választók száma csökkent 1999-hez képest, csak a magukat európaiaknak vallók száma nőtt, 10 százalékról 30 százalékra – közölte Kovács András. Barna Ildikó kitért arra: az antiszemitizmusra vonatkozó kérdések számukra is meglepő eredményt hoztak. Miközben egyértelműen csökkent azok száma, akik személyesen elszenvedői vagy szemtanúi voltak valamilyen antiszemita megnyilatkozásnak vagy fizikai támadásnak, jelentősen nőtt azoké, akik szerint „nagy”, illetve „nagyon nagy” az antiszemitizmus Magyarországon. A személyesen megélt tapasztalat és az érzet tehát nem fedi egymást – jegyezte meg a kutató.
Reggeli imádság a zsidó újévre készülve Budapesten, az óbudai zsinagógában 2017. szeptember 18-án – képünk illusztráció (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Kovács András beszélt arról, a kutatás vizsgálta a zsidóság politikai nézeteit is, és az derült ki, hogy alapvetően baloldali, liberális nézeteket vallanak, ebből azonban nem következik, hogy baloldali, liberális pártokra szavaznak. A megkérdezettek fele ugyan ezeket a pártokat támogatta, de csaknem 20 százalékuk a Kétfarkú Kutya Párttal szimpatizál, több mint 20 százalékuk pedig nem választott. A szociológus szerint ez a pártokból való kiábrándultságot jelzi. Szántó T. Gábor, a kötetet megjelentető Szombat, zsidó politikai és kulturális folyóirat főszerkesztője örömtelinek nevezte, hogy a kutatást és az annak eredményeit összefoglaló kiadvány megjelentetését valamennyi nagyobb magyarországi zsidó szervezet támogatta.
Elmondta: a könyvet a szerkesztőségben, valamint a folyóirat honlapján felsorolt könyvesboltokban lehet megvásárolni. A kérdőíves kutatás mintájába azok kerülhettek be, akiknek legalább az egyik nagyszülője zsidó származású vagy zsidó vallású volt, magát bármilyen értelemben zsidónak tartja és elmúlt 18 éves.
