A pozitív pszichológia módszereire építve indult el a Jobb Veled a Világ Alapítvány szervezésében a Boldog iskola, boldog óvoda programja. A mérések is azt igazolják, hogy a boldogságórákon végzett gyakorlatok erősítik a gyerekek önbizalmát, kitartását és kreativitását, és játékos keretek között jobban rögzülnek az ismeretek – hangzott el a Kossuth Rádió Napközben című adásában.
Kiss Áron pedagógiai szakíró már 1871-ben arról írt, hogy a magyar gyermekeknek másféle iskolát kell adni, mint amit akkor a német mintákat követve kialakítottak. Úgy vélte, hogy a magyar nép műveltségét népdalokra, népi játékokra, népzenére és az ezek adta örömre kellene alapítani, mert ez boldogságot hoz a gyereknek, és erre a boldogságra alapozva lehet a tudományokat tanítani.
Valami hasonló szándék vezényelte a Jobb Veled a Világ Alapítványt is, amikor elindította programját. A Boldog iskola és boldog óvoda program fókuszában az áll, hogy hogyan lehet a negatív gondolkodásmódon változtatni, és a tanulásban optimista hozzáállást kialakítani a diákok körében, amelynek eredményességét az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának vizsgálatai is igazoltak.
A Nyékládházi Kossuth Lajos Általános Iskola sikeresen pályázott a Boldog Iskola címre, és így az idei tanévben elkezdődtek az alsó tagozatos diákok számára a boldogságórák.
Minden héten heti egy alkalommal vettek részt a gyerekek a délutáni foglalkozás keretében a programban – mondta Takács Szilvia igazgatóhelyettes a Napközben adásában. A műsorban megszólaló pedagógusok szerint a gyerekek nagyon várták az órákat, és megfigyelhető volt, hogy érzelmileg is megváltoztak, örültek egymás sikereinek.
Segít a kreatív gondolkodásban
A boldogságórák hatásvizsgálatára tervezett mérések szerint a boldogságórákon végzett gyakorlatok erősítik az önbizalmat, a kitartást, fokozzák a koncentrációs képességet, fejlesztik a divergens gondolkodást és kreativitást – mondta az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma vezetője, Oláh Attila.
A divergens gondolkodás a kreativitásnak egy fontos összetevője, ami azt jelenti, hogy a problémákhoz különböző nézőpontokból tudunk közelíteni, vagy szempontot tudunk váltani, ha elakadtunk az egyik megközelítésben. Bátorító, megerősítésre alapozó pedagógiai szemlélettel lehet a gyerekek fejlődését segíteni.
Érzelmi és szociális képességfejlesztés
Eddig nyolcvanezer diák vett részt boldogságórákon, és ezer intézményben zajlanak boldogságórák – mondta Lengyel Adrienn, a boldogságóra programmenedzsere.
2016 óta minden évben meghirdetik a Boldog iskola és boldog óvoda pályázatot, amelyre olyan intézmények jelentkezését várják, amelyek elkötelezettek abban, hogy nemcsak tárgyi tudást adnak át, hanem az érzelmi és szociális képességfejlesztésre is figyelmet fordítanak.
Elmondta, hogy a programra jelentkezni a www.boldogiskola.hu oldalon lehet az intézményeknek június 30-ig.
Sikeres pályázat esetén az alapítványtól egy szakmai csomagot kapnak az iskolák, amely segítségével el tudnak indulni a pedagógusok – mondta.
Emellett a pedagógusok egy 30 órás akkreditált képzésre is jelentkezhetnek, ami egyfajta pozitív pedagógiai eszköztárat is ad a tanárok kezébe, amelyet más órákon is hasznosítani tudnak.
A boldogság szóból származik a boldogulni szavunk, amely azt is jelenti, hogyan lehet boldogulni és másokat boldoggá tenni – tette hozzá Oláh Attila.
Flow élmény az oktatásban is
A program azt is megmutatja, hogy a gyerekek megtanulják, hogyan tudnak boldogulni, és másokat boldoggá tenni – mondta. Hozzátette: az órákon a gyerekek megtanulják, hogy boldogok küzdelem árán lehetünk, az nem hullik az ölünkbe.
Kiemelte a játékosság szerepét az oktatásban, mert az úgynevezett flow élménnyel átitatott ismeretátadás sokkal jobban rögzül, mert pozitív élmények társulnak hozzá. Ma már meghaladott az a gondolat, amely sok iskola falára fel volt vésve: a tudás gyökerei keserűek.
A kutatási eredmények is azt igazolják, hogy a gyerekek akkor tudnak jól tanulni, ha lelkesek, amikor a tanulás szórakozás is – fogalmazott az ELTE Pozitív Pszichológia Laboratóriuma vezetője.
