A korabeli magyarságot leírhatatlan lelki helyzetben találta a román megszállás

 

A nemzeti összetartozás napja a 98 éve, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződésre emlékeztet, amelynek következtében Magyarország elveszítette területének kétharmadát. Több mint hárommillió magyar, vagyis az akkori magyar lakosság egyharmada más országokba került.

Raffay Ernő történész az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában elmondta: a trianoni békediktátum legfontosabb negatívum az volt, hogy 1918. október 31-én Károlyi Mihály alakított kormányt Magyarországon, amit nem fogadtak el a győztes hatalmak, majd az azt követő Tanácsköztársaságot sem fogadta el a Clemenceau vezette békekonferencia, így nem volt kivel tárgyalni.

A Trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából, a a Szent István-bazilikánál tartott emlékgyűlés résztvevői Budapesten.  MTI Fotó: Kallus György

A Trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából, a a Szent István-bazilikánál tartott emlékgyűlés résztvevői Budapesten.
MTI Fotó: Kallus György

Az akkori elképzelés szerint Budapestet is Csehszlovákiához csatolták volna, arra hivatkozva, hogy a Weiss Manfréd Acél- és Fémművekben, valamint a környékbeli gyárakban, körülbelül 30 ezer szlovák dolgozott – hívta fel a figyelmet Raffay Ernő.

„A korabeli magyarságot leírhatatlan lelki helyzetben találta a román megszállás, valamint a cseh csapatok bevonulása” – hangsúlyozta.

Amikor 1921-ben a Magyar Királyság parlamentjében megtörtént az 1920-as békeparancs ratifikációja, akkor a magyar miniszterelnök, Teleki Pál, miután előterjesztette azt, kérte a parlamentet, hogy helyezze őt vád alá, amely természetesen nem történt meg – közölte Raffay Ernő.

Ekkor realitássá vált a békeszerződés, és megindult északról, délről, kelet és nyugat felől a magyarok menekülése. Ugyanis a román hadsereg rendkívül durván, míg a szerb hadsereg a gyilkosságig menően üldözte a magyarokat – tette hozzá.

1919. augusztus 4-én a románok elfoglalták Budapestet, majd Győrig jutottak el, a győri hadiipart leszerelték és elvitték – emlékeztetett.

Úgy folytatta: a visszavonuló román hadsereg körülbelül 30-35 ezer vagonnyi rablott holmit vitt el, amelyből mind a mai napig nem kaptunk vissza semmit, de a megszállás alá került, elszakított területeken is hihetetlen rablásokra került sor.