Pünkösdöt ünnepelte az ország

 

A pünkösd talán legismertebb népi hagyománya a pünkösdi királyválasztás, hétfőn is sok helyen mérték össze tudásukat és ügyességüket a „legények”. Egy budapesti rendezvényen elég könnyen adták a királyságot, mert bárki felülhetett a trónra, igaz, csak néhány pillanatra.

Patkódobás, zsákban ugrálás, és hordógurítás is volt a próbatételek között. A próbák teljesítése mellett a pünkösdi király vagy királyné trónjára is rá lehetett ülni a Tabán parkban lévő dombon. Volt, aki már azt is tudta, milyen intézkedést hoz meg először, ha megválasztják pünkösdi királynak.

Kiskunhalason viszont – hűen a pünkösdi hagyományokhoz – nem kaphatta meg akárki a királyi címet.

Népviseletbe öltözött lányok a Pünkösdi Örökség Ünnepen a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Skanzenban) 2018. május 21-én. MTI Fotó: Mónus Márton

„Azok lehettek igazán a pünkösdi királyválasztás részesei, akik már a munkában is ki tudták venni a részüket. Tehát tudtak kaszálni, tudtak zsákot hordani, tehát először a munka, a közös tevékenység, majd utána jöhetett a szórakozás, és maga a verseny” – mondta Kopcsek Tamás, a Ménkúti Vadvirág Táncegyüttes vezetője.

A legényeknek nem volt könnyű dolga. A megmérettetésen játékos feladatok megoldásával választották ki, hogy ki az, aki egy évig viselheti a koronát. Balatonbogláron a pünkösdi király mellé királynét is választottak a gyermek és ifjúsági néptáncosoknak szóló MÉTA fesztiválon.

Az egyik feladat például az volt, hogy a lányok a párjuk instrukciói alapján rajzoljanak. Végül a Lippentő Táncegyüttes két tagja teljesítette a legjobban a próbatételeket, így ők lettek a pünkösdi királyi pár. A siklósi várban viszont nem a királyi párt, hanem a boszorkányt választották ki a fiatalok közül. A boszorkánytalanító hadművelet keretében megpróbálták máglyára vetni, de a boszorkány nem adta magát könnyen.

A pünkösdi programokra az egész országból érkeztek látogatók. Hollókőn a hagyományos várjátékokkal ünnepeltek.

A magyar kultúrában a pünkösdi királyválasztás mellett több hagyomány is kötődik a húsvét utáni hetedik vasárnaphoz és hétfőhöz: például a pünkösdi királynéjárás vagy a szerelmet jelképező májusfa állítása. Pünkösdkor a hívők a Szentlélek eljövetelét ünneplik, és emlékeznek az egyház megalapítására, illetve az egész világra kiterjedő missziós munka kezdetére.