Budapest a turisták európai körútjának fő állomása

 

Budapest lett a világ második legszebb városa a Bloomberg hírügynökséghez kapcsolódó internetes portál felmérése szerint. Lassan már megszokhatjuk a pozitív értékeléseket, de milyen építészeti értékeknek, lehetőségeknek köszönhetjük az előkelő címet?

Caesar Éva, a Magyarországi Idegenvezetők Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: jellemző, hogy három-négy napra érkeznek a turisták Budapestre, azonban ez nem elegendő ahhoz, hogy jobban megismerkedjenek a fővárossal, illetve a magyar kultúrával.

Budapestnek egyedülálló földrajzi fekvése van, a főváros szívében Magyarország két legnagyobb tájegysége, az Alföld és a Dunántúli-dombság találkozik egymással – tette hozzá.

A budavári Palota és a Lánchíd (MTI-fotó: Mohai Balázs)

Velence után a második legszebb város Budapest

A turisták elsődleges célja, hogy Budapest leghíresebb látnivalóit – a budavári Palotát, a Hősök terét, az Andrássy utat, a Parlamentet és a Szenti István-bazilikát – megnézzék – mondta Caesar Éva. A tengerentúli turisták európai körútjainak egyik fő állomása a magyar főváros – fűzte hozzá.

A Bloomberg hírügynökség által meghirdetett versenyen Budapest második helyezést ért el Velence mögött, egy brit turisztikai magazin pedig a világ 11. legszebb városának ítélte a magyar fővárost tavaly – mondta.

Az építészet és a természet is a kultúra része

Budapest épített örökségéből az utóbbi 150 év építészete a legjelentősebb. Budapest belvárosa nagyjából 25-30 év alatt épült fel, amelyre kevés példa van Európában. Ez vonzó, egységes képet ad a budapesti belvárosnak – hívta fel a figyelmet Tima Zoltán, a Budapesti Építész Kamara elnökségi tagja.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál vezetője úgy fogalmazott: érdemes Budapestet a tudás központjaként is feltenni a térképre az épített örökségen, a buliturizmuson vagy a gyógyfürdőkön kívül a tudásban és az innovációban is márkává vált Budapest.

„Ezért alapítottuk a Brain Bar fesztivált, ahol a világ legfontosabb gondolkodói gyűlnek össze minden évben Budapesten. Ez is egy olyan eszköz, amivel Budapestet az intellektuális szelleme nyomán is építeni tudjuk” – mondta. Az építészet és a természet is a kultúra része, nem véletlen, hogy a kultúrtáj fogalom gyökeret eresztett – vélekedett Böszörményi-Nagy Gergely.

A tudással és a kultúrával tudunk kitűnni, kihívást jelent elődeink örökségének méltó folytatása. A magyar kultúra sokszínűsége ritka a világban, és sokan érkeznek hozzánk, hogy megcsodálják azt – fűzte hozzá.

Az Andrássy út és a Hősök terén álló millenniumi emlékmű részlete (MTI-fotó: Soós Lajos)

Reneszánszát éli a magyar konyha

Budapest világörökségi helyszíneit a Duna-part látképe, a budai várnegyed és az Andrássy út képezi, amely gyönyörködteti és lelkesíti a turistákat – mondta Caesar Éva.

A fiatalok körében is igény van arra, hogy megismerjék a történelmünket, a művészettörténetet és a magyar gasztronómiát. Az utóbbi években szinte újjáéledt a magyar konyha, reneszánszát éli, százával nyíltak új éttermek a legkülönbözőbb stílusokban – vélekedett.

A turisták és a lakók igényeit egyaránt figyelembe kell venni

A budapesti Városligetben egy olyan múzeumi negyed jön létre, ami nagymértékben növeli majd a főváros kulturális vonzását. Tima Zoltán szerint meg kell vizsgálni, mi az az optimum, ami segíti a Városliget működését. „Meg kell őrizni az eredeti arculatot, ugyanakkor az utcákat és a tereket mai módon kell tudni használni, alkalmassá kell őket tenni a mai használatra, a turisták és az ott lakók igényei szerint” – vélekedett.