Kopogtatnak a cégek ajtaján az Z generáció tagjai

 

Szeretnek csapatban dolgozni, keresik a kihívásokat, otthonosan mozognak a virtuális világban. Keresik a kihívásokat, de kevésbé lojálisak, és ha nem elég kihívó egy-egy állás könnyen tovább állnak, és fizetési igényeik is elrugaszkodtak a valóságtól. A munkaerőpiacon már megjelentek a Z generáció tagjai, a 24 évnél fiatalabb munkavállalók, akikre a munkaadóknak is fel kell készülniük.

A szakirodalom a Z generációnak nevezi az 1995 és 2010 között születetteket, míg az előttük járó 30-asokat  Y, a 40-es korosztályt pedig X generációnak keresztelték el a szakemberek.

A Z generáció az első olyan generáció, amelynek tagjai olyan világba születtek, ahol a telekommunikáció és az internet adott volt. Digitális bennszülötteknek is hívják őket, a virtuális világot és a világhálót már készségszinten ismerik, és a munkahelyükön is elvárják, hogy ezek az eszközök elérhetők legyenek.

A Z generáció sokkal tudatosabb a jövőjét illetően, és jóval gyakorlatiasabb is – nyilatkozta Fischer Orsolya, az Aventics HR vezetője a Kossuth Rádió Napközben adásában. Az anyagiak mellett jobban lehet őket ösztönözni, mivel jellemző rájuk, hogy keresik a szakmai kihívásokat, a tudást és a lehetőségeket, és vállalatoknak biztosítaniuk kell ezeket.

Kihívás és küldetéstudat

Csapos Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke a 24 év alatti korosztály nagy előnyének éppen ezt a digitális tudást nevezte, valamint azt, hogy van identitása és akarata egy identitáshoz kötődni. Vagyis a fizetés mellett a hasznosság érzése, hogy maradandót alkossanak, ugyanúgy jelen van elvárásaik között. Az a cég, amelynek van küldetéstudata, az jobban meg tudja fogni őket – mondta a szakértő.

Bennük van az a vágy, hogy maradandót alkossanak, küldetéstudat motiválja őket, és azonnali visszajelzést várnak munkájukról – jellemezte a korosztályt Csapos Noémi.

Szemben az Y generáció tagjaival, szeretnek csapatban dolgozni, a virtuális közösséghez tartozni, ugyanakkor a személyes, emberi kapcsolatokat meg kell tanítani nekik. Ez nehéz lehet olyan munkahelyen, ahol akár öt generáció is dolgozik, ez egy nagy kihívás – fogalmazott a szakértő.

Mivel vizuális típusok, így a környezetnek is ezt kell tükrözni, amely körbeveszi őket. A hagyományos irodákhoz képest előnyben részesítik a kreatívabb, szabadabb munkakörnyezetet – fogalmazott Csapos Noémi, aki a startup cégeket által gyakran használt loft irodákat említette példaként, ahol a munkaterek mellett külön közösségi szabadidős terek találhatók, ahol félre lehet vonulni, beszélgetni. Ezek azt szolgálják, hogy kellemes élmény legyen a munka, és otthonosan érezzék magukat a munkavállalók.

Andavölgyi Vivien, a Profession Services toborzási szakértője szerint a cégeknek fel kell készülniük a megváltozott álláskeresési szokásokra és igényekre és ezeknek az álláshirdetésekben is tükröződniük kell.

Személyes kommunikáció

Lerf Andrea generációs szakértő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom egyik vezetője is kiemelte, hogy míg a digitális világba beleszületett generáció a virtuális térben nagyon otthonosan mozog, addig a személyközi kommunikációra tanítani kell őket. „Meg kell tanítani őket, hogyan vegyenek részt meetingen, hogyan érintkezzenek a munkahelyen, ebben kicsit gyengébbek” – tette hozzá.

Már figyelnek a cégek a fiatalokra

A generációelmélet felnagyítása az Y generációval érkezett meg, azóta kezdtek el a témával is behatóbban foglalkozni. A jelenlegi 30-as generáció hozta az első nagyobb változást a cégek életében, ők irányították a figyelmet arra, hogy másképp működik az ő generációjuk, mint a korábbiak.

Egyre több cégnél ültették át a gyakorlatba ezeket az elméleteket, hiszen egészen más egy 50 éves és egy 25 éves munkavállaló igénye, elvárásai.  Ráadásul a Ratkó-korszakban született korosztály nyugdíjazásával párhuzamosan egyre kevesebb a helyükre lépő fiatal, és a munkaerőhiány miatt is fontos a fiatal munkavállalók megszerzése és megtartása, és igényeik minél jobb megismerése.

„Egy globális munkaerőpiacon a magyar cégek a külföldi  munkahelyekkel is versenyeznek, ezért rá vannak kényszerítve, hogy mind az idősebb, mind a fiatalabb korosztály számára kedvező munkakörülményeket biztosítsanak” – hangzott el az adásban.

Csapos Noémi a külföldi tapasztalatszerzést firtató kérdésre úgy válaszolt, hogy ez mind a nyelvtanulás, mind a munkatapasztalat miatt előnyös, de már Magyarországon is egyre több multinacionális vállalatnál biztosított az idegen nyelvi környezet, ahol egész nap angolul vagy más nyelven folyik az érintkezés.

Irreális elvárások

A műsorban elhangzott egy korábbi felmérés összefoglalója, amely kimutatta, hogy a Z generáció tagjai havi bruttó 400-500 ezer forintos kezdő  fizetést tartanának ideálisnak, amely jóval az átlagfizetés felett van. Az előző  generációhoz hasonlóan a lehetőségek fölé lőnek fizetési igényükkel – hangzott el.

A munkaadók részéről a kora huszonéves generáció tagjaival szemben is elvárás a korábbi tapasztalat, amely nem feltétlenül feltételez többévnyi korábbi munkaviszonyt, hanem akár gyakornoki állást vagy önkéntes munkát is jelenthet.