Akadémiai elismeréseket adott át Lovász László

 

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke adta át a köztestület 189. közgyűlésének hétfői ünnepi ülésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat.

Az Akadémiai Aranyérmet Kiefer Ferenc, Széchenyi-díjas nyelvész, az MTA Nyelvtudományi Intézet – Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa vehette át úttörő jelentőségű jelentéstani, mondattani, pragmatikai és morfológiai eredményei elismeréseként, a modern magyar grammatikai kutatások megalapozásáért, a magyar nyelvészet tartalmi és intézményi modernizációjának megszervezéséért, valamint a magyar nyelvtudománynak a nemzetközi nyelvészeti életbe való integrációjában játszott meghatározó szerepéért.

Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza kiemelkedő tudományos, közéleti, tudománypolitikai és tudományszervezői munkássága elismeréseként.

Tizenegy tudós vehette át kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA Elnöksége által adományozott Akadémiai Díjat.

Akadémiai Díjban részesült Acsády László István, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója az agyműködés kialakításában nélkülözhetetlen szerepet játszó talamusz szerveződésének és működésének újraértelmezéséhez vezető kutatási eredményeiért.

Balogh Margit, a történettudományok kandidátusa, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa átveszi az Akadémia Díjat Lovász Lászlótól, az MTA elnökétől a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában. Lovász László mellett Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese és Török Ádám főtitkár. (MTI Fotó: Soós Lajos)

Balogh Margit, az MTA Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa a 20. századi magyar egyháztörténet terén végzett kiemelkedő kutatásaiért, valamint Mindszenty Józsefről írt biográfiájáért, Debreczeni Attila, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet egyetemi tanára “az elektronikus és papíralapú kritikai kiadás kettős, egymásra épülő, párhuzamos fejlesztésével megvalósított szövegkiadói program koncepciójának kidolgozásáért, valamint az elmúlt években kibocsátott elektronikus kötetek minden munkafázisában vállalt meghatározó szerepéért” vehette át az elismerést.

Helyes Zsuzsannát, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet egyetemi tanárát neurofarmakológiai, a fájdalom idegrendszeri szabályozásával, valamint a gyulladásos betegségek mechanizmusával kapcsolatos kutatási eredményeiért, innovációs tevékenységéért, továbbá tudományszervezési és utánpótlás-nevelési munkájáért tüntették ki.

Károlyi György Zoltánt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet egyetemi tanárát, a Természettudományi Kar dékánhelyettesét a “nemlineáris mechanika, azon belül a lamináris áramlásokban zajló transzportfolyamatok vizsgálata, a kémiai és biológiai aktivitás modellezése folyadékáramlásokban, a stabilitáselmélet és posztkritikus viselkedés elemzése, valamint a szálas biológiai struktúrák modellezése és az ütközési problémák vizsgálata terén elért kiemelkedő, jelentős nemzetközi visszhangot is kiváltó eredményeiért” ismerték el.

Péter Antal, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék nyugalmazott egyetemi tanára a “királis elválasztástudomány területén végzett, nemzetközileg is elismert munkájáért, az enantioszelektív elválasztások hazai szellemi hátterének megteremtéséért, valamint az ehhez kapcsolódó kiemelkedő oktatói munkásságáért” kapott díjat.

Pusztai Tamás, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója “a heterogén kristálycsíra-képződés fázismező-elméleti leírásának megalapozásáért, a spirálozó eutektikus dendritek fázismező-elméleti modelljének kidolgozásáért, valamint a polikristályos megszilárdulás térelméleti módszerének kifejlesztésében játszott meghatározó szerepéért” részesült az elismerésben.

Salánki Katalin, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos tanácsadója a növényvirológia terén elért nemzetközileg elismert kutatásaiért, Tardos Gábor, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadója a matematika számos területén elért, áttörést jelentő, nemzetközileg is kiemelkedő hatású eredményeiért kapott díjat.

Török Ákos, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a műemléki kőanyagokat és mállási folyamataikat bemutató, számos hazai és nemzetközi fórumon publikált, kiemelkedő színvonalú mérnökgeológiai kutatásaiért kapott díjat. Varga Attilát, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézet Közgazdaságtan Tanszék egyetemi tanárát a regionális tudományok, a makrogazdasági és vállalati versenyképesség terén végzett kutatásaiért, kiterjedt nemzetközi publikációs munkásságáért, valamint kiváló iskolateremtő és oktatómunkájáért ismerték el.

Az Akadémiával való együttműködéséért, egyetemi és kutatóintézeti programok támogatásáért az MTA Vezetői Kollégiuma által adományozott Wahrmann Mór-érmet Oliver Schatz, a Robert Bosch Kft. ügyvezetője vehette át.

A jelentős tudományos munkásságú külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-életműdíjat Szilágyi N. Sándornak, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanárának adományozták 2018-ban, aki az elismerést kiemelkedő nyelvtudományi teljesítményének, iskolateremtő munkájának, valamint a társadalmi és etnikai konfliktusok csökkentését célzó nyelvészeti és társadalomtudományi munkásságának elismeréseként kapta, amellyel sokat tett és tesz a magyar tudomány és a társadalmi közjó szolgálatában – hangsúlyozta a méltatás.

Akadémiai Újságírói Díjban részesült Katona Márta, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. szerkesztő-műsorvezetője a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenységéért.

Lovász László: Az Akadémia fő feladata a tudományos kutatás támogatása

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fő feladata a tudományos kutatás támogatása. Vonatkozik ez az alapkutatásra és a természeti, társadalmi, műszaki kihívásokra válaszokat kereső alkalmazott tudományokra is – fogalmazott elnöki beszámolójában Lovász László.

Úgy vélte: az alapkutatások és az alkalmazott tudományok nem választhatóak el egymástól, “nemcsak azért, mert az igazán izgalmas műszaki innovációk mindig alapkutatási eredményeken alapulnak, hanem azért is, mert a fiatal nemzedék az alapkutatásokban való részvétel révén ismerkedik meg az új elméletekkel, módszerekkel és technikákkal”. Ugyanígy nem választható el egymástól a hazai és nemzetközi tudományos élet, a tudományos gondolkodásban és a világ tudományos műszerparkja fejlesztésében való részvétel – hangsúlyozta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki a tudomány és tudósok felelősségéről is beszélt.

Beszámolt arról is, hogy jövőre rendezik meg a 9. Tudományos Világfórumot Budapesten, amelynek a The Responsibility of Science (A tudomány felelőssége) mottót javasolják. Az elnök szerint ehhez hozzátartozik a kutatási pénzek gondos, átlátható, tudományt szolgáló elköltése, a tudomány népszerűsítése, az utánpótlás nevelése, a fiatalok segítése is.

Lovász László, az MTA elnöke beszédet mond a Magyar Tudományos Akadémia 189. rendes közgyűlésének ülésén az MTA fővárosi székházában. (MTI Fotó: Soós Lajos)

Az elnök kiemelt: a túl szigorú közbeszerzési szabályozás a tudományos kutatás területén jelentősen akadályozza a szűkös kutatási pénzek felhasználását. Megjegyezte, hogy a helyzet megoldására az MTA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma közös javaslatot tett. Beszámolt arról is, hogy a Lendület pályázattal, a Bolyai-ösztöndíjjal, a Prémium posztdoktori programmal elérték, hogy kialakuljon az a fiatal kutatókból álló közösség, mely elismertséget és nagyobb befolyást szerez a tudományos kutatások irányításában.

Lovász László sikerként könyvelte el, hogy a Kárpát-medencei akadémiai szervezetek anyagi támogatását megduplázták. Hozzátette, hogy áprilisban megalakult az MTA Amerikai Magyar Bizottsága, így ötre nőtt a határon túli akadémiai testületek száma. Mint mondta, nagyon fontos témát jelentettek az elmúlt egy-két évben a nők lehetőségei és problémái a kutatói életpályán. Ennek jegyében tavaly módosították a köztestület alapszabályát és létrehozták a Nők a Tudományos Életpályán Elnöki Bizottságot, mely kidolgozta a kutatónők tudományos karrierjének segítését célzó javaslatcsomagot.

Lovász László az akadémiai kutatóintézetekben, egyetemi támogatott kutatócsoportokban, Lendület-csoportokban folyó munkát felbecsülhetetlen nemzeti kincsnek nevezte. A legnagyobb országos tudományos programnak nevezte a Nemzeti Agykutatási Programot, kiemelte a Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programot és a Nemzeti Víztudományi Programot. Kitért arra is, hogy az MTA jelentős kutatási kapacitással támogatja a fontos nemzeti programokat, mint például a Paks II. programot vagy a járműipar fontos kutatási programjait.

Kiemelte: Magyarország messze jobban teljesít a tudományban, mint ahogyan azt a népesség száma indokolná. “Annak érdekében azonban, hogy valódi központtá váljunk, igen sok mindent kell tennünk. Ide sorolható az akadémia székházának felújítása, egy kongresszusi központ építése, a kutatóegyetemek helyzetének javítása, Magyarország vonzóbbá tétele a külföldi kutatók számára” – mondta.

Kiemelte, az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében az Emmi meghirdette a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kiegészítő támogatását jelentő Bolyai+ ösztöndíjat. Mint mondta, már tárgyalnak arról, hogy ugyanennek a programnak a keretében az egyetemeken működő kutatócsoportok kiegészítő támogatást kapjanak és a kiválósági programok is jelentős többlettámogatásban részesüljenek.

Emellett az Emmi érdeklődést mutat Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programunk iránt is. Továbbra is vállalják, hogy a nemzeti alaptantervet részletesen véleményezik, tanácsot adnak. Ugyanakkor, mint mondta, a közoktatással kapcsolatos, rövid távú döntésekben az akadémia szerepvállalása ennél sokkal több nem lehet, hiszen tananyagfejlesztésre nincsen kapacitásunk. Mint mondta, régiós összehasonlításban Magyarország és az akadémia kutatói közössége továbbra is rendkívül sikeres az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain, továbbá biztató az ERC-pályázatokon való kiváló szereplés és a Lendület pályázatok szoros korrelációja.

Lovász László fontos feladatnak nevezte a tudomány kommunikációját és népszerűsítését is. Ezt a célt szolgálja a Magyar Tudomány Ünnepe, amely több ezer fős közönség előtt, kétszáznál több rendezvényen mutatja be a tudomány legújabb eredményeit. Emellett az akadémia támogatásával tudomany.hu néven új honlap indul a tudomány népszerűsítésére. Az MTA 2017-es tevékenységéről szóló elnöki beszámolót a közgyűlés tagjai több mint nyolcvan százalékos többséggel fogadták el hétfőn.