Boldoggá avatták Brenner János vértanút

 

A több mint tizenötezer ember részvételével megtartott szombathelyi latin nyelvű boldoggá avatási szentmise elején Angelo Amato bíboros, az Apostoli Szentszék szentté avatási ügyek kongregációjának prefektusa felolvasta Ferenc pápa levelét, amelyben az egyházfő engedélyezte a kommunizmus áldozataként 1957. december 15-én vértanú halált halt Brenner János katolikus pap, egykori rábakethelyi káplán boldoggá avatását.

Több mint tizenötezren gyűltek össze a szombathelyi Emlékmű-dombon azért, hogy személyesen részt vegyenek Brenner János katolikus pap, az 1956-os forradalom utáni kommunista megtorlások egyik első vértanújának boldoggá avatásán. A szertartás részeként, a szokásoknak megfelelően Brenner János ereklyéit egy szentségtartóban az oltár mellé helyezték. Külön érdekesség, hogy Brenner József nagyprépost, a boldoggá avatott Brenner János öccse tette ezt. A szertartáson számos püspök mellett részt vett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár.


Mohács környékéről egy színdarabbal érkeztek, ami Brenner János életéről szól, és az Emlékmű- dombon mutatták be. Brenner János meggyilkolásával a kommunista rendszer célja a papok megfélemlítése volt – emlékezett vissza Horváth József, aki személyesen is ismerte a katolikus papot, ő volt ugyanis Brenner János második utódja Rábakethelyen.

A szentmisén Angelo Amato, a Szentté Avatási Ügyek Kongregációjának prefektusa iktatta a boldogok közé Brenner Jánost. A mindössze 26 éves katolikus papot 1957-ben gyilkolták meg. Brenner Jánost elcsalták a plébániáról azzal, hogy haldokló beteghez hívják. Útközben többször is megtámadták, majd végül annak a háznak a közelében, ahová igyekezett, hogy elvigye a betegek szentségét, 32 késszúrással megölték.

Brenner János az oltáriszentség vértanúja lett 

A boldoggá avatáson Erdő Péter bíboros mondott szentbeszédet. Az esztergom-budapesti érsek a feltétel nélküli szeretet fontosságát hangsúlyozta, és példaként állította Brenner János életét. Azt mondta: Brenner János baljóslatú és viharos időkben készült a papságra, de közben mindig derűs maradt, derűjével, reménységével pedig az egész közösséget fölfelé emelte. „Ha feltétel nélkül szeretünk, ha személyiségünk teljes erejével Istenhez fordulunk, ha Istenhez kiálltunk, mindig meghallgatásra találunk. Tudjátok meg, a hűségessel csodákat tesz az Úr; az Úr meghallgat, ha hozzá kiáltok – a zsoltárnak ez az ígérete teljesedett be Brenner János életében” – mondta Erdő Péter.

Brenner János nem akármilyen gyilkosság, nem valami látszólagos baleset áldozata lett, hanem megadatott neki, hogy az oltáriszentség vértanúja legyen, méltán nevezzük őt a magyar Tarzíciusznak – jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Szavai szerint hatvan évvel ezelőtt egy sötét téli éjszakán úgy tűnt, hogy meghalt egy eszmény, és most, évtizedek múltán Ferenc pápa döntése nyomán itt áll előttünk „az új, nagy, fényes pártfogó”, Boldog Brenner János – mondta. Hozzátette: sokszor azt hisszük, hogy keresztény hitünk és egyházunk elfáradt vagy támadások és üldözések áldozta lett, de aztán egyszerre csak fölragyog a fény, és átsugárzik rajtunk, beborít minket világosságával Isten ereje és bölcsessége.

Bátor volt Brenner János

A szentmise záró részében Angelo Amato bíboros kiemelte: Boldog Brenner János az evangélium szerinti életre nevelte a fiatalokat, arra, hogy tiszteljék felebarátaikat, segítsék a rászorulókat, mozdítsák elő az egyetértést a társadalomban és az összhangot a családban. Tekintetének tisztaságáért és derűs modoráért mindenki szerette. Az államhatalom elnyomása ellenére örömmel döntött a papi hivatás mellett. Bátor volt. Tudta milyen veszélyes, mégis kitartott hivatásában – mondta.

Szavai szerint a jóságos, ártatlan pap megölésénél a gonoszság misztériuma mutatkozik meg, amely beszennyezi a történelmet, amely megrontja az emberi szívet, amely lesújt gyilkos kezével Ábelre, amely megfeszíti Jézust. Brenner János papi jelmondatára is utalva – az Istent szeretőknek minden a javára válik – hozzáfűzte: a rossz már ezen a földön vereséget szenved a jótól, a rosszak gőgjét végül mindig legyőzi a jók alázata. A záró áldás előtt Székely János szombathelyi megyés püspök mondott köszönetet Brenner János boldoggá avatásáért.

Brenner János boldoggá avatásával megszégyenültek azok, akik őt megkínozták és meggyilkolták, akiknek az Isten színe előtt kellett vagy kell a jövőben számot adniuk – mondta az avatást követő tanúságtételében Brenner József.

Brenner János portréja a katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjén a szombathelyi Emlékmű-dombnál (MTI: Szigetváry Zsolt)

Amikor most testvére sírjánál állt, azon gondolkodott, hogy plébánosa nem hiába akart Pietà-szobrot állítani emlékére. A Szűzanya Jézust a halála után az ölébe vehette és megsirathatta, de testvérének még csak az arcát sem nézhették meg szülei a koporsóban – mondta. Felidézte, hogy a János halála után Szentgotthárdra utazott László testvérével, aki szintén pap volt, ahol a rendőrségen kihallgatták őket. Nem tudták eldönteni, vádlottak voltak-e, vagy tanúk. „Közönségesen beszéltek meggyilkolt testvéremről, a sajnálat minden jele nélkül. Miután Jánost eltemették, semmit sem tudhattunk a halálának körülményeiről. Nem volt szabad beszélni róla.”

Hozzátette: képeit elkobozták, leszedették a papi szeminárium faláról, nem engedték betenni az emlékére plébánosa által készíttetett Pietà-szobrot a magyarlaki templomba.

A 87 éves Seregély István nyugalmazott egri érsek, akit Brenner Jánossal együtt avattak pappá tanúságtételében úgy fogalmazott: Brenner Jánost az is tisztelheti, aki nem vallásos, mert legyen akármilyen fölfogású, azt nyilvánvalóan tudja, hogy aki az egyetlen, legnagyobb értéket, az emberi életét oda tudja adni a hitéért, a meggyőződéséért, attól soha, senki el nem veheti a hősiesség és a vértanúság kincsét.

Brenner János katolikus pap boldoggá avatási szentmiséjének résztvevői a szombathelyi Emlékmű-dombnál (MTI: Szigetváry Zsolt)

 

A szentmisét követően Iváncsits Tamás: A jó pásztor című zenés drámájának színpadi bemutatóját tekinthették meg a hívek. Este hat órakor gyalogos zarándoklat indult Rábakethelyről a zsidai Jó pásztor kápolnáig, majd onnan Boldog Brenner János vértanú halálának helyszínére.

Meggyilkolása egyházellenes megfélemlítés volt

Brenner János meggyilkolásával a hozzá hasonlóan elkötelezett papokat akarták megfélemlíteni a kommunisták, megölése az egyház elleni támadás volt – mondta Soós Viktor Attila történész kedden az M1 esti műsorában.

A szakértő kiemelte, hogy a kedden boldoggá avatott, egykori rábakethelyi káplánt 1957-ben ölték meg, ami szerinte azt mutatja, hogy nincs különbség a Kádár- és a Rákosi-diktatúra között, ugyanaz a kíméletlenség jellemezte mindkét korszakot. Az egyház ellen intézett támadások 1948-tól kezdődően váltak egyre brutálisabbá, és nem kímélték az egyházi hierarchia alsóbb fokán állókat sem – tette hozzá. A történész hangsúlyozta, hogy Brenner János tisztelete halálát követően sem halványult el, noha nyilvánosan emlékezni és beszélni nem lehetett róla. A kihallgatások során sokszor az ő példáját emlegetve próbálták megfenyegetni a vallani nem akarókat – mondta.

Soós Viktor Attila szerint a Szombathelyen tartott keddi avatási szertartás is azt igazolja, hogy a vértanúságot szenvedett pap tisztelete ma is él, hiszen nemcsak a környékről, de az ország minden részéről és a határon túlról is sokan érkeztek a szentmisére.