Jogellenes külföldre vitel – Meddig terjednek egy szülő jogai?

 

Szaporodik azoknak az eseteknek a száma, amelyekben egy külföldön élő magyar szülő, párja beleegyezése nélkül itthon szeretné folytatni életét gyermekével, gyermekeivel. Sokan külföldön folytatott tanulmányaik során vagy munkájuk révén ismerik meg külföldi párjukat, velük maradnak, vagy éppen elutaznak annak hazájába, és ott családot alapítanak.

Vannak, akik a kulturális különbségek, az elhidegülés, de lehet, hogy csak a honvágy miatt úgy érzik, nem tudnak tovább párjukkal annak hazájában élni. Ezért abban a reményben, hogy gyermekeiknek is jobb lesz Magyarországon, hazajönnek. Ezeknek a szülőknek a többsége nincs tisztában azzal, hogyha a gyermeküket a másik szülő beleegyezése vagy tudta nélkül külföldre viszik, az törvényellenes. Sőt, vannak olyan országok, ahol ez bűncselekmény. Az M1 Szemtől Szembe című műsorában Kölcsényi Zsolt Soma ügyvéd és Várai-Jeges Adrienn bíró segítettek tisztázni, mely szülőnek milyen kötelességei vannak, ha kenyértörésre kerül a sor.

Soron kívül jár el a Pesti Központi Kerületi Bíróság

A bíró a műsorban rávilágított: amikor jogellenesen Magyarországra hoznak egy gyermeket a másik szülő tudta nélkül, akkor a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. „Ez a gyakorlatban azt jelenti, bárhová is vigyék Magyarországon belül a gyermeket, biztos, hogy ez a bíróság fog eljárni” – tette hozzá.

„Nemcsak jogellenes elvitelről, hanem jogellenes visszatartásról is beszélünk. Gyakori eset, amikor Magyarországra utazik a gyermek nyári szünetre, majd a szünidő végén az elvivő szülő nem utazik vissza gyerekével. Ez a jogellenes visszatartás” – hívta fel a figyelmet.

Ilyen esetekben soron kívül jár el a Pesti Központi Kerületi Bíróság Magyarországon, onnantól számítva, hogy a kérelem beérkezik a bíróságra, nyolc napon belül ki kell tűzni a meghallgatás időpontját, majd hat héten belül kell döntést hozni – mondta.

Várai-Jeges Adrienn hangsúlyozta: ilyenkor nem szülői felügyeleti jogról, hanem arról dönt a bíróság, hogy hol volt a gyerek szokásos tartózkodási helye, és az elvitele, vagy a visszatartása jogellenes volt-e.

Szűk körben védekezhet az a szülő, aki nem vitte vissza gyermekét

Nagyon szűk az a kör, amelyben védekezhet az a szülő, aki nem vitte vissza gyermekét a korábbi tartózkodási helyére. A jogszabály kérelmezőként a „hátramaradt” szülőt nevezi meg az eljárásokban – mondta Kölcsényi Zsolt Soma ügyvéd.

Hozzátette: a külföldön maradt szülő az adott ország központi hatóságának a segítségével tudja a kérelmét benyújtani, amely megérkezik a magyarországi illetékes hatósághoz. Amennyiben elégségesnek ítélik meg azt, akkor onnantól kezdve a magyar központi hatóság segíti a hátrahagyott szülőt abban, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt is érvényesíteni tudja az igényét.