Rezesovát is megilleti a feltételes szabadlábra bocsátás joga, mondja a büntetőjogász

 

Forradalmat tett a Rezesova-ügyben eljáró első fokú bíróság, mert először alkalmazta az ún. rizikófokozás elvét magyar bíróság, ettől függetlenül a hat éve börtönben ülő szlovák milliomosnő a jó magaviselete miatt szabadulhat büntetésének kétharmadának letelte után augusztusban – jelentette ki Borbély Zoltán büntetőjogász. Eva Rezesova, egy volt szlovák miniszter lánya, 2012-ben négy ember halálát okozta egy közúti balesetben.

Távozhat a börtönből a négy ember halálát okozó szlovák állampolgárságú nő, aki még 2012-ben okozott terepjárójával halálos közúti balesetet, a hírek szerint augusztusban szabadulhat. Eredetileg kilencéves büntetést kapott jogerősen, de jó magaviselete, valamint egyéb tényezők miatt a magyar bíróság úgy döntött, hogy büntetésének kétharmadának letelte után kiszabadulhat a börtönéből.

Borbély Zoltán büntetőjogász az M1 szerda délelőtti műsorában az évekkel ezelőtti eljárással kapcsolatban kijelentette: a szlovák milliomosnőt első fokon hat évre ítélte a bírói tanács, míg a másodfokú bíróság az öttől tíz évig terjedő büntetési időkeretben súlyosbította az vádlott ítéletét, kilenc évre. Az első fokú eljárásban először alkalmazták a rizikófokozás elméletét Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy már megengedett sebességnél sem zárható ki baleset okozása, de – továbbmenve az „okozati láncban” – azt is leszögezi, hogy a megengedett sebesség esetén nem ilyen következményekkel jár a baleset, és – utalva a hat évvel ezelőtti baleset körülményeire – nem lyukad ki a benzintank, és nem gyullad ki az autó.

Megilleti a feltételes szabadlábra bocsátás joga

A büntetőjogász szerint főleg a halálos áldozatok miatt az eset „nagyon exponálódott a közvéleményben”, ám annak ellenére sem emberölésről van szó, hogy a magyar büntetőjogban az ittasság a szándékosság felé tolja a az alapvetően gondatlan cselekményeket. A több ember halálát okozó ittas járművezetés bűntette az akkori és a mostani magyar Btk. szerint is öttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel jár, jegyezte meg.

A feltételes szabadlábra bocsátással kapcsolatban Borbély Zoltán kifejtette: a büntetőjog szerint ez minden elítéltet megillet a büntetésének egy bizonyos idejének – kétharmada – letelte után, ha csak nem tartozik kivételek közé. Ez nem automatizmus, mindig döntés kérdése.

Ne legyen bekiabálás az ítélet

Kérdésre válaszolva Borbély Zoltán úgy fogalmazott, másodfokon súlyosbító körülményként lépett fel a közfelháborodás, ennek következményeként a népítélkezés a szakmában váltott ki nagy vitát. Magáról a perről még úgy fogalmazott: mindenki tette a dolgát, a védelem kiváló volt, az elsőfokú bíróság egy forradalmi döntést hozott a rizikófaktor elméletének alkalmazásával, a másodfokú pedig a minősítésen túli következtetéseket értékelte, hiszen négy ember halála már automatikusan az öttől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetőtételébe helyezte a pert. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte: azon lehet vitatkozni, hogy egy büntetlen előéletű vádlott esetében sok-e a kilenc év, vagy sem.

Ha nincs semmi kizáró ok – ismertette – akkor a feltételes szabadlábra bocsátás megadható, Rezesova szerinte semmi olyan dolgot nem tett a hat év alatt, ami ezt megakadályozná. A feltételes szabadság megadásában Borbély Zoltán szerint nem lehetett súlyosbító körülmény már a közfelháborodás, mert azt már egyszer bevitték a jog alkalmazásába, így a „kétszeres értékelés” tilalmába ütközik. Nem szabad, hogy az igazságszolgáltatás teljesen a közvélemény befolyása alá kerüljön, tehát ne legyen olyan ítéletek, amelyek “bekiabálásra” születnek meg, fogalmazott.