Jogi csapdákkal teli a külföldön kötött vegyes házasságok felbomlása

 

Egyre többször fordul elő, hogy vegyes házasságokban a kapcsolat megromlása esetén az egyik szülő hazaköltözne, és hazahozná a gyermekét. A másik szülő beleegyezése nélkül ez jogsértő. Hogyan lehet biztosítani a láthatást, ha a szülők különböző országban élnek?

„Jogellenes gyermekelvitelnek számít az, amikor a szokásos tartózkodási helyéről az egyik szülő a másik tudta és beleegyezése nélkül elviszi a gyereket egy másik országba – mondta Várai-Jeges Adrienn családjogi bíró a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Egyre növekszik az ilyen esetek száma – közölte Regász Mária ügyvéd. A gyereküket jogellenesen Magyarországra hozó anyák indokként azt szokták felhozni, hogy egyedül maradtak, anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, és ilyenkor a férje és a közte lévő kulturális-vallási különbséget sorolják.

Az európai uniós szabályozás szerint amikor a felek házasságban élnek, közösen döntenek a gyerek tartózkodási helyéről. Vannak szülői felügyeleti jogok, amelyekről a válás után is közösen kell dönteni, ilyen a gyermek szokásos tartózkodási helye, amely az élettársi kapcsolatok esetére is vonatkozik – hangzott el az adásban.

A visszatartás is jogsértő

„Nemcsak a jogellenes elvitel, hanem a visszatartás is jogsértő lehet, a nyári vagy karácsonyi szünet idején történnek ilyen esetek, amikor az egyik szülő hazautazik a gyerekkel, de nem megy vissza a megbeszélt időben” – mondta Várai-Jeges Adrienn.

Magyarországon kizárólagosan a Pesti Központi Kerületi Bíróság járhat el a hasonló esetekben. Az esetek 80 százalékában az anyák hozzák haza a másik szülő beleegyezése nélkül a gyereket vagy gyerekeket, akik általában 6-10 éves kor közöttiek, de a családjogi bíró praxisában volt már csecsemő és 15 éves kamasz fiú is. Az esetek általában még a válás előtt történnek, amikor már megromlott a kapcsolat a házastársak között.

Ezekben az eljárásokban a nők sokszor hivatkoznak a családon belüli erőszakra, amelyet nehéz bizonyítani, vagy arra, hogy nem ismerik az adott ország kultúráját, jogrendszerét és kiszolgáltatott helyzetükben az egyelten megoldás, hogy hazajöjjenek. Arra is hivatkoznak, hogy a gyerek is magyar állampolgár, ezért hazajönne – mondta Várai-Jeges Adrienn, aki hangsúlyozta, hogy ez akkor is jogsértő.

A gyereket is meghallgatják

A jogellenes gyermekelvitelek esetében, de családjogi perekben is különleges hangsúlyt kap a gyerekek meghallgatása – mondta a bírónő. Erről a gyerekek jogairól szóló New York-i egyezmény és a magyar szabályozás is rendelkezik.

Egy magyar bíró közvetlenül vagy pszichológussal is meghallgathatja a gyereket. Fontos tudni, hogy ezek nem a tárgyalótermekben, hanem különlegesen berendezett gyerekmeghallgató szobákban történnek, amelyekből Magyarországon már 56 van.

A gyerekek jól meg tudják fogalmazni a véleményüket. Egy bíró és egy ügygondnok lehet jelen ezeken a megbeszéléseken. A szabályok szerint a beszélgetésről készült hanganyagokat le kell játszani a szülőknek.

„Amikor ezt meghallják, akkor elérzékenyülnek, és sokszor kérik, hogy halasszam el a tárgyalást, és megegyezésére törekednek” – mondta a családjogi bírónő.

Mi történik a jogellenes elvitel esetén?

Végrehajtási eljárás indulhat a szülő ellen, ha nem viszi vissza gyermekét a megadott időpontra – fejtette ki Regász Mária, aki egy példát is hozott erre: a négyéves gyerekét Magyarországon tartó apukától kommandósok vették el a gyereket. Bár előtte az anyuka vitte jogellenes külföldre őt, de a másik szülő ekkor nem indított eljárást, hanem elhozta.

Több országban, így az Egyesült Királyságban is bűncselekménynek számít a jogellenes a gyermek elvitele vagy visszatartása, amelynek büntetőjogi vonzata is van, míg Magyarországon ennek nincs különösebb szankciója – mondta Regász Mária.

Várai-Jeges Adrienn kiemelte, hogy külföldi családalapítás esetén fontos, hogy ismerjük az adott ország jogi szabályozását, és tisztában legyünk azzal, hogy a szülői felügyeleti jogot az adott országban hogyan szabályozzák.

A kapcsolat megromlása esetén abban az országban ajánlott a jogi segítség keresése, ahol a gyermek él, ahol a tartózkodási helye van, és az ottani bíróság hozzon döntést, hogy jogszerű legyen az elvitel – tette hozzá.

Az eljárás menetrendje

Magyarországon a Pesti Központi Kerületi Bíróság járhat el ezekben az ügyekben, az elsőfokú döntést hat héten belül kell meghoznia. A bírónak nyolc napon belül ki kell tűzni a személyes meghallgatást a kérelem beérkezése után, a hátrahagyott és az elvivő szülőt is. Ezekben az ügyekben tanúkat és a gyermeket is meghallgatják, életkorától függően.

Nem arról dönt a bíróság, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyerek nevelésére, gondozására, hanem arról, hogy jogellenes volt-e az elvitel, és hol volt a gyerek szokásos tartózkodási helye. A szülői felügyeleti jogokról annak az országnak a bírósága dönt, ahol a gyerek szokásos tartózkodási helye van – Várai-Jeges Adrienn.