Erdő Péter: A kereszténység az örömhír vallása, amit tovább kell adni

 

Ha az ünnep alól kivész a hit, akkor akár egy nemzedék alatt is kikophat a hagyomány – figyelmeztetett a bíboros az M1-nek adott ünnepi interjújában. Az egyházi vezető szerint a fogyasztói társadalommal járó jelenségek nem írhatják felül a hitet. Mint fogalmazott: a húsvéti titok be kell hogy töltse az ünnepnapok hangulatát.

Az utolsó vacsora történetét az evangélisták a részleteiben különbözően írják le, de a gesztus, ami a lábmosásban megvalósul mindegyiknél fontos szerepet tölt be, ugyanis ez példázza azt, hogy a vezetőknek szolgálniuk kell, mondta Erdő Péter bíboros az M1-nek adott ünnepi interjújában. Az egyházi vezető szerint egy előjárónak a rábízottak javát kell akarnia, és tudnia kell, hogy mi a jó az embernek, mi a jó a közösségnek, tehát mi a közjó.

Fontosnak tartotta kiemelni, hogy Jézus a teljes igazságot mondta el az emberről, ami alapján az emberi kapcsolatok legfontosabb szövedéke a család. Ha így figyeljük Jézus tanítását, akkor tudunk leginkább egymás szolgálatára lenni, mutatott rá a bíboros.

Úgy látja, hogy az európai emberek egy része vágyik erre, sokan azonban megfeledkeznek róla, és a pillanatnyi ambícióikhoz, ötleteikhez és vágyaikhoz  igazítanának másokat is, amiből sokszor konfliktusok adódnak.

Az ünnepet meg kell élni

Erdő Péter szerint a fogyasztói társadalommal járó jelenségek nem írhatják felül a hitet. Aki hisz, annak Isten van az első helyen, mint fogalmazott. A húsvéti titok be kell, hogy töltse az ünnepnapok hangulatát.

Emlékeztetett: a késői ókorban is volt konzumizmus. Példaként hozta, hogy Szent Ágoston az Isten városáról című művében is leírta: az emberek jobban szeretnek mulatni, mint azelőtt,és közben nem veszik észre, hogy összeomlóban van a birodalom. Van, hogy elhatalmasodik a „carpe diem”-érzés, miszerint csak a mostani pillanat a biztos.

A jövő azonban nem egy véletlenszerű, fenyegető dolog, hanem Isten nagy terve, hangsúlyozta a bíboros. Ha így keressük az akaratát, akkor a nagy képben megtalálhatjuk magunkat is. Igyekezett felhívni a figyelmet, hogy ha az ünnep alól kivész a hit, akkor akár egy nemzedék alatt is kikophat a hagyomány.

A böjti szokások változása kapcsán Erdő Péter fontosnak tartotta leszögezni, hogy az életformánk is változik, és koránt sem biztos, hogy ma leginkább az étkezés áll a középpontban a fejlett országokban. Vannak rossz szokásaink, mint a pontatlanság, a dohányzás, túl sok kávé- és alkoholfogyasztás. Ezek terén lehet önfegyelmet gyakorolni, mutatott rá az egyházi vezető.

Kiemelte: a húsvéti várakozás lényege ugyanis az önfegyelem és a rákészülés, és ilyen nem csak azt tesszük, ami jól esik számunkra. Ebben az időszakban különösképpen üdvös, ha adakozunk, vagy meghallgatjuk, esetleg meglátogatjuk a másik embert. Meg kell haladni az irigységet és az önzést. Mindannyian ugyanannak az Istennek vagyunk az alkotásai, egy atyának vagyunk a gyerekei, igyekezett leszögezni Erdő Péter, és éppen ezért energiát kell szentelnünk a másikra.

„Krisztus minden követője egy szív és egy lélek”

A húsvét dátuma egy ősi téma. Az őskeresztények minden héten kiszolgáltatták az eucharisztiát, ezzel megelevenítve Jézus szenvedéstörténetét, majd bejött az évenkénti ünnep is, emlékeztetett a bíboros. Eleinte a zsidók húsvétjával egy időben, ami véleménye szerint ésszerű lépés volt, hiszen a Szentírás tanúsága szerint Jézus halála és feltámadása is ekkor történt.

Különböző közösségekben aztán más és más dátumok alakultak ki. Alapvetően a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon ünnepeljük a húsvétot. Ez egy megállapodás kérdése volt a keresztények között. A jelenlegi különbség oka az, hogy a bizánci ortodoxia nem vezette be a Gergely-naptárt. Már évtizedek óta téma a közös ünneplés, mondta Erdő Péter.

Az egyházi vezető rendkívül aggasztónak tartja a keresztényekkel szembeni atrocitásokat. Mint mondta: az utóbbi évtizedek szentjei és boldoggá avatottai többségében vértanúk, akiket a katolikus hitükért meggyilkoltak. Ez az idők jelei közé tartozik a bíboros szerint.

Erdő Péter kiemelte: Krisztus minden követője egy szív és egy lélek, ahol üldözés van ott nem is tesznek felekezeti különbséget. Tudatosítsuk magunkban a hitünk lényegét: a kereszténység egy missziós vallás, az örömhír vallása, amit tovább kell adni – zárta ünnepi interjúját a bíboros.